C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.5. A Hunyadiak korában
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 200 A király 1471. május 25-i, Iglauban kelt283 levelével arról értesítette Vas megye hatóságát, hogy az esztergomi érseket, főkancellárt, a nádort, az országbírót és a kincstartót bízta meg, hogy a török Nándorfehérvár ellen irányuló támadásának kivédésére a szükséges intézkedéseket, amíg ő személyesen meg nem érkezik, a nevében megtegyék (in persona nostra quousque personaliter descendere possumus). Egyúttal meghagyta nekik, hogy fejenként szálljanak hadba és az ispánjuk vezetésével menjenek a vár védelmére, amire, ha nem tennének eleget felszólításának, megbízottjai ilyen értelmű felhatalmazása alapján (auctoritate nostra presentibus ipsis in hac parte attributa mediante) kényszeríthetik is őket. 284 A következő alkalommal Mátyás király 1474. augusztus 23-i, Oppelnben kelt285 levelében értesítette Pozsony városát, hogy mivel az ország bi zonyos súlyos ügyeinek elintézését Szapolyai Imrére és Bátori István országbíróra bízta, küldjék el követeiket hozzájuk, hogy megtárgyalhassák azokat, és amit ők elrendelnek a nevében (nostro nomine), azt hajtsák vég re.286 A királyi elhatározás természetesen nem ekkor született meg: Bátori István országbíró már augusztus 3-án értesítette Vetési Albert veszprémi püspököt a Budán tartandó tanácskozásról, egyúttal pedig kérte, hogy jelenjen meg azon. Az országbíró a megbízást – a levelében leírtak alapján – július végén287 kaphatta, amikor találkozott a Trencsénben tartózkodó királlyal.288 (A következő másfél hónapban, mivel Vetésinek a királyi meg bízásra végzett utazásait a kincstartó nem egyenlítette ki, nem nagyon akaródzott Budára mennie,289 ezért a püspököt Orbán fehérvári prépost augusztus 20-i, Szapolyai Imre pedig augusztus 21-i és szeptember 21-i levelével szólította fel a megjelenésre.)290 A szeptember folyamán Budán tartott országgyűlés határozatait a főpapok, bárók és a Magyar Királyság választott nemesi követei október 2-án adták ki.291 A dekrétumban a fentiek ellenére – ugyanakkor összhangban azzal, hogy a megbízatás egy bi-283 Vö. Itineraria 1458–1490. 94. 284 DL 17221. 285 Vö. Itineraria 1458–1490. 101. 286 Teleki XI. 510–511. – A nádori cikkelyek szempontjából idézi az oklevelet Szabó D.: Nádori czikkelyek 109. 287 A király 1474. júl. 24. és 29. között adatolható Trencsénben (Itineraria 1458–1490. 101.). 288 VO 251. 289 Vö. a püspök 1474. aug. 7-i, Bátori István országbíróhoz szóló válaszában leírtakkal (VO 252–253.). 290 VO 253–255. 291 DRH 1458–1490. 213–218.
