C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.2. Az Anjouk uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 174 rályné és Szécsényi Tamás erdélyi vajda59 többféle eszközt vetett be. Elő ször a királyi udvarból küldtek ki bírókat, ám mivel ez nem járt sikerrel, ezért minden megyében közgyűlések által kívánták összeíratni az ellenszegülőket. Az országbíró oklevele alapján azonban ez sem ért célt, és az előkelők nyomására végül a hazatérő király döntésére bízták az összeírásokban szereplők feletti ítélkezést. (Nem szóltunk még egy bizonytalanul erre az évre datált oklevélről, amelyet a pilisi és a bakonybéli apátok adtak ki. Levelükben IV. Ince pápa 1251. évi bullája értelmében eltiltották Dörögdi60 Miklós egri és Piast 61 Meskó nyitrai püspököt Telegdi 62 Csanád esztergomi érsek, a káptalan és az egyház interdictum alá vetésétől és ki közösítésétől, egyúttal – ha ez már megtörtént volna – felszólították őket ezek visszavonására.63 Ha a kiközösítés valóban ebben az évben történt, akkor arra május 6-a után kellett sor kerüljön. E napon ugyanis Meskó püspök Esztergomban tett ígéretet az érseknek, hogy bizonyos pénzösszeget a nyitrai egyház újjáépítésére fog fordítani,64 azaz ekkor arra még biz tosan nem került sort. Ez ismét azt erősíti, hogy nyár közepén történt valami az országban.) Károly király fia, I. (Nagy) Lajos király mindkét nápolyi hadjárata előtt helyettesekre bízta az ország írányítását.65 A király 1347. november közepétől 1348 májusáig66 tartózkodott távol az országtól, helyettesítését ekkor Erzsébet anyakirályné látta el. Kinevezőlevelet ugyan az eddigi szakirodalom nem talált, de valószínűleg nem is érdemes keresnünk, a helyettesítés a Magyar Királyság életében nagyobb változást nem okozhatott, hiszen az özvegy addig is, illetve ezek után is ugyanúgy részt vett a kormányzásban, mivel – Engel Pál szavaival élve – „Lajosnak ... évtizedeken át úgyszólván uralkodótársa” volt.67 Ha mármost megnézzük a király nénak a vonatkozó időszakok alatt kiadott okleveleit, egyetlenegyben sem 59 A vajda júl. 22-én, nov. 15-én, 22-én, 28-án és dec. 7-én mutatható ki Visegrádon (Anjou oklt. XVII. 363., 502., 508., 515. sz.). 60 Archontológia 1301–1457. I. 68. 61 Uo. 72. 62 Uo. 63. 63 Anjou oklt. XVII. 543. sz. 64 Uo. 232. sz. 65 Gábor Gyula mindkét alkalommal Erzsébet anyakirálynét tekintette helyettesnek (vö. Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 17.; a jegyzetben Pór A.: Nagy Lajos 148. monográfiájára hivatkozik, ahol azonban semmilyen ezt alátámasztó információt nem találunk). 66 Vö. Jászay M.: Párhuzamok és kereszteződések 88–93.; Gerics J.: Kúriai bíráskodás 300.; Bárány A.: Nápolyi hadjáratok 34–35.; Csukovits E.: Lajos és Mária uralma 35–43. 67 Engel P.: Szent István birodalma 147.; Csukovits E.: Lajos és Mária uralma 15–17.
