C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.2. Az Anjouk uralkodása idején

A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 173 közgyűlés (congregatio generalis), ahol az ispánok, a szolgabírák és a 12 esküdt részvételével bizonyos ügyekben döntöttek.52 Veszprém megyében az egyik gyűlés júliusban, a másik pedig valamikor ősszel volt. Habár a megyékben általában egy közgyűlést minden évben tartottak a pénzbevál­tás miatt53 – ezt a veszprémi oklevélben konkrétan le is írták 54 –, ezeken a szokásos ügyeket is megtárgyalták. Sőt inkább az a jellemző, hogy a megyei oklevelekből a büntetőügyekről szerzünk csak tudomást: Szatmár megyének április közepén, Hont megyének a hónap végén tartottak gyű­lést.55 Zemplén és Ung megyének a nádor nevében július 31-én bonyolítot ­ták le a bírói gyűlését. De azt egyrészt nem a nádor vezette, mert – mint láttuk – a királlyal Nápolyban volt, másrészt, aki helyette vezette, nem mint a nádor, hanem mint az ispán helyetteseként tette. Mindezek fényé­ben tehát mindenképpen meglepő és figyelemre méltó, ha egy évben két congregatiót is tartottak. Mit mondhatunk az elsorolt adatok alapján?56 Egyrészt az új pénz bevezetése valamilyen oknál fogva több hónapra elhúzódott, egyes megyék (Gömör,57 Hont, Szabolcs és Szatmár) már szokás szerint áprilisban lebo ­nyolították azt, mások azonban csak a nyár közepén (Veszprém, Ung és Zemplén) tették meg. Kérdés, hogy miért volt ekkora csúszás, hiszen a törvény szerint a pénzárusítást egy hónapon belül le kellett bonyolítani.58 Persze ez önmagában még semmit sem bizonyít, ugyanakkor ott van az információnk augusztus elejéről a Pozsony és Nyitra megyék területére kirendelt bírákról. Mindehhez tegyük hozzá, amit az őszi közgyűlésekről tudunk, így az a kézenfekvő következtetés adódik, hogy a király országból történt távozása után a pénzárusításban zavar keletkezett. Ennek nyo­mán viszont a nemesek és nem nemesek között nagyarányú, egész ország­ra kiterjedő mozgalom támadt, amelynek lecsendesítésére Erzsébet ki-52 Szabolcs I. 194. sz. 53 Engel P.: Pénztörténeti problémák 37–38. 54 1333. júl. 17.: „nos congregationem in medium nostri cum universis nobilibus ac aliis cuiusvis conditionis hominibus, ... super facto nove monete camere dicti regis Hungarie, domini nostri fecissemus” (DL 40645., Anjou oklt. XVII. 358. sz.). 55 Szatmár 55. sz., Anjou oklt. XVII. 206. sz. 56 Az események más szempontú és eredményű feldolgozását lásd Zsoldos A.: Nádor és he­lyettese 534–540.; Uő: Druget-tartomány 55–61. 57 Gömör megye május 10-i oklevelében bizonyította, hogy valakik jogtalanul hajtották be a kamarahasznát (Anjou oklt. XVII. 244. sz.). 58 Engel P.: Pénztörténeti problémák 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom