Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D43] 1987. augusztus 26. Dienes István: Györffy György 70 éves
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 160 [D43] 1987. augusztus 26.153 Dienes István: Györffy György 70 éves Györffy György 70 éves Györffy György 1917. augusztus 26-án született a Kolozs megyei Szucságon, anyai nagyszülei házában. 70 esztendős lett tehát az Árpád-kor tudós kutatója: a történelem, az oklevelek, a földrajz, a névtudomány, a népismeret kiváló szakértője. Nem csupán azért illő köszöntenünk e helyütt is, mert munkáit kivétel nélkül kézikönyvként forgatják mindazok, akik magyar őstörténettel, a honfoglalás időszakával, az Árpád-korral, összehasonlító keletkutatással foglalkoznak, hanem annak okán is, hogy mindig erős szálakkal kötődött a mi szűkebb szakmánkhoz, a régészethez is (ennek jele, hogy közleményei jelentek meg Értesítőnkben, Actánkban, a Numizmatikai Közlönyben, a fővárosi és számos vidéki múzeum évkönyvében, ill. kiadványában); ráadásul intézményünkkel, a Nemzeti Múzeummal állandó szoros kapcsolatot tart. Az meg a véletlenen múlt, hogy a háború végnapjait múzeumunk pincéjében vészelte át, ám mindaz, ami ezután következett, hogy történész létére terepjárásokra vállalkozott archeológusokkal (Méri I., Pusztai R., Szőke B.) régészeti célfeladatok kitűzése végett; hogy bizantinológusokkal (Kádár Z., Csemegi J.) bizánci régészeti nyomok után kutatott terepen; hogy történeti földrajzi munkáihoz önállóan megfordult számos helyszínen; hogy ásatásaink sorát (Visegrád, Feldebrő, Szabolcs, Örvény stb.) vissza-visszatérően látogatta; vagy hogy régészeti közleményekhez önzetlenül segédleteket (térképvázlatokat) készített, történeti adatgyűjtést végzett (Nagykunság); továbbá hogy a múzeumi ásatási és tudományos tervek összeállításához folyamatosan tanácsokkal szolgált; hogy kiállításainkat ötletekkel gazdagította és azok megvalósításában tevőlegesen részt vett; hogy tevékeny résztvevője volt társulati üléseinknek, előadója régészeti–numizmatikai konferenciáinknak, vitáinknak (zempléni sír), sőt számos alkalommal szűkebb szakmai munkaértekezleteinkbe is bevonhattuk, hogy elvállalta egy sereg régészeti kiadvány (a topográfia kötetei, corpusok), tanulmány lektorálását; hogy régészeti anyagra épülő értekezések opponense volt; hogy szakmai kérdésekben mindig készséggel rendelkezésére állt a hozzá fordulóknak – de hagyjuk el a vég nélkül folytatható felsorolást, a fentiek remélhetően elegendő bizonyságul szolgálnak ahhoz, hogy ne munkánk külső, közömbös szemlélő-153 A dátum nélküli köszöntő írás keltezése csupán jelképes.
