Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D35] 1974. január 19. László Gyula hozzászólása Györffy György művéhez
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 142 lakoma alkalmával a nyugati határszélen megölték volna, ahogy Györffy írja „Kurszán gyanútlanul tőrbe ment” (53. lap), méghozzá idegen területen. Ez bizony elképzelhetetlen. Györffy nem tud meggyőzni arról, hogy valóban az történt volna „az égi dinasztiával” és „az égi kende népével”. Az első adat Kurszánról 900-ből való, a halála pedig 904. Ennyi helynév maradt volna utána, s ennyi szállásterület? A főkirállyal kapcsolatban nem tudom, hogy a nyelvészek mit szólnak Isten nevének Istemi kagán nevéből való eredeztetéséhez, mindenesetre itt is meg kellene írni, hogy a szerző feltevése. Elfogadhatatlan, hogy – Kurszán halálával kapcsolatban – „a megtelepedést követő uralomváltozás” lett volna egyik oka, hogy a magyar hagyomány nem tartotta volna fenn a törzsek nevét. De hiszen fenntartotta mind a mai napig. Elképzelhető lenne, hogy a X–XI–XII. században ne tudták volna e falunevek értelmét? Valami más oka, tudatos oka kell legyen, hogy krónikáink hallgatnak róla. Talán valóban korábban itt lettek volna, és Árpád honfoglalásában nem vettek volna részt? Hadd mutassak be egy erős ellentmondást – a sok közül – a történeti következtetések és a régészeti valóság között. A 27. lapon arról ír Györffy, hogy Árpád családjának Baranya jutott osztályrészül. Nem vitatom, csak kérdem: hol vannak Baranyából a honfoglalás kori leletek. Nincsenek, ellenben Baranya tele van késő avar temetőkkel. 33. lap. Nem szólnék hozzá Szabolcs fejedelemségének kérdéséhez. Ismét csak annyi megjegyzésem: mutassa be, hogyan született ez a feltevés. 39. lapon azt írja, hogy a magyarok ugyanoda telepedtek, ahová az avarok. Egy pillantás a késő avar–magyar térképre mindenkit meggyőz az ellen kezőjéről: egymást kiegészítve népesítették be a Kárpát-medencét! Ugyanitt a szláv jövevényszavak kérdéséről is beszél (lásd még a 69. lapot). Itt szeretném megjegyezni, hogy 1970-ben a berlini szláv kongresszuson erről a témáról előadást tartottam (megjelent a Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében), amelyben a kereszténység szláv szavairól talán sikerült bizonyítanom, hogy Géza és István térítése előttről valók, feltehetőleg IX. századiak. A 41. laphoz, a veremházak kérdéséhez. Természetes, hogy régészeink eddig csak azt találták meg, amit beleástak a földbe (veremházak). Nagy területeket kellett feltárnunk ahhoz, hogy felismerhessük: építményeink java példái a föld feletti építkezések voltak. Nemcsak árokkal körülvett jurtokat ástunk ki Felgyőn (az Arch. Ért. évi jelentéseiben lehet ezekről olvasni), hanem boronaházak, vert falú házak, sőt téglaházak nyomait is ki tudjuk mutatni. Ezzel honfoglalás kori házépítkezésünk megszabadul a
