Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D35] 1974. január 19. László Gyula hozzászólása Györffy György művéhez
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 143 „földputri” megítéléstől. Ezt egyébként sem hoztuk magunkkal: jellegzetes közép-kelet-európai lakóhely. 48. laphoz. Honfoglalás kori embertanunk nagy múltra tekint vissza és jeles művelői vannak. Nem indokolt tehát csupán – az általam is nagyra becsült – K. Éry Kinga eredményeire hivatkozni, amikor pl. Lipták professzor éppen az ellenkezőjét állítja. Természetesen Györffy egyéni joga, hogy ahhoz csatlakozzék, akinek eredményei hozzá a legközelebb állnak, de ismét csak kérés: audiatur et altera pars! 50. laptól. Örömmel látom, hogy Györffy továbbfejleszti Vajay Szabolcs gondolatát a kalandozásokról, de itt sem hallgatnám el az ellenvéleményeket. A szöveg csak gazdagabb, árnyaltabb lesz a többoldalú megvilágítással. 54. lap. A magyar időszámítás állatciklusos voltáról. Érdekes feltevés, de egyetlen támasza, hogy Kínától a bolgárokig így volt. Szinte elképzelhetetlen, hogy gyermekmondókákban, babonákban ne maradt volna nyoma. 55. lap. Ugyanígy csak párhuzamok nyomán sejthető, hogy az évi adó a nagyfejedelem kincstárába jutott, s ezt is meg kellene írni. 80. lap. Úgy érzem, túlkövetkeztetés, hogy a magyarok másvilághite vetett volna véget a kalandozásoknak. 100. lap. Hadd említsem meg, hogy a morvaországi Uhorske helynevek mellett (és Brünn közelében) nem Árpád magyarjainak leletei kerültek elő, hanem ún. késő avarok! 123. lap. Sabaria középkori elhelyezéséhez. Szombathelyen egyetlen avar kori, honfoglalás kori, kora középkori lelet nem került elő, pedig a várost alaposan felbolygatták. Ez megerősített abban a feltevésben, hogy – Anonymusnak igaza van – a középkor hite szerint Savaria Pannonhalmán volt. Ez értelmet adna a Carnuntum és Sabaria közti avar telepítésnek: a dunai védővonal megerősítése volt ez a fenyegető morva veszedelem ellen (lásd „Inter Sabariam et Carnuntum” tanulmányomat a Soproni Szemlében). 138. lap. A veszprémvölgyi alapítólevél Istvánja Balogh Albin, Gutheil Jenő, jómagam és Komjáthy Miklós szerint Géza–István oklevele. Moravcsik Gyula nyelvi vizsgálatai is inkább a X. századra mutatnak. Váratlan dolog, hogy Györffy későre keltezi, s egyetlen szava sincsen arról, hogy más feltevés is van. Annál inkább váratlan ez, mert Györffy igen szép lapokat szentel Géza nagyfejedelem ismertetésének, s elfogadja Ademarus adatát, hogy őt is Istvánnak keresztelték. 158. lap. A koronázási palástnál nem ártana a palást „programjáról” is szót ejteni (Horváth János és Kovács Éva ellentétes feltevései).