Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
LÁSZLÓ ANDOR 52 történetbe, izoláltan ismertük azt, a külső hatások számbavétele nélkül.” Szilágyi egyik fő célja volt Erdély diplomáciájának, Bethlen Gábor és a Rákócziak európai kapcsolatainak a feltárása.11 Szécsen számára szintén ez a vezérelv. Az ugyancsak arisztokrata-politikus, korábbi társulati elnök Mikó Imre 1867-es ünnepi beszédéből is azt emelte ki, hogy a magyar történelem nem írható meg elszigetelten, csupán a szomszéd népekével együtt érthető meg, és a maga részéről kiterjeszti ezt „az általános európai viszonyok és irányzatok” megismerésére.12 Bírálta továbbá azokat, akik a magyar történelmet „mindig csak ön állóan, és az általános európai események, szellemi és politikai irányok fejleményeitől mintegy elszigetelten” adták elő. Munkájuk „nemzeti jellemben, drámai élénkségben és hatása közvetlenségében sokat nyer, de éppen annyit veszít komoly tudományos jelentőségében”. Következtetése határozott és lesújtó: „a felfogás egyoldalúsága megbízható tanulságokat és tanítást nem nyújthat”, az „európai irányok szolidaritásának”, a kölcsönhatásoknak szem elől tévesztése „szükségesképp hamis felfogásokhoz és ferde ítéletekhez vezet”.13 A közvélemény egy része elvárta a romantikus, álmokat szövő történetírást, ám az idealizált nemzeti hősök csupán európai háttérrel, saját koruk mércéje alapján válhatnak hús-vér emberekké, „a hazafiúi lelkesedés és a hősiesség magukban nem elégségesek a népek és államok biztosítására”, ahhoz a nemzetközi viszonyok kellő mérlegelésére van szükség.14 A magyarság nyelvi bezártsága is hajlamossá teheti a historikusokat arra, hogy eltekintsenek „az általános európai politikai és szellemi légkör” hatásaitól, ám az így alkotott ítélet téves, bármely ország és nemzet történelmének egyik legfontosabb tényezője nemzetközi kapcsolatrendszere.15 Sú lyos hiányosságként rója fel, hogy a történészek gyakran „elfelejtkeznek 11 Marczali H.: Emlékeim i. m. 107., Marczali Henrik: Horváth Mihály emlékezete. Budapesti Szemle 141. (1910) 183–184., R. Várkonyi Ágnes: Történészek a történelemről. In: A tűzvész tanúi. (Liget könyvek) Szerk. Uő. Bp. 1995. 12., Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995. 153. 12 Megnyitó beszéde az 1891. február 12-én tartott közgyűlésen. Századok 25. (1891) 157. 13 Szécsen Antal: Történeti tanulmányok. Budapesti Szemle 12. (1876) 2. 14 Szécsen Antal: Emlékbeszéd Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkal mából. Századok 20. (1886) 673., 685. Szécsen feljegyzéseit idézi Thallóczy L.: Gróf Szécsen i. m. 497. 15 Elnöki megnyitóbeszéde. Elmondotta az 1892. május 15-én tartott ünnepélyes közgyűlésen. In: Emlékkönyv a Magyar Történelmi Társulat negyed-százados fennállásának évfordulója napján 1892. május 15-én tartott ünnepélyes közgyűlése alkalmára. Bp. 1892. 8.
