Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete

LÁSZLÓ ANDOR 52 történetbe, izoláltan ismertük azt, a külső hatások számbavétele nélkül.” Szilágyi egyik fő célja volt Erdély diplomáciájának, Bethlen Gábor és a Rákócziak európai kapcsolatainak a feltárása.11 Szécsen számára szintén ez a vezérelv. Az ugyancsak arisztokrata-po­litikus, korábbi társulati elnök Mikó Imre 1867-es ünnepi beszédéből is azt emelte ki, hogy a magyar történelem nem írható meg elszigetelten, csupán a szomszéd népekével együtt érthető meg, és a maga részéről ki­terjeszti ezt „az általános európai viszonyok és irányzatok” megismerésé­re.12 Bírálta továbbá azokat, akik a magyar történelmet „mindig csak ön ­állóan, és az általános európai események, szellemi és politikai irányok fejleményeitől mintegy elszigetelten” adták elő. Munkájuk „nemzeti jel­lemben, drámai élénkségben és hatása közvetlenségében sokat nyer, de éppen annyit veszít komoly tudományos jelentőségében”. Következtetése határozott és lesújtó: „a felfogás egyoldalúsága megbízható tanulságokat és tanítást nem nyújthat”, az „európai irányok szolidaritásának”, a köl­csönhatásoknak szem elől tévesztése „szükségesképp hamis felfogásokhoz és ferde ítéletekhez vezet”.13 A közvélemény egy része elvárta a romantikus, álmokat szövő törté­netírást, ám az idealizált nemzeti hősök csupán európai háttérrel, saját koruk mércéje alapján válhatnak hús-vér emberekké, „a hazafiúi lelkese­dés és a hősiesség magukban nem elégségesek a népek és államok biztosí­tására”, ahhoz a nemzetközi viszonyok kellő mérlegelésére van szükség.14 A magyarság nyelvi bezártsága is hajlamossá teheti a historikusokat arra, hogy eltekintsenek „az általános európai politikai és szellemi légkör” hatá­saitól, ám az így alkotott ítélet téves, bármely ország és nemzet történel­mének egyik legfontosabb tényezője nemzetközi kapcsolatrendszere.15 Sú ­lyos hiányosságként rója fel, hogy a történészek gyakran „elfelejtkeznek 11 Marczali H.: Emlékeim i. m. 107., Marczali Henrik: Horváth Mihály emlékezete. Budapesti Szemle 141. (1910) 183–184., R. Várkonyi Ágnes: Történészek a történelemről. In: A tűzvész tanúi. (Liget könyvek) Szerk. Uő. Bp. 1995. 12., Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995. 153. 12 Megnyitó beszéde az 1891. február 12-én tartott közgyűlésen. Századok 25. (1891) 157. 13 Szécsen Antal: Történeti tanulmányok. Budapesti Szemle 12. (1876) 2. 14 Szécsen Antal: Emlékbeszéd Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkal ­mából. Századok 20. (1886) 673., 685. Szécsen feljegyzéseit idézi Thallóczy L.: Gróf Szécsen i. m. 497. 15 Elnöki megnyitóbeszéde. Elmondotta az 1892. május 15-én tartott ünnepélyes közgyűlé­sen. In: Emlékkönyv a Magyar Történelmi Társulat negyed-százados fennállásának évfor­dulója napján 1892. május 15-én tartott ünnepélyes közgyűlése alkalmára. Bp. 1892. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom