Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
László Andor EGY ELFELEDETT TÖRTÉNETÍRÓ Szécsen Antal történetszemlélete Gróf Szécsen Antal (1819–1896), mint a második világháborúig a társulat elnökeinek többsége, politikus is volt, konzervatív nézeteivel már az 1840-es években fontos szerepet játszott az országgyűléseken, csakúgy mint 1860–1861-ben, amikor az októberi diplomával kapcsolatos javaslatok kidolgozásával bízták meg. Szécsen fiatalon évekig Bécsben élt, később bejárta Európát: megfordult Itáliában, Párizsban megismerkedett a két történetíró-politikussal, Adolfe Thiers-szel és François Guizot-val. Számos kortársához hasonlóan elsősorban Anglia vonzotta, ahol több ízben járt: London utcáin látta az idős Wellington herceget,1 akiről ké sőbb tanulmányt írt. Mindez hozzásegítette, hogy a magyar viszonyokat európai nézőpontból lássa. Hat nyelven beszélt és írt, klasszikusokon nevelkedett, olvasmányai közt az ókoriak mellett Dante, Machiavelli, Shakespeare, Moliére, Montesquieu, Lessing, Goethe vagy Byron művei szerepelnek. Széles műveltsége kivívta a róla emlékbeszédet tartó Thallóczy Lajos elismerését: „az irigységnek bizonyos neme fogja el az embert, mikor a régiek hatalmas szellemi repertoárját észleli”. Az irodalom mellett mindig foglalkoztatta a múlt, ahogyan R. Várkonyi Ágnes megjegyzi, „felkészültebben és kritikusabban egyetlen kortársa sem tallózta végig a keze ügyében levő történelmi irodalmat”.2 Miniszter -1 gróf Szécsen Antal: Tanulmányok. Kisfaludy-Társaság-Ráth Mór. Bp. 1881. 213. 2 R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I. A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830–1945. (Tudománytörténeti tanulmányok 6.) Bp. 1973. 211–212.
