Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Csaba György Ritmusadók a szervezetben. A biológiai óra
RITMUSADÓK A SZERVEZETBEN 205 Az óra pontos. Emberben a teljes ciklusidő 24 óra, bár ettől bizonyos eltérés lehetséges, de ez az egymástól távol lévő napokon sem több, mint néhány perc. Vizsgálták, hogyan hat az embernél a teljes sötétség az alvás-ébrenléti ritmusra. Volt olyan önként vállalkozó, aki hetekig, sőt hónapokig is sötét helyiségben élt, de a ritmus akkor sem változott meg, tehát az óra pontosan működött (1. ábra). A 24 órás ritmust cirkadiális ritmusnak (circa diem) nevezzük. A fény nemcsak beállítani tudja az órát, hanem átállítani is. Ez történik például az időzónák többszörös átlépésekor, amikor nagy az időeltolódás. A fény-sötét ciklus változása, ha nem is azonnal, de átállítja az órát, tehát az alvás-ébrenléti időszakok eltolódnak. Az óra átállításához erős fény szükséges, a közönséges szobai világítás ezt nem befolyásolja számottevően. Hogy a hétfő reggeli „nehézkes állapot” hogyan alakul ki, nem tudni pontosan, de feltételezik, hogy szerepet játszik benne a hétvégi hosszabb ébrenlét és az eközben fellépő fényhatások, amelyek az óra zavarát idézik elő. A csecsemő alvás-ébrenléti ciklusa a felnőttétől eltérő, random módon oszlik meg. A felnőttre is jellemző ciklus hathetes korban kezd kialakulni és tizenhat hetes korra áll be. Nem bizonyított, de feltételezhető, hogy ez az idegrendszer általános érési folyamatával kapcsolatos. Hol található az óra? Logikusnak látszik az a feltételezés, hogy az óra az agyban található. Valóban, emlősökben a szemek mögött elhelyezkedő hipotalamikus területben, a szuprakiazmatikus magban (SCN) van a központi biológiai óra. Nem véletlen a szem mögötti elhelyezkedés, hiszen az óra beállítását – mint láttuk – a fény végzi, az impulzus tehát csak olyan helyről jöhet, amely a fényt érzékelni tudja. Ez a retina, melyből a retinohipotalamikus pálya (RHT) vezet a szuprakiazmatikus magba. A pálya végén glutaminsav szabadul fel, ez az ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter), bár a szabályozásban egy másik neurotranszmitter, a szerotonin is szerepet játszik. Miután a szuprakiazmatikus mag beállítódott, az itt keletkező impulzusok a tobozmirigyet (corpus pineale) befolyásolják. A pontos áttételi mechanizmus ismeretlen, bár valószínűleg közvetlen idegi úton történik. Az
