Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
SZENTPÉTERY IMRE 196 István király ünnepe augusztus 20-án (igen gyakran csak: festum sancti Regis). Szent Imre hercegé november 5-én (Emerici ducis). Más ünnepeket nálunk a külföldi gyakorlattól eltérő napon tartottak. Így Szent György napja (f. s. Georgii) külföldön április 23., nálunk: április 24. Speciálisan magyar népünnep, mely szintén keltezésül szolgált, a Concussio (vagy contusio) ovorum, vagyis a fehérvasárnap után következő hétfő. 44. Az egyházi ünnepek szerint való keltezés a 13. században terjedt el. Királyaink okleveleiben a 40-es években lép fel, mégpedig a pátens alakú kiadványokban. Korábbi előfordulása hamisításra mutat, vagy legalábbis gyanússá teszi az oklevelet. Az ünnepélyes formájú királyi oklevelekben az egész középkoron át megmaradt a római számítás szerint való napi keltezés. Az egyházi ünnepek nagy száma lehetővé tette, hogy egy és ugyanazon dátumot többféleképpen is kifejezhettek a középkorban. Például 1313. június 20-át három, egy napon kelt oklevélben háromféle módon találjuk kifejezve: feria IV. proxima post festum sanctorum Gervasii et Prothasi; fer. IV. prox. post quindenas Pentecostes; fer. IV. prox. ante octavas Corporis Christi. Mind a három kelet ugyanazt a június 20-át jelenti. Az állandó és a változó ünnepek összeállítását, amelyek keltezésekben használatosak, majd minden kortani kézikönyvben megtaláljuk. A magyar gyakorlatot feltüntető összeállítást lásd Szentpétery: Oklevéltani naptár , 38. sk. 11. 46. e) A Cisioianus (csízió) szerint való napjelölés. Valamennyi közép kori napjelölési mód közt ez a legnehézkesebb, mégis eléggé el volt terjedve. Lényege abban áll, hogy a főbb állandó ünnepek neveinek kezdő szótagjaiból (más szavakkal eszközölt kitoldásokkal) mnemotechnikai célzattal latin hexametereket faragtak akként, hogy 2-2 verssor esett egy hónapra, s a két sor szótagjainak száma éppen annyi volt, mint az illető hónap napjainak száma. Az ünnepek kezdő szótagjait a verssorokban úgy osztották el, hogy amelyik napjára esett a hónapnak az illető ünnep, annyiadik szótag lett. A Cisioianus a 13. században jött használatba, mégpedig először Lengyelországban, s onnan terjedt utóbb Csehországba, Sziléziába, Németországba. (Zsigmond herceg számadáskönyvét is lengyel ember vezette.) Vannak német, francia és magyar nyelven szerkesztett csíziók is. Arra azonban nincs adatunk, hogy ezt a magyar csíziót tényleg használták is volna keltezésre. 47. f) Residentia exercitus. 14. századi okleveleinkben gyakran előfor duló napjelölési mód volt a királyi hadba szállás, illetőleg helyesebben: a királyi hadoszlás napja szerint való napjelölés. A királyi hadjáratokban
