Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 163 töltött háromszög. Valószínűleg ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain. Úrnapja az oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az e napon tartott körmeneteknél úgynevezett úrnapi sátrak at készítettek az oltárok fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítették, amelyeket mint szentelt növényeket mágikus célra használtak a földművelésben, állattartásban, sőt az ember- és állatgyógyításban is. A májusi és júniusi jeles napok közül május elseje, Flórián napja (má jus 4.), fagyosszentek (május 12., 13., 14.), Orbán napja (május 25.), Medárd napja (június 8.), Margit napja (június 10.), Páduai Szent Antal napja (június 13.), Nepomuki Szent János napja (június 16.) jelentős a népha gyományban. Május elseje, illetve a május elsejére virradó éjszaka a májusfaállítás ideje. A május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le, azaz kitáncolták a májfát. A májusfa , májfa a természet újjászületésének szim bóluma, és szerelmi ajándék is lehet. A májusfa állításának két jellegzetes formája terjedt el, az egyik a leányos házhoz állított májusfa, a másik középületek, kocsmák elé állított fa. A májusfák beszerzése a legények, legénybandák feladata volt. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel a helyi szokásnak megfelelően a lányos házakhoz, illetve a középületek, kocsmák elé. A fát többnyire őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék. Általában minden lány kapott, és nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ha májusfát kapott. Ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra. Néhol a rosszhírű lánynak kiszáradt gallyra fazekat, rongydarabokat aggattak. A két világháború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene. A májusfa lehet sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyták meg a lombját; vagy virágzó, zöldellő ág. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága. Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel. Helyi hagyománynak megfelelően a díszítés lehetett a legény, de lehetett a lány feladata is. Ugyancsak a helyi hagyomány szerint a fa állításakor és kivételekor egyaránt megvendégelhették a legényt a lányos háznál. Ahol magas, letisztított kérgű fát állítottak, a legények virtuskodásból megmászták, s így elnyerték a fa tetejére erősített üveg italt. Gyakran azzal tréfálták meg egymást, hogy a fa tetejére helyezett üvegbe paprikás vizet tettek.
