Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 164 Május elseje a nemzetközi munkásosztály ünnepe, hazánkban 1890-ben ünnepelték meg először. A felvonulást követő utcabálok, majálisok hagyományos népi elemeket is megőriztek. Flórián (május 4.) a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző. Legújabban ismét a tűzoltók jeles ünnepévé vált. A fagyosszentek – Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.) – napjaihoz kapcsolódó közismert időjárási megfigyelés évszázados tapasztalata szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja Orbánt (május 25.). Az e napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára, és ilyenkor körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az uborkát, babot, paradicsomot többnyire Orbán napja után ültették. Ezen a napon a szőlőkben tartózkodtak művelőik, és a szent szobrát borral locsolták. A Fejér megyei Adonyban zöld ágakkal és virágokkal díszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. A kápolna virágaiból mindenki igyekezett pár szálat magával vinni, és a présházban, pincében megőrizni abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól. Medárd napja (június 8.) ma is közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. Margit napja (június 10.) a retek, a káposzta és a len vetésének ideje. Általában esős napnak tartják. Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. Páduai Szent Antal napja (június 13.). Magyarország újkori templomaiban szinte elmaradhatatlan a szobra, előtte a pénzgyűjtő persellyel. A Remete Szent Antalhoz (január 17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruházták Páduai Szent Antalra. Ezért igen sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. E naphoz kötődik a Szent Antal tüze, vagyis az orbánc gyógyítása ráolvasással. Szent Antal napját dologtiltó napnak tartották. Zentán, Topolyán, Csantavéren, Szeged környékén az asszonyoknak nem volt szabad lisztbe nyúlniuk, mert kelések nőnének a kezükön. Nepomuki Szent János napja (június 16.) a hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentjének napja. Tiszteletére valóságos vízi
