Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 159 Rábaközben a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát. A katolikus egyház hagyománya Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához (március 25.) köti az angyali üdvözletet, Jézus Szentlélektől foganta tásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelv területen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amelyet ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert: „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.” Április elsején ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg, például esernyőmagért, trombitahúrért, szúnyogzsírért küldték a boltba. Akinek sikerült a másikkal áprilist járatnia, csúfolhatta, hogy „április bolondja, május szamara!”. A szokás egész Európában is mert. Újabban április elseje valóságos iskolai ünneppé vált: a diákok fordított napot rendeznek, tréfás jelmezeket vesznek magukra, gyakran még az utcára is kivonulnak. A hagyományos gazdálkodásban nem tartották szerencsésnek ezt a napot a vetésre, mert nem lenne bőséges a termés. Szent György ünnepe (április 24.) az igazi tavasz kezdete a néphagyo mány szerint. A rómaiak e napon ünnepelték Paliliá t, amely pásztorün nep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is. A pásztorok általában Szent Györgytől Szent Mihályig szolgáltak. Az állatok kihajtásának első napján a pásztorokat megajándékozták tojással, szalonnával, borral és egy-egy kupica pálinkával. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az úgynevezett tejbemérés . Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák az előző nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (például kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, amelyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet. Szent György napja a határjárás, a határjelek megújí-
