Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 160 tásának és a kúttisztításnak az ideje is. Szent György napján vetették a kukoricát, babot és uborkát. Jó gabonatermésre lehetett számítani, ha a gabona már olyan magasra nőtt, hogy a varjú nem látszott ki belőle. A nap időjóslási regulái: ha Szent György napja előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ha a békák e napon megszólalnak, korai tavaszt és nyarat jósolnak. Márk napján (április 25.), általában délelőtt, ritkábban az ünnep utá ni vasárnap tartották a búzaszentelés t. Mise után a hívek kereszttel, lobo gókkal, Palócföldön a feltámadt Krisztus szobrával megkerülték a templomot, majd kivonultak egy közeli búzaföldre, ahol a pap megszentelte a vetést. A szertartás végén mindenki vitt haza a megszentelt búzaszálakból. Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak a magyar nyelvterület számos vidékén. A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották, és mágikus hatást tulajdonítottak neki. Jézus mennybemenetelének ünnepe áldozócsütörtök, a húsvét utáni negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az egyház az évi egyszeri áldozás határidejéül ezt a napot szabta meg. Sok templom búcsúnapja. Pünkösd Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Neve a görög pentekosztész („ötvenedik”) szóból származik, mivel a húsvétot követő ötvenedik napra esik, mozgó ünnep május 10-e és június 13-a között. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték meg a pünkösdöt. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Előállott Szent Péter, és prédikálni kezdett. Beszédének hatására sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket égő kócok dobálásával jelenítették meg, amelyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé, vagy – például a székelyföldi Csíkdelnén – a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt.
