Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 158 pápát (509–604), az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. A gergelyjárás az iskolás gyermekek Gergely-napi adománygyűjtő, is kolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon, Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt. A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza. A 16. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adomány gyűjtése – amelyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek – az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A reformáció következtében egymás után alakuló protestáns iskolákba a tanulókat a tanítók toborozták, mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be. A tanévkezdés és -zárás ideje a Gergely-nap körüli időszakra esett, az őszi tanévkezdés csak az 1860-as évektől vált általánossá. A Gergely-napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították, és abban maguk is tevékenyen részt vettek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely”, vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére. A tavaszi jeles napok többsége az időjárásra jósol, de kapcsolatosak a természet változásainak megfigyelésével, a termésjóslással. Sándor napja (március 18.) kedvelt névünnep, amelyen köszönteni mentek az ünnepeltekhez. Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” József napja (március 19.) korábban ugyancsak kedvelt névünnep volt a név gyakorisága miatt. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. József napjához időjárás-, termés- és haláljóslás is kapcsolódik. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Ettől a naptól kezdve mezítláb jártak a parasztgyerekek. Benedek napja (március 21.) a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján a 20. század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. A benedeki hagyma főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták.
