Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Granasztói Péter Munkaidő, szabadidő, szórakozás. A társadalmi idők átalakulása a 19. században és a 20. század első felében

MUNKAIDŐ, SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS

113

éppen ezért a modern szabadidős tevékenységek értelmezéséhez nélkülözhetetlennek tartotta egy tipológia megalkotását, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk.

A szabadidő alatt végzett tevékenységek rendszere

1. Rutin szabadidős cselekvések

a) Biológiai szükségletek kielégítése, testápolás

b) Háztartási és családi rutincselekvések

2. Önfejlesztés, örömszerzés időszakos szabadidős tevékenységei

a) Társadalmi munka

b) Komoly otthoni munka (tanulmányokat is folytat a gyakorlásához, például asztronómia, rádióamatőr)

c) Hobbiszerű otthoni munka (fotózás, bélyeggyűjtés)

d) Vallási tevékenységek

e) Esetleges, önkéntes tájékozódási és ismeretszerző tevékenységek (újság- és folyóirat-olvasás, politikai műsorok hallgatása, ismeretterjesztő előadások hallgatása)

3. Szórakozási tevékenységek

a) Tisztán a szociabilitást szolgáló tevékenységek (esküvő, temetés, bankett, baráti társaság, asztaltársaság, családi összejövetelek)

b) Mimetikus és játéktevékenységek (szervezett vagy kevésbé szervezett tevékenységek résztvevője vagy nézője: színház, futballklub, tánc, hegymászás)

c) Multifunkcionális, kevéssé specializálódott, rutinmentes tevékenységek (utazás a szabadság alatt, napozás, sétálás stb.)

A felsorolás természetesen elsősorban a 20. század második felére kialakult és a nyugati társadalmakra jellemző szabadidős tevékenységekből indult ki. A legfontosabb jellemzője ennek a listának, hogy elválnak benne a rutinszerű szabadidős tevékenységek, amelyek erősen szabályozottak, érzelmileg kontrolláltak. A munkához hasonlóan idővel ezek is rutincselekvésekké váltak, mint például az első pont alá tartozók, ritkábban a második, és nagyon ritkán a harmadik csoportba tartozók. Főleg ez utóbbiak