Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-23 / 25. szám
Nagykároly, I9!8. junius 23. 25. szám. SZATMÁRMEGY POLITIKAI LAP " SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL H wá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0300 NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁS 51 ADY JÁNOS FÖMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASARNAP oooc Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora IK 20 fillér. NYOLCADSZOR. Reánk nézve a habomnak két igen nevezetes időszaka volt. Az egyik az 1915. év tavasza, a másik az 1916. év ősze. — Ezeknél nevezetesebb forduló pont nem volt négy esztendő alatt Mikor a világháború történetében páratlan gorlicei áttörés megtörtént és lélekzethez sem jutva futott az" orosz felbomlott had sereg a Pripjati mocsarak leié, ami har mine éven át dédelgetett olasz szövetségesünk jónak látta szint vallani és szét tépve a szövetségi szerződést, hátba támadott bennünket suttyomban jól felkészített s rengeteg hadi anyaggal ellátott hadseregével. Első rémületünkben akkor milyen óriási jelentőségű esemény volt ez reánk nézve s milyen másként alakul a helyzet, ha e helyett ez az olasz hadsereg a szövetségi szerződésnek megtelelően és a becsülethez hiven a szomszédos francia határon, Svájc délnyugati szegletétől a Gé- nuai öbölig terjedő területen az ántánt ellen indul s Belfort vára leié indítja meg azt a tizenegy offenzív támadást, melyet annyi emberélet és áldozat árán mi fogtunk Jel az Isonzónál. Milyen másként alakul a helyzet s bizonyára már régen a béke áldásának sugarai ragyognák be a mi országunkat. Vagy miután már vissza torpantottuk ezt a hitszegö ellenséget s Oroszországban fegyvereink csapásai alatt mutatkozni kezdtek a bomlás jelei, ha a szintén szerződéses viszonyban álló Románia a helyett hogy titokban, orozva ránk tört, mellénk áll s Bukovina, Beszarabia telöl az orosz seregre támad, milyen más fordulatot vesz az akkor még csak két éves világháboru menete. Gondoljuk csak el, ha akkor Mackensen és Falkenheim nem Romániát sepri végig, hanem az erre lelhasznált erőkkel az akkor már fáradtságtól pihegö Olaszországra méri azokat a rettenetes erejű csapásokat, hol állnánk mi most? Egy csepnyi lehetetlenség nélkül megtörténhetett volna, hogy a romániai helyett az olasz békeszerződés aftektálása felett folynának a tervezgetések. A történtek után azonban csak alanyit tudtunk elérni, hogy a porba döntött Olaszország még harcol ellenünk, legfeljebb azt értük el, hogy a Karszt és Do- berdó sivár területéről Lombardia virágzó területére tettük át vonalainkat s a ma gyár huszár a Piave vizéből itathatja lovát. Legfeljebb ezt értük el, de a történtek után ez is csodákkal egyenlő eredmény, melyet sem az 1915. év tavaszán az olasz. — sem 1916 év őszén a román hadüzenet idejében nőm 'mertünk volna reményleni sem. Híiséges szövetségeseink támogatása mellett köszönhetjük ezt az eredményt vitéz hadseregünknek, megértő, áldozatkész népünknek. Mert felesleges arra szót fecsérelni, hogy a népek öntudata, megértése, áldozatkészsége nélkül eredményeket a- legnagyobb és legkitűnőbb hadsereg sem volna képes elérni, hiszen a háború folytatásához egyedül a fegyver, — még ha akármilyen nagy bőségben volna is — alig ér valamit. A megértés és áldozatkészség eredménye az, hogy a négy éves háború kolosz- szális költségét fedezni tudtuk a magunkéból, miután máshoz, a világon senkihez nem fordulhattunk. Ez a megértés és áldozatkészség, párosulva azzal a nemes öntudattal, mely viselkedésünket az egész háborús időszak alatt jellemezte, biztos garanciát nyújt a jövőre nézve. Most ismételten olyan frázisához jutottunk ennek a hallatlan mérkőzésnek, mely a nemzet megértését és áldozatkészségét kell igénybe vegye. A háború költségeinek fedezése céljából ismét segítségünkre van szükség és ha már hét Ízben sokszor nehéz körülmények között aggodalmas helyzetben kellő mértékben teljesítettük e részben is kötelességünket, úgy bizonyára példaszerűen fogunk helyt állani most is, nemcsak A hasonmás Amikor rmss Adda Gordonley alig hu^z éves korában megba't. lord Algernon Musgrava a vőlegénye annyiia kétségbeesett, hogy egy álló hónapig folyton melette maradtak a barátai, mert attól tartottak, hogy öngyilkossá lesz. Mikor ezuí -n fájdalma kissé Jecsillapult, elhagyta Londont és Weslmorelandbe ment, ahol egy Erzsébetkorabeli kastélyban akaría bánatát eltemetni óriási négyszögletű épület volt az, magas négyszögletű tornyokkal és gyönyörű szobor ókii ucnyekkel, amely mint egy feketepiros ékszer nyugodott az óriási fák között. Musgrave L indjárt első pillanatra beleszeretett miss Adda Gordonleyoe és őszinte, tiszta nagy szereimmel szerette, mert ő gyöngédséget megelőzőleg még senkiié sem pazaréba. Ez a cézári arcú fiatalember nemeslelkü és előkelő gondolkozásu volt. Aki őt meghódította, azé maradt örökre, És Add a hogyne bűvölte volna el ? Szép ós kecses nő volt, tüzes tekintetű és csodálatosan fehérbőrű, gyönyörű fehér nyaka pedig egy elefántesotoszíop- hoz hasonlított. Legjellemzőbb ismertetőjele az arcán azonban az a csaknem rendellenes nagy köz volt, amely orrát a szájától elválasztotta. Azonkívül vidám, okos és beszédes volt, és hangja mint zene csendült. Musgravénák nem is kellett beszélni, hogy Adda megértse szerelmét és abban őt is részesítse. Mátkaságuk hosszú, gyengédséggel teli s végtelenül boldog időszak volt. De két héttel az esküvő előtt egy hirtelen támadt betegség könyörtelenül elragadta a fiatal leányt ős lord Musgravet félig őrült kísértetté, örök özveggyé tette, aki ősi kastélyának magányában egyedül jött-ment és hiába hívta vissza a soha többé vissza nem térő kedves árnyat! * Sokáig semmi sem enyhítette lord Musgrave fájdalmát. Egy félév elteltével azonban mégis kezdett kijárni a kastélyból és sétálni az erdőben. Egy este, amikor az erdő szélén sé ilt, -hirtelen visszahökkent, avci elsápadt és reszketős fog a el. Egy alak áltt előtte, amely oly ijeszí'j volt, hogy csaknem elájult tőle, de nem azért mintha borzalmas lett volna, mert hiszen üde, bájos leányzó áltt előtte: hanem az egész teremtés vonásiól-vonásra Addához hasonlított, j Sz:nte azt hitte már, hogy érzéki csalódásnak I az áldozata, de nyomban észrevette, hogy az I ismeretlennek merészebb a tekintete, mint amilyen volt az ő menyasszonyáé és hogy pa- I rasztlányok módjára volt öltözve. Alighogy hazaért, még azon zavartan magához hívta a jószágizga tóját és lefestette előtte a leány arcát. Nagyon jól ismerem a leányt 1 — mondta a jószágizgató. — Ö miatta már többször akartam elbocsátani az apját, noha már húsz éve dolgozik most a birtokon. De nem tartom igazságnak, hogy a gyermekek bűnei visszahára- moljanak a szülőkre 1 Ez a Jane egy semmire való teremtés, aki iszik és kerüli a templomot és aki esténként a vidék legzülöttebb férűnépének a társaságában lehet találni. Musgiave izgatott.- n szakította félbe a beszélgetést és három napig nem mozdult ki a kastélyból. De amikor ismét átlépte otthonának küszöbét ez azért történt hogy ismét lássa ezt a leányt. Sokat e-atongolt anélkül, hogy a leány; látta volna, de egyszerre mégis ismét előtte termett a leány. Mién engedi az Isten, hogy két lány annyira hasonlítson egymáshoz Egész testtartása a miss Gordonleyé volt, ugyana ok a szemek, ugyanaz a kebel, az arcbőr, sőt még az a rendellenes köz is az orr és száj között. Csak a hangja volt más: rekedt, durva közönséges hang és a kiejtése még ennél is rettenetesebb. Ettől a pillanattól fogva lord Musgrave- nak többé nem volt nyugodt perce. Mert legyőzhetetlen vágy vonzotta ehhez a nőhöz, akiről tudta, hogy buta, durva és aki mégis a drága halott isteni arcvonásait viselte. A közelében úgy érezte, minlha újból volna. Amellett azonban félt, is liOo^ megcsalja az imá- dottja emlékét és hogy beleszeret ebbe a szép álarcba, amely oly rut lelket takar. flTERNBERG & HEGEDŰ hangja páratlan! SSudapest, Vila, Stáfiőczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jőhangu ..............................K 60.— Vo nó . . K 8.—, K 12.-, K 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.