Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-23 / 25. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY hazánk és nemzetünk nagy és igazságos ügye, de a magunk jól felfogott érdeke szempontjából is. Ki ne óhajtaná a háború végét, ki ne látná örömmel a hitszegő olaszok teljes leverését? ok vannak soron, a nyolcadik hadikölcsönre ebből a_ célból van szükség. Emlékezzünk 1915. tavaszára, az olasz hadüzenetre, ennek reánk nézve olyan ret­tenetes következményeire. Most fizetni akarunk ezekért: erre a célra fog min­denki jegyezni a nyolcadik hadikölcsönre. Jegyezzünk hadiköfcsönt! 'VIZSGÁKRA a polgári-és középiskola minden osztáiyából.érett- sági^e, felvételi vizsgákra stb. gyorsan, osztály- összevonással, felelős­ség mellett*készít elő a (kd3 ■iiiiiiiitiiniilltill Háboriis száaalák*' Ha majd el fog következni az a bőki g idő, mikor cs= az emlékezet keserít meg ben­nünket a mai szomorú idők visszaidézésévei, bizonyára minden ember önmagában, sut egy- egy társ '.súg, egy község, vidék és az egesz o szag is foglalkozni fog a mostani nagy ese­mények kihatásaival és mérlegel készít mely ben a sok bánat és keserűség mellett felsora- ! koztatja azokat az üdvös és hasznos eredmé- i nyékét is, melyek az egyenlegekét kellene a! ' kossák a mérlegben. Üdvös és hasznunkra váló eredményei . ' melyek a vagyoni eltolódás, helyesebben fel- j torlódás J■ ly!an állottak elő, ssuiUii esetre se.n Ha valóban beleszeretne, mi löriennék akkor? A két nő összevegyülne ;z emlékezeté­ben és az aljasabb, a rumób kitöi-íné a tisztát. A legmagaszto abb, a legíisztább módon szeretni valakit és épp e szerelem emléke mi­att most egvüttélni egy aljas teremtés: 1 — micsoda siilyedés! Fájdalom. Musgrave már csak Janóra gon­dolt és tehetetlenül vette észre, mint s ived napról-napra az önbecsülése. Eddig még mindig csak egészen kő öm- bös dolgokról beszélt a paraszt leánnyal ; egy este azután an- kérte, hogy menjen el hozzá J másnap a kastélyba. A leány azzá! az ö. hitt és merész tekintetével a szemében, másnap megjelent a kastélyba. Musgrave sokáig nézte s aztán egy gyö­nyörű ruhát ajánlott fel neki azzai a feltétel­lel, hogy elölte vegye fel. Ez a ruha csodála­tos ezüstbrokáiszövetböl volt és Aqda viselte az utolsó bálon, amelyen együtt megjelentek. Adda szülei emlékül Musgravenak aján­dékozták ezt a ruhát. Jane Mathews leiveile a ruhát ér megállt Algernon élőit. Gyönyörű vállai, fehér karjai el oü Uten fehérlettek ki a ragyogó szövetből. Ez rpár nem a parasztleány volt, hanem Adu i Gordanley, aki méltóságteljesen és fehéren sze­relmesen mintha halottaméi támadt volna föl, — állt a bámuló szem előtt. Ülj le és ne szólj egy szót se ' Mondta Musgmvö. szerepelhetnek a mérlegben egész értékükkel, mivel legalább egyenlő .ezekkel az a tekinté­lyes veszteség, melyet a vagyon növekedése folytán erkölcsi tekintetben szenvednünk kell Életmódunk berendezésénél, a takarékos­kodás az élelmezés és luliázkodás téréi szer­zett tapasztalatok a föld jobb és jövedelme­zőbb kihasználása, a munkaerő előnyösebb kimerítése, minden téren az igények tettemes lemói'sékelése tekintetében azonban olyan be­cses értékeket állíthatunk be a mérlegbe, me­lyek talán az ország jövőjét sokkal inkább vannak hivatva a boldogulás szilárd alapjára áHitani, mint a háborús időben előállott ked­vező anyagi helyzet, különösen ha még azt is figyelembe méltatjuk, hogy az anyagi helyze* javulásának tagadhatatlan tényét a háborús terhek molochját viselő állam ismerve igye­kezni fog a lehetőségig a maga javára igénybe venni, kihasználni, mint hogy nem is lehet másként. Van aztán a háborús mérleg eredmény oldalán egy tétel, melyről eddig kevés szó esott, amelyet azonban a mi népünkre nézve különösen előnyösnek kell elismerjünk és ér­tékeljünk. Nevezetesen tudjuk ugyebár, hogy a mi népünk mint a földművelő népek áltá­lé’-.m m m mozgékony, szűk ismeret- és látó­körrel bír, torta lan, otthon ülő volt. A há- büiuban szerzett ismeretei, tapasztalatai, kitá­gult látók r folytán, a regi foglalkozása mel­lett 'S nagyon sokban előnyösebb viszonyok közzé fog kerülni Bátrabb leoz, vállalkozási kedve megnövekedik. Akárhány had rákéit katona volt olyan, aki akkor ült előezör vonatra, mikor be kál­iéit vonulni, akkor látott először nagy várost, mikor be vonult a káderhe.;. Addig ha néha bevetődött a falujából a szomszédos városkába vásárra, vagy búcsúra, félénk volt, féhzegen bámult szét s ha tapasztaltabb falubelijétől elszakadt, zavarba jött, eltévedt, ha bíróság­hoz, vagy hivatalba kellett mennie, nem tu­dott eligazodni, nem tudott ajtót nyitni, vagy bezárni. Mennyire más most a fellépése, meg­jelenése. Világot látott, bátor, beutazta legtöbb a fólvilágot, feltalálja inagát, úgy jön Orosz­országból, Montenegróból, Velence mellől, mintha csak a- szomszéd falub m járna, meg­tanulta a hatóságokkal való érintkezést, ta­pasztalatokat szerzett melyeket it'hon való foglalkozásában előnyösen he zm-Jhat ki. A leány engedelmeskedett. Az esti nap- sugárak, a magas Íves ablakok színes üveg­tábláin át beszűrődtek és megaranyozták a me­rev bútorokat, a tölgyfaburkolatot, a tető arub- eszkjeit és a falak paizsdiszét. Jane Matthews halvány arcára egy rózsa­színű sugár esett. Musgrave szinte elnyelte a tekintetével édes érzése volt, hogy Adda él és ott van me- lette. Egyszerre dm va, rekedt hang szólalt meg : Na elmehetek már? Váratlanul és ellenállhatatlanul jött a hang. Lord Musgravenak úgy tettszett, mi itha valaki meggyalázta volna meghalt szerelmesé­nek holttestét. Szándékosan-e av.gy véletlenül egy re­volver volt mellette az s2talon. Kinyújtotta utána a karját. A fegyver eldördült és aztán nagy csend állott be............. Lord Algernon Musgrave reszkető kezé­vel megtörölte homlokát és zavartan toki itett az előtte fekvő holtestre. Hogy elhagyhassa a szobát, át kellett lépnie a Ián és akkor egyszerre örömmel gondolta B, hogy kiűzte magából azt a félel­metes megszállást és most újból minden ere­jével és lelkifurdalás nélkül gondolhat a>ra a leányra, akit soha többé az életben nem fog viszontlátni. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt is, hogy háborús élete alatt földmunkákban, építkezésben és még sok egyébben jártasságot is szerzett, elmondhatjuk, hogy a jövőre nézve mind z nyereségnek tekinthető. Igaz, hogy ezzel szemben nagyon sokan vannak, akik a számtalan jó mellett több rossz dolgot is tanultak, — no de a békés idő tarsadahna, az iskola, a templom és talán amit- eiső sorban kellett volna említsünk, a család lassan-lassan lecsiszolják ezeket a nem kívánatos szerzeményeket. V eszek: jóíevőan uzipiiréies Iftzfci: 30 fillérért nagy, 20 fillérért ki­sebbekért fizetek* LEFIÍOYITS SAa'üEL, fiiszerkereskedő.-vs ■'.&& ilysr" | Hadikölcsön-plakátok. Ritka érdekessége uj osztállyal gyarapo- J dőlt vasárnap óta az a hadikiállitás, amelyet ! József tőherc.’g a háború erdélyi kárvallott­jai javára létesített a Margitszigeten. Sikerült ugyanis majdnem teljes számbau öszegyüjteni •azokat a plakátokat, amellyel a hadviselő ál­lamok polgáraikat hadikölcsön jegyzésére buz­dítják. Ennek a gyűjteménynek — amint Po- povies miniszter a megnyitó beszédében kifej­tette — művészi és művelődéstörténeti értéke is van s megnyugvással látjuk, hogy még a világháború rettenetes zivatarában sem akadt meg teljesen az európai kultúra fejlődése és hogy ennek a'közös művelődésnek a mi rend­kívül kemény próbára tett nemzetünk is szá­mottevő tényezője maradt, az fog maradni a béke korszakában is. Dg közvetlen és gyakorlati jelentősége van a plakátkiállitásnak, mert lehetetlen ellenségeink tőkegyüjtő, minden áron győzni akaró erőfeszítését anélkül, hogy erős uj összetűzést ne érezzünk a sikeres verse- nyezésre, igaz ügyünk diadalra juttatására. — Lám ellenségeink is tudják, hogy a hadiköl- neink eredményétől mily nagy mértékben függ a háború kimenetele; meg kell mutatnunk te- j hát, hogy mi a hadikölcsön jegyzésben is } bírjuk a mérkőzést s amint eddig nem le- ! hitetett, a háború végső szakában sem lesz lehelő pénzügyi térén ellensuiyozniok a mi | harctéri elsőbb égőnket. Éppen »most folyik az aláírás a nyolca­dik magyar hadikölcsönre. Hét alkalommal megértettük, hogy mit kivan tőlünk nemzetünk létérdeke, becsülete, jövője vájjon megfeled­kezhetünk e kötelessegüuüröl éppen most, ami­kor pénzünk nagy bőséggel van, terméskilátá­saink jobbak, mint bármely háborús évben voltak s a nyugati és délnyugati csatamezü­kön ragyogó fegyvertényeinkkel indul meg a végső leszámolás ? Ellenségeink plakátjairól a megsemmisí­tésünkre törő gyűlölet, Hódítás - és bosszúvágy harsog felénk, a tni hadikölcsön reklámainkat a haza védelmére való méitóságos, de hajlit- hatatlallan elszántság inspirálta. Lehetséges a hogy ama rósz indulatok felköltése nagyobb hatással bírjon, mint a tiszta, nemes hazasze­retetre való hivatkozás ? — Személyi hírek. A nagykárolyi rom. kalh. elemi leányiskola fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából ma, vasárnap városunkba I érkeztek dr. Szabó István káptalani nagypré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom