Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-21 / 47. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a tap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: I NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám ooe# j Telefen 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FEtFLÖS : pAskáoy JAM OS FŐMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP sose Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona, j Hirdetések jutányos áron közöltéinek. ^Nyilttér4- sora IK 20 fillér mi*11 íi ■ ■■■■»■«II ml mi MII , «um. , i. . . 'i ni p 11 inBlmiii.u. i. s. ~ f liffi Köztársaság. Magyarország 1918. év november hó 16-tól kezdve népköztársaság. Ezeréves államformáját, a királyságot megszüntette jb kimodta, hogy ezután köztársasági államformában kíván élni. Mint szinte mindenütt, nádunk is forradalmi utón ment végbe ez a változás, különösen ami az előzményeket illeti,- mert hiszen a kimondás maga már szép békésen, programmszerüen s a király lemondása után történt, — éppen azért nagyon sokan abban a hiszemben vannak, hogy a köztársaság valami fejetlenséget, törvény nélkül feldúlt állapotot jelent, amikor nincs törvény, minden szabad, mindenki teheti, ami neki tetszik. Nem árt tehát, ha beszélünk egy kicsit róla, hogy mi is az a köztársaság s miben különbözik a királyságtól s miféle változásokat jelent nálunk. A tudomány azt mondja, hogy a köztársaság mai modern értelemben véve : képviseleti demokrácia. Amihez persze megint kell egy kis magyarázat. A teje- delmi szuverénitás helyébe népszuveréni- tás, a fejedelmi hatalom helyébe a néphatalom lép. A nép az ő hatalmát nem közvetlenül, ha nem választott képviselői utján gyakorolja. Eddig is voltak képviselői, de a népnek csak egy kis töredéke választotta őket s viszont* nem gyakorolhatták e képviselők se a nép hatalmát, mert ott állott a fejedelmi szuverénitás, mint korlát és kerékkötő: csak a nép képviselők és a fejedelem együttes akarata tette a törvényt. De sok tekintetben még az együttesség se kellett, mert hiszen a legtöbb jogok egyenesen íelségjogok voltak, melyeket a fejedelem gyakorolt minden felelősség nélkül. Nos tehát a legtöbb változás az, hogy a köztársaságban a nép, az egész nép fogja gyakorolni akaratát, természetes, hogy ez az akaratnyilvánítás most már nem csak kiterjedtebb, de egészen általános lesz, hiszen még a nagykorú nők is választói joggal lógnak bírni S minthogy nem lesz kerékkötő, nem lesz tiltakozójog, az fog érvényesülni, amit a nép a maga képviselői utján törvénybe iktat. Nyilvánvaló, hogy ilyen módon a leg- szabadelvübb, legdemokratikusabb íéríiak fognak a nemzetgyűlésbe ♦kerülni, tehát olyan törvényeket igyekeznek hozni, melyek a legszélesebb körét az ország la kosságának tegyék megelégedetté, hogy lehetőleg mindenki egyenlően viselje a terheket és a kötelességeket, jogokat és előnyöket egyenlően nyerjenek, ne legyen kiváltságos, ne legyen kedvezményezett senki, legyen mindenki egyenlően gondozott gyermeke annak az édesanyának, amelyet >a köztársaság képvisel. jő idő telik tehát brie, mig a törvények demokratikus szellemben kicseréltetnek, mig a hivatalokba, intézményekbe átmegy az a demokratikus leSfogás, mely a köztársaság lényegét alkotja. Hiszen ne feledjük, hogy a törvényeket emberek csinálják és emberek hajtják végre, tehát hiába a legszebb elv, a legjobb törvény, ha át nem hatja mindazokat, akik a népet vezetik, sorsát intézik,« az emelkedettébb közszellem, mely nélkül nincs levegője a köztársaságnak sem. De át kell hassa ez a szellem elsősorban magát a népet, fel keli emelkednie arra a magaslatra, ahol saját sorsát intézni képes lehet, egy olyan értelmiségi színvonalra, ahol képes megítélni a dolgokat, megkülönböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól s tudni lógja, hogy kit kövessen, -kiben bízzék, és kire vesse Sorsa intézését, mert volt már példa a történelemben arra, hogv köztársaságban is virágzott a korrupció, hatalmaskodás, klikk- uralom, militárizmus és népnyomor. Fel kell készülni a nagy feladatra, mely az ország demokratikus*átalakításával'reánk vár. Nem elég a jelszavakat hangoztatni, azok tartalmát át is kell érteni és megbecsülni őszintén. Meg kell gondolni, hogy nemcsak jogokat keli gya koro'ni, de kötelességeket is teljesíteni, hogy a felemelkedés nem jelenti mások legázolását, hogy az egyenlőség nem jelenti az egyenlőtlenséget, hogy a kontár- saságnak is megvannak a törvényei, melyeket meg kell tartani, megvan a rendje, melyre támaszkodik s főként egy ideáli- sabb, emberségesebb felfogása, mely nem azt mondja: »eddig mi voltunk a kutyák, ezután ti lesztek*, hanem azt, hegy: ebben az orségban ezután egy embernek sem szabad kutyának lennie!« — Nagy Vincz*, Falussy ás Jármy Bsla a fehérgyarmati kerület országgyűlési képviselője belépésre jelentkezett a Károlyi pártba, a párt azonban ielszóllitótta a képviselőt, hogy belépési jelentkezését vonja vissza. Dr. jármy Béla tudvalevőleg egyike volt azoknak, akik helyet foglaltak a Szatmári Újság lapvezérlő bizottságában és mint ilyennek a neve hosszú időn át együtt szerepelt a láp homlokán a dr. Nagy Vincze nevével, aki mindig nyíltan Károlyi-párti volt. Amikor a Károlyi párt eltávolodott a többi függetlenségi pártoktól, dr. Nagy Vincze levelet intézett a Szatmári Újsághoz, amelyben azt kérte, hogy vegyék le a nevét a lapról mert politikai álláspontjával összeférhetetlennek tartja, hogy a neve a lapvezérlő bizottságban szerepeljen dr. Jármi Béláéval és a dr. Falussy Árpádéval, akik Wekerle leié hajlottak. A Szatmári Újság legközelebbi igazgatósági ülésén, amikor dr. Nagy Vincze levele is szóba került, dr. Jármy Béla hosszú beszédben fejtette ki álláspontját, amelynek során gróf Károlyi Mihályt hazaárulónak nevezte és erősen kikelt Nagy Vince ellen is. A Szatmári Újság akkor úgy oldotta meg a kérdést, hogy levette a lap homlokáról a lapvezérlő bizottság tagjainak névsorát — a Nagy Vincze nevével együtt. Es nem sokkal alig pár hónappal ezután dr. Jármy Béla jelentkezett felvételre a Károlyi Mihály pártjába, amelynek egyik tagja, épen dr. Nagy Vicze a jelenlegi kormány miniszterelnöki államtitkára. Felhívás az ország minden községének jóérzésü lakosságához. Férfiak i Asszonyok 1 Gyermekek ! Az ország viharos átalakulása átmenetileg rázkódtatásokat okozott. A forradalom vívmányait, a megszerzett szabadság jogokat, a szociális reformokat és az uj köztársaságot a lelkekben is biztosítani kell. Óriási felvilágosító munkára van szükség, hogy a népet a békés termelés munkájára vissza vezessük ! Az uj Magyarországért már régóta küzdő progresszív gondolkodású férfiak és nők Országos Propaganda Bizottságot alakítottak, amelybe a szociáldemokrata és radikális pártok is kiküldötték képviselőiket. A Nemzeti Tanács Biró Lajost küldötte ki az Országos Propaganda Bizottság kebelébe. A bizottság már meg is kezdette munkáját. Lázasan folyik az ország megszervezése íelvilágositó és megnyugtató nyomtatványok terjesztése érdekében. Megbizottaink már járják az országot, és a szó és az irás erejével világosítják fel a népet. A pályaudvarokon már dolgoznak embereink, akik a hazatérő katonákat a falu békéjének és a rendnek biztosítására tanítják és a köztársaság gondolatára előkészítik. Hivatott irók és népművelők a forradalmi idők kötelességeire nevelő népies Írásokat készítenek. HEGEDŰ hangja páratlan 1 \SSudapest, VII., Stáüóczi-ut saját palota. Kitűnő hangú, szép munka K 30. Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ...........................K 60. Vo nó . . K B - K 12.— K 15. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
