Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-21 / 47. szám

s Z A T M A R M E,G Y E I K Ö Z L ö N Y Rendkívüli a feladat, amit elvállaltunk. Csak akkor bírjuk teljesíteni, ha az egész társadalom csatlakozik hozzánk. Minden községben önkéntes segítő­társakra van szükségünk! Jelentkezzen mindenki ! Tanítók, postamesterek, orvosok, ta­nárok, jegyzők és községi bírók, hazatérő katonák, katonatisztek és ti is asszonyok és gyermekek, azonnal ajánljátok fel se- gitscgíeket. Mindenkinek hasznát vesszük, min­denkit foglalkoztatni tudunk, mindenkire kötelességet hárítunk. írjátok meg tehát azonnal, hogy ti is részt kértek a felvilágosítás,‘szóval és írással való terjesztéséből. Az Országos Propaganda Bizottság helyiségeiben Budapest, IV., Menmed Szultán-ut 1. várja mindnyájatok jelent­kezését. De ne csal: személyes munkával ajánl­kozzatok, hanem teremtsétek meg hozzá az eszközöket is. — Aki gyűjteni tud, gyűjtsön, aki adakozhat*adjon, aki iroda­szerrel, Írógéppel, szakemberek kölcsön­zésével segíthet, ezzel segítsen A társadalom minden rétegét magába olvasztó elnökség és szakemberekből vá­lasztott ellenőrző bizottság biztosítja,'hogy minden fillér az igazi helyre kerül majd. Programmunk csak egy van : Min­denkivel — mindenkiért tényleg dolgozni. Segítsetek, hogy béke és nyugalom legyen az országban, ■ béke és nyugalom költözzék a lelkekbe. Minden jelentkezés és felajánlás Írás­ban történhet. Megbízásainkat mindenki­nek Írásban küldjük meg. Országos Propogtnda-Bizottság Elnöksége. Rendcsinálás­A forradalomnak, mint minden gyors átalakulásnak, megvannak a maga szép­séghibái. Nem volt mégolyán forradalom, de nem volt még egváltalában olyan meg­rázkódtatás egy ország életében, amely ne •idézte volna fel ugyanazokat a jeleneteket, amelyek most megrémítették az ország népét. Egyszer kisebb, egyszer nagyobb mértékben tör ki a forrongás és a láza­dás, egyszer csak helyi zavargás, de most a forradalom az összes gonosz erőket saj­nos felszabadította és ezzel lángbaboritotta az orszf ~ egyrészét. Ugyanakkor, mikor bármily oZQinoruan, de teljes nyíltsággal megállapítjuk ezt, ugyanakkor le kell szö­geznünk azt a lényt is azonban, hogy a háború elmúlásával, és a leszerelés ide­jében ugyanezek a jelenetek, ha talán ki­sebb mértékben, egészen bizonyosan va­lóra váltak volna forradalom nélkül is. Az ország népét súlyos károk érték, de mily haszon ez a nagy kár ahhoz, a nye­reséghez Hepesí, hogy viszont a háború befejeződött, minden fronton, megszűnt a harc és a munkás, dolgos kezek .végre visszatérhetnek munkájukhoz. Bármennyire szomorú és lesújtó ez a helyzet az ország határszélein, annyi bi­zonyos, hogy lassankint minden el log simulni és még bizonyosabb, hogy a végső rend csak akkor teremtődheti c meg, ha az ország minden lakosa részt vesz abban a hatalmas, sőt rettenetes munkában, ame­lyet ma a kormány végez, um.kot rendet igyekszik csinálni az országban. A rendcsinálás munkája a mai pilla­natban a legfontosabb, legéletbevágóbb munka. De ezt a rendcsinálást nem csak úgy kell érteni, hogy hol szuronynyal, hol gépfegyverrel, hol kézigránáttal szét kelt verni, el kel! pusztítani a fősz fogato­kat. Azt nevezzük mi igazi rendcsinálás­nak, hogy a mostani esetekhez hasonló esetek az uj korszakban még szórványo­sán, se fordulhassanak elő. Úgy képzeljük a rendcsinálást, hogy az uj kormány' a nemzetiségeket és mindenkit ebben az országban igyekezzék olyan nivóra, olyan erőre emelni, amely erő egyáltalában nem teszi szükségessé, hogy raboljon es gyil­koljon. Mindenkinek ]Oga van a -megél­hetéshez, és mindenkinek meg keil adni a lehetőséget arra is, hogy é jogot hasz­nálhassa és kihasználhassa. Mindenkinek joga van az élethez, de az, amit sok-sok százezer ember a régi szomorú korszakban leélt, mindennek volt inkább nevezhette», cmk éleinek nem. Nem volt élet, csak iengpdés és Így természetes, hogy amikor kitöri a forradalom, felsza­badultak.az elnyomott emberi szenvedé­lyek és valósággal lehetetlenné tették az együttműködést. A rablás, a gyújtogatás és a gyilkolás mind ez a ki nein élt em­beri energiának volt a következménye. Mindenki, aki résztvett a rablásokban, va­lami lehetetlen' ösztöntől kergetve pusz­tított. A rendcsárálásnak tehát ebben a tá- gabb értelemben véve minél hamarabb meg kell indulnia. A kormány lázasan készül nagyszerű munkájának végzésére, már megalapozta az országos rendcsinálás lehetőségeit és módozatait, de ebben a munkában mindenkinek részt kel] vennie. Most nincs szegény és nincs gazdag, most nincs ilyen párti cs olyan párti, most mindenkinek magyarpáninak kell lennie és e magyarpáriiságot a legszigorúbban keresztül kel vinni, de nem a nemzeti­ségi gyűlölet felidézésében, nem ellenté­tek keresésében, hanem igenis az igazi rendcsinálás közreműködésében. Színház. Szsmbaton és vasárnap este Viktor Leon 3 felvonásos operettje, a „Padlásszoba“ ment, mindkét este telt ház előtt. Takács Antal Hubert szerepét játszotta, Dorner Jenő a felsült esábitó Weiregg bárót diskrét ügyességgel alakította. Neményi László Winkelberg, a tehet­sógtoten festőm fi v^sx szerepében *- eltekintve énekének szintekuis ágétól — j> veil. Kedves volt N. Szolényi Ilonka, h telefonos ' kisasz- szony is. Jenny Eery ne, Neményi Ernő, Bar­tók Edith triója nagy igyekezetük dacára sem sikerült. Bartók a háztulajdonos szere­pében érvényesült „•Pillangó főhadnagy" 8 felvomVsot Ope­rette premierje vöd pénteken. A darab a ka­tona életet gúnyolja, .szellemes tréfákkal. Dorner Jenő gróf Röhenberg tábornok szere­pében teljesen otthonos volt. Neményi Lúszió báró Morvái ezredest nőm játszotta kellő rutinnal. N. Szelényi Ilonka Morvái Thu-zó M. Anna ku* zioejár, Takács Rulaoihy főhadnagyot ügye­sen személyesítette. — J mer Ferenc CKo'l ui Manó hadi önkéntes alakításává!, szellemes mókáival magúévá mne a kO/őn-éget Fekete Béla Kovács őrin sv er szerepében tökéletes eredeti volt. Az ós-r/.j iték sikere feledtetvén a súlyosabb fogyatkozásokat, a .közönség zajos tapsokkal igazolta rii «mérését, az estély Ä hőso azonban Jeney maradi. ItíFeM;« — Meghívás. Nagykároly rend. t. váios képviselőtestületi tagjait 1,918. év november hó 24. napján délelőtt 10 óra­kor a városháza tanácstermében tartandó * réndkivüli közgyűlésre tisztelettel meghí­vom. Nagykároly, 1918. évi november hó 19-ik napján. Néma Gusztáv, polgármes­ter h. — Tárgysorozat : Debreczcni Ist­ván polgárra ester nyugdíjaztatás iránti kérelme. — Kálnay Gyula kormánybiztosi kinevező séröi már napok óta hírek keringenek, mint azonban értesülünk a jelenben is beteg főis- páni titkár, a 4 háborús óv idegfeszitő irmn- kájával szervezetét annyira megviselve érzi, hogy közvetlenül most, amikor inkább pihe­nésre volna szüksége, még nagyobb felelős­séggel járó állást vállalni nem kivan. Nagyon sajnálnék, ha tényleg az volna a közszeretet nek örvendő főispáni titkárnak álláspontja, a mely a megnyilatkozó közóhajnak ellenkezője. — Lelkészbeiktatás. A nagykárolyi ref. egyház újonnan vál osztott lelkészét Gönczy Sándort f. hó 24-én vasárnap d. e. 10 órakor fogja Berey József esperes ur a ref. templomban ünnepélyesen beik­tatni, „melyre az érdeklődőket ezúton meg­hívja az egyházi elnökség. — Eskütétel. A helybeli járásbíró­ság bírái és kezelőszemélyzete hétfőn tették le az .esküt a köztársaságra. A tisztviselői kar Dániel Sándor ítélőtáblái biró kezéhez, ez pedig a bírák kezébe tette le a hivatalos esküt. — Értskeflst. A nagykárolyi szociálde- mokrata-párt ma délelőtt 10 órakor a párt helyiségében értekezletet tart. — Küldöttség az ali spánnál. A Román Nemzeti Tanács küldöttségileg tisztelgett az alispánnál és tiltakozását fejezte ki a statárium elrendelése ellen. Az alispán meg­nyugtató választ adott. A Tanács (elkérte az alispánt, hogy a közigazgatásnál, külö­nösen a szolgabiréi hivataloknál a román nyelvet értő tisztviselőt alkalmazzon s ad­dig is, mig ez keresztülvihető lesz, a járási Nemzeti Tanácsba egy román tanácstagot választasson be. Ez utóbbi kérdést az alis­pán a megyegyülés határozatától tette függővé. Kérte még a Tanács a román községekben a románul nem tudó jegyzők felcserélését, amit az alispán meg is i'gért. r ' ' 4 ÍGYÁZZUNK A VÉDJEGYRE ? (f. etfjÜih&Ut / T *

Next

/
Oldalképek
Tartalom