Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-21 / 47. szám
s Z A T M A R M E,G Y E I K Ö Z L ö N Y Rendkívüli a feladat, amit elvállaltunk. Csak akkor bírjuk teljesíteni, ha az egész társadalom csatlakozik hozzánk. Minden községben önkéntes segítőtársakra van szükségünk! Jelentkezzen mindenki ! Tanítók, postamesterek, orvosok, tanárok, jegyzők és községi bírók, hazatérő katonák, katonatisztek és ti is asszonyok és gyermekek, azonnal ajánljátok fel se- gitscgíeket. Mindenkinek hasznát vesszük, mindenkit foglalkoztatni tudunk, mindenkire kötelességet hárítunk. írjátok meg tehát azonnal, hogy ti is részt kértek a felvilágosítás,‘szóval és írással való terjesztéséből. Az Országos Propaganda Bizottság helyiségeiben Budapest, IV., Menmed Szultán-ut 1. várja mindnyájatok jelentkezését. De ne csal: személyes munkával ajánlkozzatok, hanem teremtsétek meg hozzá az eszközöket is. — Aki gyűjteni tud, gyűjtsön, aki adakozhat*adjon, aki irodaszerrel, Írógéppel, szakemberek kölcsönzésével segíthet, ezzel segítsen A társadalom minden rétegét magába olvasztó elnökség és szakemberekből választott ellenőrző bizottság biztosítja,'hogy minden fillér az igazi helyre kerül majd. Programmunk csak egy van : Mindenkivel — mindenkiért tényleg dolgozni. Segítsetek, hogy béke és nyugalom legyen az országban, ■ béke és nyugalom költözzék a lelkekbe. Minden jelentkezés és felajánlás Írásban történhet. Megbízásainkat mindenkinek Írásban küldjük meg. Országos Propogtnda-Bizottság Elnöksége. RendcsinálásA forradalomnak, mint minden gyors átalakulásnak, megvannak a maga szépséghibái. Nem volt mégolyán forradalom, de nem volt még egváltalában olyan megrázkódtatás egy ország életében, amely ne •idézte volna fel ugyanazokat a jeleneteket, amelyek most megrémítették az ország népét. Egyszer kisebb, egyszer nagyobb mértékben tör ki a forrongás és a lázadás, egyszer csak helyi zavargás, de most a forradalom az összes gonosz erőket sajnos felszabadította és ezzel lángbaboritotta az orszf ~ egyrészét. Ugyanakkor, mikor bármily oZQinoruan, de teljes nyíltsággal megállapítjuk ezt, ugyanakkor le kell szögeznünk azt a lényt is azonban, hogy a háború elmúlásával, és a leszerelés idejében ugyanezek a jelenetek, ha talán kisebb mértékben, egészen bizonyosan valóra váltak volna forradalom nélkül is. Az ország népét súlyos károk érték, de mily haszon ez a nagy kár ahhoz, a nyereséghez Hepesí, hogy viszont a háború befejeződött, minden fronton, megszűnt a harc és a munkás, dolgos kezek .végre visszatérhetnek munkájukhoz. Bármennyire szomorú és lesújtó ez a helyzet az ország határszélein, annyi bizonyos, hogy lassankint minden el log simulni és még bizonyosabb, hogy a végső rend csak akkor teremtődheti c meg, ha az ország minden lakosa részt vesz abban a hatalmas, sőt rettenetes munkában, amelyet ma a kormány végez, um.kot rendet igyekszik csinálni az országban. A rendcsinálás munkája a mai pillanatban a legfontosabb, legéletbevágóbb munka. De ezt a rendcsinálást nem csak úgy kell érteni, hogy hol szuronynyal, hol gépfegyverrel, hol kézigránáttal szét kelt verni, el kel! pusztítani a fősz fogatokat. Azt nevezzük mi igazi rendcsinálásnak, hogy a mostani esetekhez hasonló esetek az uj korszakban még szórványosán, se fordulhassanak elő. Úgy képzeljük a rendcsinálást, hogy az uj kormány' a nemzetiségeket és mindenkit ebben az országban igyekezzék olyan nivóra, olyan erőre emelni, amely erő egyáltalában nem teszi szükségessé, hogy raboljon es gyilkoljon. Mindenkinek ]Oga van a -megélhetéshez, és mindenkinek meg keil adni a lehetőséget arra is, hogy é jogot használhassa és kihasználhassa. Mindenkinek joga van az élethez, de az, amit sok-sok százezer ember a régi szomorú korszakban leélt, mindennek volt inkább nevezhette», cmk éleinek nem. Nem volt élet, csak iengpdés és Így természetes, hogy amikor kitöri a forradalom, felszabadultak.az elnyomott emberi szenvedélyek és valósággal lehetetlenné tették az együttműködést. A rablás, a gyújtogatás és a gyilkolás mind ez a ki nein élt emberi energiának volt a következménye. Mindenki, aki résztvett a rablásokban, valami lehetetlen' ösztöntől kergetve pusztított. A rendcsárálásnak tehát ebben a tá- gabb értelemben véve minél hamarabb meg kell indulnia. A kormány lázasan készül nagyszerű munkájának végzésére, már megalapozta az országos rendcsinálás lehetőségeit és módozatait, de ebben a munkában mindenkinek részt kel] vennie. Most nincs szegény és nincs gazdag, most nincs ilyen párti cs olyan párti, most mindenkinek magyarpáninak kell lennie és e magyarpáriiságot a legszigorúbban keresztül kel vinni, de nem a nemzetiségi gyűlölet felidézésében, nem ellentétek keresésében, hanem igenis az igazi rendcsinálás közreműködésében. Színház. Szsmbaton és vasárnap este Viktor Leon 3 felvonásos operettje, a „Padlásszoba“ ment, mindkét este telt ház előtt. Takács Antal Hubert szerepét játszotta, Dorner Jenő a felsült esábitó Weiregg bárót diskrét ügyességgel alakította. Neményi László Winkelberg, a tehetsógtoten festőm fi v^sx szerepében *- eltekintve énekének szintekuis ágétól — j> veil. Kedves volt N. Szolényi Ilonka, h telefonos ' kisasz- szony is. Jenny Eery ne, Neményi Ernő, Bartók Edith triója nagy igyekezetük dacára sem sikerült. Bartók a háztulajdonos szerepében érvényesült „•Pillangó főhadnagy" 8 felvomVsot Operette premierje vöd pénteken. A darab a katona életet gúnyolja, .szellemes tréfákkal. Dorner Jenő gróf Röhenberg tábornok szerepében teljesen otthonos volt. Neményi Lúszió báró Morvái ezredest nőm játszotta kellő rutinnal. N. Szelényi Ilonka Morvái Thu-zó M. Anna ku* zioejár, Takács Rulaoihy főhadnagyot ügyesen személyesítette. — J mer Ferenc CKo'l ui Manó hadi önkéntes alakításává!, szellemes mókáival magúévá mne a kO/őn-éget Fekete Béla Kovács őrin sv er szerepében tökéletes eredeti volt. Az ós-r/.j iték sikere feledtetvén a súlyosabb fogyatkozásokat, a .közönség zajos tapsokkal igazolta rii «mérését, az estély Ä hőso azonban Jeney maradi. ItíFeM;« — Meghívás. Nagykároly rend. t. váios képviselőtestületi tagjait 1,918. év november hó 24. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó * réndkivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1918. évi november hó 19-ik napján. Néma Gusztáv, polgármester h. — Tárgysorozat : Debreczcni István polgárra ester nyugdíjaztatás iránti kérelme. — Kálnay Gyula kormánybiztosi kinevező séröi már napok óta hírek keringenek, mint azonban értesülünk a jelenben is beteg főis- páni titkár, a 4 háborús óv idegfeszitő irmn- kájával szervezetét annyira megviselve érzi, hogy közvetlenül most, amikor inkább pihenésre volna szüksége, még nagyobb felelősséggel járó állást vállalni nem kivan. Nagyon sajnálnék, ha tényleg az volna a közszeretet nek örvendő főispáni titkárnak álláspontja, a mely a megnyilatkozó közóhajnak ellenkezője. — Lelkészbeiktatás. A nagykárolyi ref. egyház újonnan vál osztott lelkészét Gönczy Sándort f. hó 24-én vasárnap d. e. 10 órakor fogja Berey József esperes ur a ref. templomban ünnepélyesen beiktatni, „melyre az érdeklődőket ezúton meghívja az egyházi elnökség. — Eskütétel. A helybeli járásbíróság bírái és kezelőszemélyzete hétfőn tették le az .esküt a köztársaságra. A tisztviselői kar Dániel Sándor ítélőtáblái biró kezéhez, ez pedig a bírák kezébe tette le a hivatalos esküt. — Értskeflst. A nagykárolyi szociálde- mokrata-párt ma délelőtt 10 órakor a párt helyiségében értekezletet tart. — Küldöttség az ali spánnál. A Román Nemzeti Tanács küldöttségileg tisztelgett az alispánnál és tiltakozását fejezte ki a statárium elrendelése ellen. Az alispán megnyugtató választ adott. A Tanács (elkérte az alispánt, hogy a közigazgatásnál, különösen a szolgabiréi hivataloknál a román nyelvet értő tisztviselőt alkalmazzon s addig is, mig ez keresztülvihető lesz, a járási Nemzeti Tanácsba egy román tanácstagot választasson be. Ez utóbbi kérdést az alispán a megyegyülés határozatától tette függővé. Kérte még a Tanács a román községekben a románul nem tudó jegyzők felcserélését, amit az alispán meg is i'gért. r ' ' 4 ÍGYÁZZUNK A VÉDJEGYRE ? (f. etfjÜih&Ut / T *
