Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oioo NAGYKÁROLYBAN, iókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám I L_L'i _L ____ FŐ SZERKESZTŐ: ö R. ANTAL. tSTUÁK SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JUHOS FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Hús vét. A római íenhatóság alatt élő kis Judea öntudatlanul is megcsinálta a világ- történelem legnagyobb és 'legfenségesebb szakaszát. Az az Ítélet, melyet Annás és Kai- fás íőpapok provokáltak a kezeit mosó római helytartótól, megtörte az akkori romlott világot és eftnek romjain felépítette a keresztény emberiség újabb, nemesebb és megiisztultabb hitvilágát, a szeretet és béke országát. Nagy történelmi nemzetek és hatalmas imperátorok helyett a római birodalom fenhatósága alatt élő kis Judea, illetve ennek hatalmukra féltékeny bigott főpapjai idézték elő az eseményt, mely aztán megdöntötte azt a világot s másikat állított helyébe ezer évekre, az idők végtelenjéig. Elhangzott az ítélet és megvidult ez a történelem az Olajfák hegyéről a Kálvárián keresztül a Golgottáig. Mint az alpesek lavinája gördült tovább, elseperve utjából a bűntől fertőzött világot; elpusztult a kis Judea, de csakhamar ez a sors érte a rómaiak hatalmas birodalmát is. A golgothai halál megváltása volt az akkori bűnös világnak. A béke szent és szeretett Prófétája az emberiség üdvéért megalázó halait halt, de az ige, amit a Próféta hirdetett Istentől való volt, kitört a sírból és amint él máig, élni fog mindörökké. A Próféta meghalt a bűnös emberiség megváltásáért, de feltámadt az ige a megváltott emberiség üdvéért. A megválásnak és feltámadásnak húsz évszázad előtt történt eme csodás magasztosságát ; a keresztyén világ ünnepeinek ünnepét hirdetik ma a Zugó harangok szerte a világban. A feltámadásnak szentséges emlékére tör ki ma milliók szivéből a bizonyságot tevő ének: Feltámadt Krisztus e napon. Halleluja ! Hála légyen az Istennek ! Felséges ünnep ! mélyen elmerülve a te csodálatodba látjuk a megváltót kikelve sírjából, halljuk az ő szentséges igéit: Aki én bennem hisz, az élni fog örökké ! A feltámadás magas misztériumába elmerülve halgatjuk a harangok egymásba fonódó hangjait és együtt a milliókkal zengjük az ünneplő zsolozsmát: Feltámadunk ! Feltámadunk ! Ünnepi merengésünkből megretten- tően ébreszt fel valami lárma, mely keresztül tör a harangzúgáson, az ájtatos énekeken, az orgonák bugásán. Mi az ? mi zavarja az ünnep dicsőítésére összegyűlt embereket ? a szeretet és béke magasba törő hangulatát ezen a szent vasárnapon ? Szomorú, fájdalmas valóság ! ágyuk dörögnek, fegyverek ropognak és földön föld felett öldöklő gépek kattognak fülsiketítőén. Emberek, nemzetek, országok törtek egymásra, gyilkolják egymást hosszú véres háborúban. Mert az emberek egyrészének vallásos hite felett ismét úrrá lett a gyülöl- ség, felül kerekedett a bosszú, a kapzsi hatalomvágy és féltékenység. Mi ez ? hát a történelem csakugyan ismétlődik még ebben a leghatalmasabb szakaszában is ? Hát már megint f vannak Annások, Kaifások, Pontius Pilátusok ? — Hát a kapzsi féltékenység s a bűnös hatalomvágy megint gyilkosság es halál utján akar úrrá lenni a földön ? ügy hasonlít a történelem. Ismét egy kis országból indult ki, melynek akarat erejével szintén más rendelkezett, egy hatalmas birodalom. Hát még most is vannak balgák és restszivüek, akik nem tudják, hogy az igazságot, a béke és szeretet országát még ágyúval puskával, gépfegyverrel sem lehet megölni, mert Istentől való az. Krisztus meghalt azért a Golgothán, de harmadnapra feltámadt az ő igéje, úrrá lett a földön, él ezer évek óta, a kis Judea pedig elpusztult, a hatalmas római imperium pedig leigázott ország lett. Igen a történelem ismétlődik, mi hisszük, mint ahogy szilárdan hiszünk a dicsőséges feltámadásban, hiszünk a Megváltó igéjében : Aki én bennem hisz, az élni fog örökké ! Mi hiszünk ; hiszük, hogy az igazság angyala elhengeriti a követ a koporsó szájáról, melybe a békét és szere- tetet akarták eltemetni a huszadik század Annásai és Kaifásai. Ne zavartassuk tehát magunkat az ünneplésben, ne hallgassunk a vad harci lármára. Hadd zúgjanak a harangok, csengjen a dicsőítő ének : Feltámadunk! Feltámadunk! A negyedik magyar hadiköicsön. Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a vég-ő siker iránt. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államkincstárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadiköicsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsönöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5 és fél százalékkal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás tartama és az aláírási halyek. j±z aláírás időtartama 1916. április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetitő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A bemutatóra szóló 6 százalékos jára- dékkölcsönkötvények 50, 100, 1000, 5000 és 10000 koronás, a bemutatóra szóló 5 és fél százalékos állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000, 10,000 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadiköl- csönnél is a 6 százalékos járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő cimletek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel különböző összegekben a következőkép van megállapítva : I. a kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérben; b) az 1916. évi május o-dikét követő időben 1916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában ; II. Az 5 és fél százalékkal kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 fillérben ; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 fillérben ; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Kamat (szelvény)-esedékesség. A negyedik hadiköicsön 6 százalékos járadékkötvényei 1916. május 1-től kezdődőleg
