Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY. és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6 szá­zalékkal, az 5 és fél százalékos allami pénztár­jegyek pedig 1916. junius 1-től kezdődőleg évi 5 és fél százalékkal minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részle­tekben kamatoznak, tehát a 6 százalékos jára- dékkölcsönnél az első szelvény 1916 november 1-én, az 5 és fél százalékos allami pénztárjegy- kölcsönnél pedig 1916. december 1-én esedékes. Befizetési hely. Úgy a járadék-, mint az állami pénztár- jegykölcsönre az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6 százalékos járadék- kölcsönre aiáirt összeg 100 K-t meg nem ha­lad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6 százalékos járadékkölesönre történő és 100 K-t megha­ladó, valamint általában az 5 és fél százalékos állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláírá­soknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10 százaléka biztositókképen leteendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő-hivatalainál, továbbá az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitel- szövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy oiyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők : A jegyzett összeg ellenértékének 25 szá­zaléka legkésőbb 1916. junius 9-ig, 25 száza­léka legkésőbb 1916. junius 17-ig, 25 száza­léka legkésőbb 1916. junius 28-ig, 25 száza­léka legkésőbb 1916. julius 8-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. fl befizetési elismervények kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, a mely a fél kivánatára 19i6. junius 15-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részé­ről kiállított ideiglenes elismervényre fog ki­cseréltetni, amennyiben eddig az időpontig a végleges címletek kiadhatók nem lesznek. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglehes elismervé- nyeknek a végleges kötvényekre való kicseré­lésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervé­nyek, illetve a fél kivánatára kiadott ideigle­nes elismervények kiadattak. Ideiglenes elis- mervényekre előreláthatólag nem lesz szük­ség, mert valószínűleg már rövid idő múlva elkészülnek a végleges kötvények. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyministerium fenn­tartja magának azt a jogot, hogy előre köz­zéteendő három havi előzetes felmondás mellett, úgy a hatszázalékos járadék kölcsönt, mint az 5 és fél százalékos állami pénztár- jegykölcsönt egészben vagy részben, névér­tékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6 százalékkal kamatozó járadék- kötvényekre nézve 1921. november 1 -ét meg­előző időre, az 5 és fel százalékkal kamatozó állami pénztárjegyekre nézve pedig 1921. de- czember 1-ét megelőző időre nem fog eszkö­zöltetni. Az 5 és fél százalékos állami pénztárjegy- kölcsön visszafizetése. Az 5 és fél százalékos állami pénztárje­gyekben megjelölt tőkekövetelést a m. kir. államkincstár a beváltóhelyeknél a bemuta­tónak, az állami pénztárjegy bevonása elle­nében, minden levonás nélkül, adó- és ille­tékmentesen 1926. junius 1-én visszafizeti. Adó- és illetékmentesség. A kibocsá­tásra kerülő címletek után járó kamatok ép- ugy mint a kölcsönvisszafizetés alkalmával a járadékkötvényeknek, illetve állami pénztár­jegyeknek tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bé­lyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki. A czimletek pupillaritása. Az aláírásra bocsájtott járradékkötvények és állami pénz­tárjegyek — ugyanúgy mint az eddigelé ki­bocsátott hadikölcsön kötvények — a gyá- moltak és gondnokoltak pénzeinek elhelye­zésére alkalmasak. Betétek felhasználása a jegyzés czéljára. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914. évi augusztus hó 1 előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratoriuin-feloldó rendeletben foglalt kor­látozások alá eső betétek a kibocsátásra ke­rülő kölcsönökre történő befizetések céljaira — önérthetőleg a kikötött felmondási idők ép­ségben tartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Azok, akik a befizetésekre ilyen betét­jüket kívánják igénybevenni, annál az inté­zetnél, vagy ezégné'l, illetve annak az inté­zetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsátandó kötvényekre és állampénztár- jegyekre, valamint a kölcsönjegyzés czéljaira. A kibocsátandó járadékkötvényekre és állami pénztárjegyekre az Osztrák-magyar bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár, e já- radékkötvényeüuek, illetve pénztárjegyeknek kézizálogul való lekötése mellett, a nóvérték 75 százalékáig a mindenkori hivatalos váltó- leszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5 százalékos kamat mellett nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi deczember 31-ig maradnak érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási ka­matlábon nyújt a náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő ösz- szeg igazoltan a jelen felhívás alapján alá­irt összegek befizetésére szolgál. A meghosz- szabitott ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében 1917 december 31 -éig szin­tén részesülnek. A fenti befizetési határidők alatt a jegyzett összegre esz közlendő befizetés céljaira folyósított kölcsönök után, a fél kí­vánságára, a mindenkori hivatalos váltóleszá­mitolási kamatláb helyett, 1917. évi december 31-éig, évi 5 százalékos állandó kamatláb biz- tosittatik. Ezenfelül az Osztrák-magyar bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár a fent körülírt módozatok mellett azoknak, a kik igazolják, hogy a jelen aláírási felhívásban foglalt befi­zetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadikölcsön jegyzése céljából más hitelinté­zetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bankczégnél vettek fel kölcsönt, ennek a kölcsönnek, illetve az ily irányú ké­relem előterjesztésekor igazoltan fennálló ré­szének visszafizetésére évi 5 százalékos állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyújtani s en­nek a kölcsönnek meghosszabitásánál is évi 5 százalékos álllandó kamatlábat fognak alkal­mazni. Ez a kedvezmény is 1917. évi decem­ber 3l-ig marad érvényben. A kormány gon­doskodni log továbbá arról, hogy az előbb jelzett s a nevezett két intézet által 1917. de­cember 31-ig nyújtott kedvezmények az alá­írók részére ez időpont után is — és pedig az állami pénztárjegykölcsönre vonatkozólag 1919. évi június hó 3o-ig, a járadékkölesönre vonatkozólag pedig 1921. junius 30-ig terjedő hatállyal — a jegybank vagy valamely más, a kormány által kijelölendő intézet részéről biztosíttassanak. A czimletek megőrzése. Az aláírók kívánságára a járadókkölcsön kötvényeit, valamint a pénztárjegyeket a szel­vények beváltásával megbízott hivatalos be­váltóhelyek és az Osztrák magyar bank bu­dapesti főintézete 1917. december 31-ig költ­ségmentesen fogja megőrizni és kezelni. A negyedik hadikölcsön imént ismerte­tett előnyös feltételei biztos és gyümölcsöző tőkeelhelyezésre nyújtanak rendkívül kedvező alkalmat. A gazdasági életnek a háború kö­vetkeztében előállott korlátozottsága és cse­kély tőkefelvevőképessége folytán a pénzpi acon elhelyezést kereső pénzbőség uralkodik. Győzelmes haditényeink szakadatlan sorozata a háborút a végső kifej lés, a befejezés felé viszi. Ehhez járul, hogy az előző hadikölesö- nök során a nemzet legszélesebb rétegeiben mély gyökeret vert és valósággal nemzeti közdudattá emelkedett annak felismerése, hogy a létünkért vívott nagy küzdelem dia­dalmas folytatása és befejezéséhez szükséges hadikölcsönök jegyzésében való részvétel az aláírók anyagi javát és a legfontosabb közér­dekeket. egyaránt nagy mértékben szolgálja. Mindez kétségtelenné teszi, hogy a negyedik hadikölcsön jegyzésének eredményében előre­láthatólag ép oly impozánsan fog megnyilvá­nulni az ország lelkes önbizalma és nagy te­herbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző ha- dikölcsönöknél. elpőfet©Mi <1 UVEGTÉGEtY A LEGNAGYOBB EGY HÓNAPRA ELEGENDŐI ÁRA Hírek:. Lapunk olvasóinak és munkatár­sainak boldog húsvéti ünnepeket kívá­nunk. — Személyi hir. Csaba Adorján várme­g yénk főispánja egész családjával együtt udapestre utazott, honnan a húsvéti ün­nepek elteltével, 27-én tér vissza szék­helyére. rr — Ünnepi istentiszteletek sorrendje. A rom. kath. plébánia templomban : Husvét vasárnapján fél 7 órakor ételek megáldása, kismise, 8 órakor csendes mise, 9 órakor ünnepi nagv mise szentségkitétellel. A szt. misét és utána a prédikációt mondja Ré- csey Ede. 11 órakor csendes szt. mise. D. u. 3 órakor Vesperás segédlettel. Husvét hétfőn a sorrend ugyanaz, a szentbeszédet pedig Tóth Lajos. Este 6-kor litánia. — A református templomban: Husvét első nap­ján d. e. és d. u. prédikál Gacsályi Zsig- mond s. lelkész. Ágendázik Kürti Károly h. lelkész. Husvét másodnapján d. e. és d. u. prédikál Kürti Károly h. lelkész. — Az ág. hitv. ev. kér. egyház templomában: Husvét I-sö ünnepén d. e. szentbeszédet mond és úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész; a d. u. tél 3 órakor kezdődő isten­tiszteleten prédikál: Nagy Sándor kántor. Husvét II ik ünnepén d. e. szent beszédet mond Rédei Károly az egyház lelkésze. —- Választás. A helybeli status-quo izr. hitközség 50-es képviselőtestülete vasár­nap tartott közgyűlése Peiszner Lajos ed­digi iskolaszéki elnököt egyhangulag- templom-fögondnokká választotta meg. — Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatósága a nagysikárlói posta- mesterségre Papp Károly szabadalmi ke­zelési gyakornokot kinevezte. — A csaná- losi postamesterséget özv. Pfeifer Györgyné nyerte el. — Bolti tűz. F. hó 20*án délelőtt 10 óra körül a Pengász-téle virágüzletben tűz keletkezett, melyet a szomszédok ébersége rövid idő alatt elfojtott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom