Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
Nagykároly. 1915. március 28 13. szám XLI, évfolyam POLITIKAI LAP Hcvá a 0100 SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL i szélién: és anyagi részét illető közlemények küldendők : NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56- szám FŐSZERKESZTŐ: D!3. ÄSTÄL ISTVÁ'J SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : ZOLTÁN B E S Ő FÖWUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASARNAP ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona, Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Tisztaság és egészség. Március van. Elmúlt József nap, elmúlt a tavaszi éjnap-egyenlőség, szóval akárhogy számítjuk is tavasz van. Háború van, benne vagyunk mi is. I Naponta a népek ezrei, sokszor tíz, néha | százezrei hullanak el Európa különböző | csataterein; emberi, állati hullák hevernek j a íöldszinén, vagy néha alig alig eltol- j delve. Hallunk, olvasunk már itc-ott fellé- I pett járványokról, fertőző betegségekről, j Az újabb és régibb történelemből j tudjuk, hogy a nagy háborúkkal rendsze- ! rint vele járt vagy azokat nyomon követte a tömegkórok különböző neme, sokszor valóságos dögvész. Biztosra vehetjük, hogy kormány és törvényhatósági intézkedések hosszú sora j fog erről intézkedni a közel jövőben.Jönni fognak a rendeletek zuhatag módjára, meg fognak érkezni a különböző nagyságú és szinü plakátok is intézvén és hirdetvén a j közegészségügyben szükséges tudnivalókat. Mindezeket az okos és helyénvaló, i most pedig különösen is időszerű, Írásban és nyomtatásban megjelenő intézkedéseket megelőzve legyen szabad nekünk már most hozzászólni ehez a fontos dologhoz. Nem szándékozunk ezzel sem valami túl okos tanáccsal - szolgálni, sem valami már is időszerű preventív intézkedést tanácsolni, csupán elmondani egyet-mást erről a dologról és az eljövendő rendeleteknek végrehajtásáról — különös tekintettel a mi sajátos körülményeinkre. Községeink s a mi vidékünk is általában egészségtelennek nem mondható; hála Istennek, valami nagyon közel a harc terekhez sem vagyunk, polgárságunk, vidékünk lakossága nem valami nagy jólétben él ugyan most, de nyomorban sincs, táplálkozás tekintetében sem merülhet tel semmi aggály, ami egészségügyileg veszedelemmel fenyegethetne, de — s ezt bizony minden teketóriázás nélkül megállapíthatjuk, köztisztaság tekintetében bizony sok kívánni valót hagy fenn. Sietve sietünk dislingválni, ami pedig mikor köztisztaságról van szó felesleges nek látszik, hogy nem a lakásban, ruhában s étkezésben mutatkozik ez a kívánni való általában, hanem az udvar, háztájék, utca, szóval a szorosabb értelemben vett köztisztaságban Már pedig ez a fontosabbik közegészségi szempontból. Az udvar, istálló, trágya és szemétdomb, kút, klozet stb. tekintetében kívánja meg a közegészségei gy most már mindennél fontosabb érdeke a tisztaságot az egyéntől, az utcák, sikátorok, terek, köz, ivó és itató kutak tisztántartását pedig a községektől. Mig aztán az utóbbinál a jó példát statuáló teljesítés, úgy az előbbinél az okos szigorúsággal végrehajtott ellenőrzés ez idén különösen is tartozó kötelessége lesz az elöljáróságoknak. Ez a beállítás azonban nem csak nem zárja ki azt, hogy akár közvetett, akár .közvetlen utón a házban, lakásban, viselkedésben és élelmezésben, de különösen az élelmezésben tudomásuk vett egészségtelen állapotnál az elöljáróság- szemet hunyjon, sőt nagyon is ügyelőmmel kell legyen ilyen esetekre is, mert ilyen utón-módon is sok bajnak lehet elejét venni, s különösen sok ba] eredetére lehet rátalálni, különösen az élelmiszerek árusítói, készítői i ilyen utón ellenőrizhetők leghatásosabban. Na aztán ad fortissimum! A teljesítés, ellenőrzés és végrehajtás utján az idén csakugyan menjünk tovább egy lépéssel az eddig taposott mesgyén. Eddig ugyanis nálunk minden erre vonatkozó, s akármilyen szigorú felsőbb rendelet végrehajtása a kidoboltatásban végkimerülést szenvedett. Ha néha mégis alkalmi tulbuzgalom folytán imitt amott még egy lépéssel lett j megtoldva az első, úgy ebből vagy szeki- i rozas, vagy rendelet ellenes eljárás származott. Nem tudhatjuk előre, hogy az idén az eljövendő rendeíetek hogyan lesznek végrehajtva, de két körülményt minden esetre j már eleve bejelentünk, az egyik az, hogy az ellenőrzés és végrehajtás foganatosítására i egy kisbiró ezúttal sem lesz elég, mint ahogy nem volt sohasem, a másik pedig az, hogy kötelességünkből kifolyólag szigorúan ellenőrizni fogjuk az egész proces- 1 sust. Hátha többen többre megyünk, sőt célt is érünk, aztán meg hátha még meg- ; szökjuk a tisztaságot s "majd még csinálni j fogjuk a jövőben rendelet s komissiók nélkül is. A kert. Az elmúlt héten végigmenve a heti j vásár főzelék és zöldség piacán, érdeklőd- i tem, hogy most, mikor minden olyan drága i hogy állunk az olyan cikkekkel, melyeket mindnyájan mindenütt és annyit termel ; hetünk, amennyit akarunk minden nagyobb ; tudás és fáradtság nélkül. Csodálkozva láttam, hogy egy félliter j dugdosni való hagyma 70—80 fillér, egyet- í len fej vöröshagyma 8 f, egy fejecske fokhagyma 10 í. — Zöldség, főzelék alig van, ami van az rongy, vagy behozott áru, : főzelékféléről — retek és céklát kivéve — alig beszélhetünk, hiszen az egész piacot összeszedve sem volna elég tiz ember számára. Hát bizony ez nagyon szomorú volna, ha nem lenne sokkal bosszantóbb, mint el szomoritó. A biokád. Február tizennyolcadikán kezdték meg tudvalévőkig a németek Aglia blokádját. Az erre vonatkozó viták és információk minduntalan felidézték I. Napoleon hires „szárazföldi zárlatát1*, amelyet 1806 november 2l én rendelt el az úgynevezett berlini dekrétumával. Nem látszik tehát fölöslegesnek, ha nagyjából ismertetjük, hogy miben áll Napoleon „blocus continentál“-ja. A blocus, vagy „systéme continentäi“ jelenti Napóleonnak mindazokat az intézkedéseit, amelyekkel Angliát el akarta szigetelni az európai szárazföldtől, hogy igy tengeri hatalmát megingassa és arrra kényszerítse, hogy visszaadja azokat a gyarmatokat, amelyeket Franciaországtól, Hollandiától és Spanyol- országtól elvett. Az eszme nem volt egészen uj. Már 1793-ban a francia rémuralom idején a jóléti bizottság foglalkozott azzal a tervvel, hogy Angliát blokirozza De akkor attól féltek a franciák, hogy Európát a blokád által nemcsak Angliától, hanem az egész világtól zárják el, amit Európa is megsinylett volna, tehát a tervet elejtették. Napóleont azonban efféle meggondolások nem riasztották vissza terve kivitelétől. Az ő jelszava volt: „vanicre le mer par la térré.“ Aglia tengeri hatalmát Franciaország szárazföldi hatalmával legyőzni. Előzőleg már eizá- ratta az Ems, Elba és Wesser folyók torkolatát az angolok elől, de ezeket az intézkedéseit í Anglia kijátszotta. Anglia továbbra is fe mtartotta és védte kereskedelmi hajózását Francia- ország és Németország partjain Bresstől az Elba torkolatáig. Berlini dekrétumával, amely a szárazföldi zárlatot elrendelte, Napoleon a Britt szigeteket blokád állapotában levőnek jelentette ki. A blokád elismerését nemcsak Franciaországra tette kötelezővé, hanem az általa elfoglalt, vagy vele szövetséges államokra is, tehát Hollandiára, Spanyolországra, Itáliára és egész Németországra . . . Dekrétumának legfőbb intézkedései ezek voltak: Angliával mindenféle kereskedelmi összeköttetést teljesen eltiltott. Elrendelte, ■hogy minden árut, amely Angliából vagy gyarmataiból érkezik, el kell kobozni, nemcsak a kikötőben, hanem benn a szárazföldön, esetleg a kereskedőknél is, akiknél deponálva lett. Elrendelte minden Angliából érkező le vél elkobzását és megsemmisítését. Minden angol állampolgárt, akit Franciaországban, az ellenséges államokban, vagy a Napoleon által meghódított országokban találnak, hadifoglyoknak nyilvánított. Bármely hajó, amely angol kikötőből, vagy gyarmatból jött, ha csak érintetté is ezeket a helyeket, nem köthetett ki francia, vagy szövetséges kikötőben, ha pedig e tekintetben a valóságnak meg nem felelő kijelen tést tett, hadizsákmánynak volt kijelentve. Ezt a rendeletet maga Napoleon fogalmazta, még Talleyrand segítségét sem vette igénybe. Azonn d közölte az illetékes államokkal és Mortier tábornokot bizta meg vele, hogy a rendeletet végrehajtsa, Mortier azt a megbízást kapta, hogy szállja meg a Hanza városokat, Mecklenburg és Porneráiia kikötőit egészen az Odera torkolatáig. Az angol kormány ene azzal felelt, hogy még szigorúbbá tette a blokádot, amelyet Napoleon ellen már korábban megkezdett. A világ két leghatalmasabb nemzete állt igy egymással szemben. Franciaország eltiltotta Angliát a szárazföldtől, Anglia viszont Franciaországot a tengertől. A porosz király 1807. szeptember 2-án csatlakozott a szárazföldi blokádhoz, amelyet Napoleon még súlyosbított 1807. december 17-iki és 1808. január 11-iki rendeletéivel. Dánia nem akart Angliához csatlakozni, az angolok tehát bombázták Koppenhágát. Egész Európa fölháborodott az angolok eljárásán és Napoleon kiaknázhatta volna ezt a hangulatot, ha kellő mérsékletet tanúsított volna. De erély ességé vei és kíméletlenségével valósággal Anglia karjai közé kergette azokat is, akik voltaképen gyűlölték Angliát. A.z orcsz cár mégis csatlakozott Napoleon blokádjához. Portugália azonban félt Anglia hatalmától, amely amerikai birtokait fényé-' gette. tehát késlekedett azzal, hogy Napoleon möge szögezze le magát. Ekkor tette Napoleon híressé vált kijelentését. A uraganzai ház megszűnt uralkodni Napoleon 1807. novemberében meg is bizta Gunot tábornokot, hogy Portugáliával végezzen. Ettől fogva Napoleon egész politikáját a szárazföldi blokád eszméje irányította. Ezért foglalta el Rómát, ezért voltak az olasz au- neksziók, a siralmas és gyászos spanyolországi
