Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-28 / 13. szám

Ha Kaucsatkában, vagy Norvégia északi részén laknánk, akkor kellene igy állanunk, még háború esetén is. De nem olyan vad, jeges, sziklás vi­déken lakunk, hanem a tejjel mézzel folyó Magyarországon, ahol sok a jó töld, olyan sok, hogy óriási terület áll belőle teljesen művelésen kívül, parlagon akkor is, mikor nincs háború. Nem a levegőből beszélek, hanem té­nyeket állítok, s ha kell meg is mutatom, lessék csak megnézni mezőn, szőlőkben, kertekben, hogy két-három méter széles gyepük, szegletek, árokpartok, utszélek, na meg parádés két méteres séta utak a barázdák között, úgy hevernek, mint hasz­navehetetlen területek, pedig ezek a leg jobb földek. Merem állítani, hogy annyi területen, amennyit nálunk a gyepük elfoglalnak egy országnak elég vöröshagymát lehet ter­melni Na de a kertről akarván Írni, nézzük a kertet. Ha búza, répa, tengeri vagy lu­cerna terem a kertben, az is értékes és hasznos gazdálkodás; rendszerint azonban a kert nem arra való, hanem zöldség és főzelékfélék számára, ha aztán csakugyan erre használják, úgy a gazd’uram felé sem néz, mert ez egészen az asszony dolga a mi őskori felfogásunk szerint, s a gazda úgy fogja fel, hogy abba ugyan nem sok haszon van, s veszett területnek nézi. Ebből az őskori felfogásból aztán lesz a piaci drágaság, amely miatt az asszo­nyok panaszkodnak, s ami elviszi a konyha- pénzt. Mert az asszony vagy nem tud, vagy nem akar hasznot hozó területet csinálni a kertből A nem akarást bizony itt úgy kell érteni, hogy elhanyagolja, elunja az ál­landó munkálást, mert bizony nem mindig olyan kívánatos munka az, mint kora ta­vasszal, mikor legtöbben valósággal pasz- szióból fognak hozzá, kedvvel, örömmel, azután pedig lassan a kert magára marad, s lesz benne amit az Isten ad, vagy ma­gától megterem. Egy jól megmunkált, s állandóan gon­dozott kert pedig bizony kincses bánya ha az ember maga gondozza, a főzelék és zöldség lélék alig kerülnek valamibe a munkán kívül, s minden van akkor, amikor akarja, s az amire szüksége van az em­bernek, egész nyáron, ősz felé pedig alig győzi hordani a kertből a sok télire el­tenni valót. Úgy, hogy bátran ki merem mondani, hogy azon aki most egy hagymaíöért 10 fillért ad ki, vagy 70—80 fillért egy félli háború és igy tovább. Napoleon újabb rende­letekkel 1810. augusztus, szeptember, október­ben még kíméletlenebbé tette a zárlatot. El rendelte, hogy minden aigol eredetű árut el kell égetni. Ennek következtében a gyarmati áruk és élelmiszerek ára Európában hihetet­len magasra szökött fel. Európa népei rettenetesen szenvedtek. Napoleon szövetségesei és legyőzött ellenségei egyaránt lázadoztak, ha titokban is, a francia császár végzetes intézkedései ellen, amely ruinálta kereskedelmüket és nyomorba ker­gette őket. Napoleon a maga roppant akarat­erejével annál szivósabban ragaszkodott a szárazföldi szisztémához, amelyért maga Fran­ciaország is nagyon megszenvedett. A körülmények azonban lassanként úgy alakultak, hogy Napoleon terve mind kivihe- t.etlenebb lett. A csempészet, vagyis a zárlat kijátszása olyan hallatlan mértéket öltött, hogy sokak szerint még Napokon császári palota jába is eljutott a dugott áru Bonaparte Lajos, Hollandia királya, mint­hogy országában nem tudta kivinni a száraz­földi blokádot, lemondott trónjáról. Napokon erre Hollandiát bekebelezte Franciaországba. Szintén a blokád okból történt, hogy 1811. februárjában Napokon birodalmába bekebe­lezte Oldenburg nagyhercegséget, ami a cárt annyira megharagitotta, hogy ettől fogva Na­pokon ellensége Idtt, aminek következtében nemsokára meg is indult Napokon oroszor­szági hadjárata. ATMARMEGYEI KÖZLÖNY tér dugdosni való hagymáért, nem szá­nakozni, hanem elitélni valót látok, ha t. i. kertje van. A melegágyak készítéséről ne is be széljünk, azt nállunk ismét vagy csak szó­rakozásból csinálják, vagy pedig úgy, hogy csakugyan kár a fáradtságért. Az a felfogás uralkodik nálunk, hogy a kertelésbe nincs haszon, annyit kell rá költeni s annyit fáradni, hogy nem érde­mes, hiszen pénzért olcsóbban megszerzi az ember készen. Ezt az okoskodást ezer szer hallottam már, de ezeregyszer ítéltem ! el, mert e mellett az okoskodás mellett J állandóan hallottam a panaszt is, hogy milyen drága a piac, nem lehet jót kapni, néha meg egy általában sem lehet, mert nem hoznak, vagy már megvették mikor kereste a piacon, mert későn talált fel­menni. Bezzeg a jó keretben minden percen készen van olyan, amilyet szeretünk, friss és nem kell érte sem pénzt adni, sem fel' menni a piacra, még jókor kelni sem mu­száj, ami már magában véve is sokat ér. Még egyet Egy szép, tele kert gon ■ dozva, a maga valóságában igazi gyönyö­rűség, sok örömöt, s mennyi kellemes, hasznos és egészséges szórakozást nyújt, s mindezekhez nem kell egyébb mint szeretni a kertet. Bár sikerült volna nekem ezzel a pár megjegyzéssel kedvet szerezni a kert-mű­veléshez; ebben a nehéz esztendőben mi­lyen sok hasznát vehetnök s én is hasznos munkát végeztem volna Gradinaiv. HÍP@Í£* — Kitüntetések. A király dr Cukor 1st ván tartalékos ezredorvosnak a 60-ik gya­logezredben az ellenséggel szemben kitűnő szolgálata és önfeláldozó magatartása elis­meréséül a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. — Tyrmann Ernő zászlós pedig, ki az északi harctéren a temesvári 20. tábori tüzérezredben teljesít szolgálatot, vitéz és hősies magatartása elismeréséül a nagy vitézségi éremmel lett kitüntetve. — Előléptetés és áthelyezés Tóth Lajos ógyallai kir. aljárásbirót, városunk szülöt­tét kir. törvényszéki albiróvá léptették elő s Komáromba helyezték át. — Ref. egyházmegyei közgyűlés A nagy­károlyi rét. egyházmegye évi rendes ta­vaszi közgyűlését f hó 25-én tartotta vá­rosunkban a városháza nagytermében Berey József ecsedi lelkész töesperes és Üomahidy Elemér főispán, egyházmegyei főgondnok elnökletével. — Hősi halai. Mély részvéttel értesül­tünk az Illyés Olivér árvaszéki ülnököt ért súlyos csapásról. Ugyanis fia, Ilyés Zoltán 12 ik honvédgyalogezred főhadnagya — kinek nem régen a király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elis méréséül a hadiékitményes harmadik osz­tályú katonai érdemkeresztet adományozta — a múlt héten a kárpáti harcban köpött lövés folytán hősi halált halt és Zemplén - meg) e Nagypolány községében tétetett örök nyugalomra. A részvétre méltó apát az esetről táviratilag hivatalosan értesítet­ték. Az elhunyt 27 éves hős főhadnagy lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 23 án d. e. 9 órakor volt a helybeli gkath. templomban, melyen a családtago­kon kívül sokan vettek részt. — Művész estely a Vörösfeihoid javara Életre-halálra szóló önvédelmi harcunkban az egyetlen, ki segítségünkre jött, a török nemzet volt. Ez a háborúktól annyira meg­viselt ország őszinte lelkesedéssel csatla­kozott ügyünkhöz, a közös ellenség ellen. Nemcsak a győzelem gyümölcseiből jelölte ki a maga részét a küzdelemből is. (őszin­tén érezzük, hogy a hősies, áldozátkész török nemzettel szemben való baráti vi­szonyunk sokat mélyült e közös küzde­lemben Immár a mi ügyünk közös. Ha rajta segítünk, magunkon is segítünk. És ennek a kölcsönös segítésnek megvan a maga lekötelező, bátorító hatása Köteles­ségünk hát szeretetünket, legjobb szándé­kunkat kimutatni török testvéreink, bajtár­saink iránt. Ezért kell lelkesen csoporto*- sülnünk főispánunk nejének kezdeménye­zéséből megindított estély sikere érdeké­ben, melynek jövedelme a török Vörös- télhöld javára íog fordittatni. Az estély művészi színvonaláról biztosítanak már a szereplők is. Baranyi János zongoraművész, Horváth Gizella fentomimikus (klasszikus zenekiséret mellett), Vass Flóra operaéne- kesnő fellépésével rendezgetik az estély f. hó 29-én d. u. 6 órakor a megyeháza dísz­termében A megnyitó beszédet dr. Vetzák Ede, a helyi Vöröskereszt egylet alelnöke mondja. — Katonák $z:.badságo!ása a tavaszi vetési és szőlőművelés! munkálatokra. A legénység­nek a tavaszi vetési és szölőmivelési mun­kálatokra tervbevett szabadságolása a március hó elején uralkodott téli időjárás miatt bizonytalan időre elhalasztatott. Idő közben az időjárás javulása következtében elrendeltetett, hogy a katonai (hadtest) pa­rancsnokságok á vármegye alispánjával egyetértőleg állapítsák meg, hogy az illető vidékről való legénység mely időtől kezdve szabadságoltassék Az egyes megyék alis­pánjai pedig utasittattak, hogy a területü­kön lévő gazdasági egyesületekkel, eset­leg a törvényhatósági városok gazdasági egyesületeivel is lépjenek érintkezésbe s ezek kívánságának figyelembevételével te­gyék meg javaslataikat. Ily módon legjob­ban lesz elérhető, hogy a legénység az il­lető vidék különleges éghajlati és gazda sági viszonyainak figyelembevételével meg­állapított időben kapja majd a szabadsá­got. A szabadságolások kezdetét az illető törvényhatóságok területén közhírré fog­ják tenni. — Adakozzunk a megvakult katonák orszá­gos alapja javára egy egy koronát Adományo­kat lapunk szerkesztősége is elfogad és .eljuttatja a »Megvakult katonák országos bizottságához Budapest, Képviselőház«. — A Nagykároly Erdödvidéki Takarékpénztár r. t. IX. évi jelentése és zárszámadása e napokban jelent meg. Az igazgatóság je­lentésében kegyelettel emlékezik meg Dr. Róth Imre intézeti ügyészről, aki a harc téren szerzett betegsége folytán elhunyt, majd röviden ismerteti az elmúlt év rend­kívüli eseményeit, amelyek az üzleti ered­ményt kedvezőtlenül befolyásolták. Az in­tézet adósainak egy része kamathátralék­ban van ugyan, de a klientélának jelenté­keny részét képező gazdaközönség fizetési kötelezettségének nagyrészt eleget tett, ami lehetővé tette, hogy az intézet a be­tétesek igényeit a legmesszebb menő módon honorálta. Az elért K 22.238 nyereségből leírásba hozza az értékpapirárfölyam-kü- lönbözetet és a felszerelésből leirt össze­get K 6900, míg a fennmaradó K 15,548 felosztására az igazgatóság azt a javasla­tot teszi, hogy fordittassék osztalékra 10.000, a rendes tartalékalap növelésére K 1555, veszteségtartalék-alapra K 3500, mig K 49,260 a jövő évre vitessék át A köz­gyűlés április 14-én lesz megtartva és az osztalék május 1 töl kerül kifizetésre. — Szabadlábra, helyezés. A fővárosi la­pokból közismert dolog, hogy a katonaság részére papirtalpu csizmaszállitás vádja miatt a fővárosi rendőrség dr. Taubes máramarosszigeti ügyvédet és társait — ezek között Singer Márton helybeli jcnevü borkereskedőt is letartóztatta és Mára- marosszigetre kisértette. A letartóztatottak feltolyamodása folytán múlt pénteki ülésé­ben foglalkozott ezen üggyel a márama­rosszigeti kir. törvényszék vádtanácsa és mint a »Máramarosszigeti Független Újság« t. hó 19-én megjelent számában írja Singer Mártonnak nyomban leendő szabadlábra való helyezését rendelte el, mert megál­lapítást nyert, hogy neki a kérdéses csiz- maszállitáshoz semmi köze nincs és hogy letartóztatása valószínűleg névcseréből történt. A többi letartóztatottakat csak egyenként 15—20000 K óvadék .etétele esetére rendelte a vádtanács szabadlábra helyezni és mig ezekre nézve a végzés ellen a kir. főügyészhelyettes felebbezést jelentett be, addig Singer Mártonra nézve a főügyészhelyettes a határozatba megnyu­godott és igy ez jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom