Szatmármegyei Közlöny, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-28 / 13. szám

Ha Kaucsatkában, vagy Norvégia északi részén laknánk, akkor kellene igy állanunk, még háború esetén is.

De nem olyan vad, jeges, sziklás vidéken lakunk, hanem a tejjel mézzel folyó Magyarországon, ahol sok a jó töld, olyan sok, hogy óriási terület áll belőle teljesen művelésen kívül, parlagon akkor is, mikor nincs háború.

Nem a levegőből beszélek, hanem tényeket állítok, s ha kell meg is mutatom, lessék csak megnézni mezőn, szőlőkben, kertekben, hogy két-három méter széles gyepük, szegletek, árokpartok, utszélek, na meg parádés két méteres séta utak a barázdák között, úgy hevernek, mint hasznavehetetlen területek, pedig ezek a leg jobb földek.

Merem állítani, hogy annyi területen, amennyit nálunk a gyepük elfoglalnak egy országnak elég vöröshagymát lehet termelni

Na de a kertről akarván Írni, nézzük a kertet. Ha búza, répa, tengeri vagy lucerna terem a kertben, az is értékes és hasznos gazdálkodás; rendszerint azonban a kert nem arra való, hanem zöldség és főzelékfélék számára, ha aztán csakugyan erre használják, úgy a gazd’uram felé sem néz, mert ez egészen az asszony dolga a mi őskori felfogásunk szerint, s a gazda úgy fogja fel, hogy abba ugyan nem sok haszon van, s veszett területnek nézi.

Ebből az őskori felfogásból aztán lesz a piaci drágaság, amely miatt az asszonyok panaszkodnak, s ami elviszi a konyha- pénzt.

Mert az asszony vagy nem tud, vagy nem akar hasznot hozó területet csinálni a kertből

A nem akarást bizony itt úgy kell érteni, hogy elhanyagolja, elunja az állandó munkálást, mert bizony nem mindig olyan kívánatos munka az, mint kora tavasszal, mikor legtöbben valósággal pasz- szióból fognak hozzá, kedvvel, örömmel, azután pedig lassan a kert magára marad, s lesz benne amit az Isten ad, vagy magától megterem.

Egy jól megmunkált, s állandóan gondozott kert pedig bizony kincses bánya ha az ember maga gondozza, a főzelék és zöldség lélék alig kerülnek valamibe a munkán kívül, s minden van akkor, amikor akarja, s az amire szüksége van az embernek, egész nyáron, ősz felé pedig alig győzi hordani a kertből a sok télire eltenni valót.

Úgy, hogy bátran ki merem mondani, hogy azon aki most egy hagymaíöért 10 fillért ad ki, vagy 70—80 fillért egy félli

háború és igy tovább. Napoleon újabb rendeletekkel 1810. augusztus, szeptember, októberben még kíméletlenebbé tette a zárlatot. El rendelte, hogy minden aigol eredetű árut el kell égetni. Ennek következtében a gyarmati áruk és élelmiszerek ára Európában hihetetlen magasra szökött fel.

Európa népei rettenetesen szenvedtek. Napoleon szövetségesei és legyőzött ellenségei egyaránt lázadoztak, ha titokban is, a francia császár végzetes intézkedései ellen, amely ruinálta kereskedelmüket és nyomorba kergette őket. Napoleon a maga roppant akaraterejével annál szivósabban ragaszkodott a szárazföldi szisztémához, amelyért maga Franciaország is nagyon megszenvedett.

A körülmények azonban lassanként úgy alakultak, hogy Napoleon terve mind kivihe- t.etlenebb lett. A csempészet, vagyis a zárlat kijátszása olyan hallatlan mértéket öltött, hogy sokak szerint még Napokon császári palota jába is eljutott a dugott áru

Bonaparte Lajos, Hollandia királya, minthogy országában nem tudta kivinni a szárazföldi blokádot, lemondott trónjáról. Napokon erre Hollandiát bekebelezte Franciaországba. Szintén a blokád okból történt, hogy 1811. februárjában Napokon birodalmába bekebelezte Oldenburg nagyhercegséget, ami a cárt annyira megharagitotta, hogy ettől fogva Napokon ellensége Idtt, aminek következtében nemsokára meg is indult Napokon oroszországi hadjárata.

ATMARMEGYEI KÖZLÖNY

tér dugdosni való hagymáért, nem szánakozni, hanem elitélni valót látok, ha t. i. kertje van.

A melegágyak készítéséről ne is be széljünk, azt nállunk ismét vagy csak szórakozásból csinálják, vagy pedig úgy, hogy csakugyan kár a fáradtságért.

Az a felfogás uralkodik nálunk, hogy a kertelésbe nincs haszon, annyit kell rá költeni s annyit fáradni, hogy nem érdemes, hiszen pénzért olcsóbban megszerzi az ember készen. Ezt az okoskodást ezer szer hallottam már, de ezeregyszer ítéltem ! el, mert e mellett az okoskodás mellett J állandóan hallottam a panaszt is, hogy milyen drága a piac, nem lehet jót kapni, néha meg egy általában sem lehet, mert nem hoznak, vagy már megvették mikor kereste a piacon, mert későn talált felmenni.

Bezzeg a jó keretben minden percen készen van olyan, amilyet szeretünk, friss és nem kell érte sem pénzt adni, sem fel' menni a piacra, még jókor kelni sem muszáj, ami már magában véve is sokat ér.

Még egyet Egy szép, tele kert gon ■ dozva, a maga valóságában igazi gyönyörűség, sok örömöt, s mennyi kellemes, hasznos és egészséges szórakozást nyújt, s mindezekhez nem kell egyébb mint szeretni a kertet.

Bár sikerült volna nekem ezzel a pár megjegyzéssel kedvet szerezni a kert-műveléshez; ebben a nehéz esztendőben milyen sok hasznát vehetnök s én is hasznos munkát végeztem volna Gradinaiv.

HÍP@Í£*

— Kitüntetések. A király dr Cukor 1st ván tartalékos ezredorvosnak a 60-ik gyalogezredben az ellenséggel szemben kitűnő szolgálata és önfeláldozó magatartása elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta.

— Tyrmann Ernő zászlós pedig, ki az északi harctéren a temesvári 20. tábori tüzérezredben teljesít szolgálatot, vitéz és hősies magatartása elismeréséül a nagy vitézségi éremmel lett kitüntetve.

— Előléptetés és áthelyezés Tóth Lajos ógyallai kir. aljárásbirót, városunk szülöttét kir. törvényszéki albiróvá léptették elő s Komáromba helyezték át.

— Ref. egyházmegyei közgyűlés A nagykárolyi rét. egyházmegye évi rendes tavaszi közgyűlését f hó 25-én tartotta városunkban a városháza nagytermében Berey József ecsedi lelkész töesperes és Üomahidy Elemér főispán, egyházmegyei főgondnok elnökletével.

— Hősi halai. Mély részvéttel értesültünk az Illyés Olivér árvaszéki ülnököt ért súlyos csapásról. Ugyanis fia, Ilyés Zoltán 12 ik honvédgyalogezred főhadnagya

— kinek nem régen a király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elis méréséül a hadiékitményes harmadik osztályú katonai érdemkeresztet adományozta

— a múlt héten a kárpáti harcban köpött lövés folytán hősi halált halt és Zemplén - meg) e Nagypolány községében tétetett örök nyugalomra. A részvétre méltó apát az esetről táviratilag hivatalosan értesítették. Az elhunyt 27 éves hős főhadnagy lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 23 án d. e. 9 órakor volt a helybeli gkath. templomban, melyen a családtagokon kívül sokan vettek részt.

— Művész estely a Vörösfeihoid javara Életre-halálra szóló önvédelmi harcunkban az egyetlen, ki segítségünkre jött, a török nemzet volt. Ez a háborúktól annyira megviselt ország őszinte lelkesedéssel csatlakozott ügyünkhöz, a közös ellenség ellen. Nemcsak a győzelem gyümölcseiből jelölte ki a maga részét a küzdelemből is. (őszintén érezzük, hogy a hősies, áldozátkész török nemzettel szemben való baráti viszonyunk sokat mélyült e közös küzdelemben Immár a mi ügyünk közös. Ha rajta segítünk, magunkon is segítünk. És ennek a kölcsönös segítésnek megvan a maga lekötelező, bátorító hatása Kötelességünk hát szeretetünket, legjobb szándékunkat kimutatni török testvéreink, bajtársaink iránt. Ezért kell lelkesen csoporto*- sülnünk főispánunk nejének kezdeményezéséből megindított estély sikere érdekében, melynek jövedelme a török Vörös- télhöld javára íog fordittatni. Az estély művészi színvonaláról biztosítanak már a szereplők is. Baranyi János zongoraművész, Horváth Gizella fentomimikus (klasszikus zenekiséret mellett), Vass Flóra operaéne- kesnő fellépésével rendezgetik az estély f. hó 29-én d. u. 6 órakor a megyeháza dísztermében A megnyitó beszédet dr. Vetzák Ede, a helyi Vöröskereszt egylet alelnöke mondja.

— Katonák $z:.badságo!ása a tavaszi vetési és szőlőművelés! munkálatokra. A legénységnek a tavaszi vetési és szölőmivelési munkálatokra tervbevett szabadságolása a március hó elején uralkodott téli időjárás miatt bizonytalan időre elhalasztatott. Idő közben az időjárás javulása következtében elrendeltetett, hogy a katonai (hadtest) parancsnokságok á vármegye alispánjával egyetértőleg állapítsák meg, hogy az illető vidékről való legénység mely időtől kezdve szabadságoltassék Az egyes megyék alispánjai pedig utasittattak, hogy a területükön lévő gazdasági egyesületekkel, esetleg a törvényhatósági városok gazdasági egyesületeivel is lépjenek érintkezésbe s ezek kívánságának figyelembevételével tegyék meg javaslataikat. Ily módon legjobban lesz elérhető, hogy a legénység az illető vidék különleges éghajlati és gazda sági viszonyainak figyelembevételével megállapított időben kapja majd a szabadságot. A szabadságolások kezdetét az illető törvényhatóságok területén közhírré fogják tenni.

— Adakozzunk a megvakult katonák országos alapja javára egy egy koronát Adományokat lapunk szerkesztősége is elfogad és .eljuttatja a »Megvakult katonák országos bizottságához Budapest, Képviselőház«.

— A Nagykároly Erdödvidéki Takarékpénztár r. t. IX. évi jelentése és zárszámadása e napokban jelent meg. Az igazgatóság jelentésében kegyelettel emlékezik meg Dr. Róth Imre intézeti ügyészről, aki a harc téren szerzett betegsége folytán elhunyt, majd röviden ismerteti az elmúlt év rendkívüli eseményeit, amelyek az üzleti eredményt kedvezőtlenül befolyásolták. Az intézet adósainak egy része kamathátralékban van ugyan, de a klientélának jelentékeny részét képező gazdaközönség fizetési kötelezettségének nagyrészt eleget tett, ami lehetővé tette, hogy az intézet a betétesek igényeit a legmesszebb menő módon honorálta. Az elért K 22.238 nyereségből leírásba hozza az értékpapirárfölyam-kü- lönbözetet és a felszerelésből leirt összeget K 6900, míg a fennmaradó K 15,548 felosztására az igazgatóság azt a javaslatot teszi, hogy fordittassék osztalékra

10.000, a rendes tartalékalap növelésére K 1555, veszteségtartalék-alapra K 3500, mig K 49,260 a jövő évre vitessék át A közgyűlés április 14-én lesz megtartva és az osztalék május 1 töl kerül kifizetésre.

— Szabadlábra, helyezés. A fővárosi lapokból közismert dolog, hogy a katonaság részére papirtalpu csizmaszállitás vádja miatt a fővárosi rendőrség dr. Taubes máramarosszigeti ügyvédet és társait — ezek között Singer Márton helybeli jcnevü borkereskedőt is letartóztatta és Mára- marosszigetre kisértette. A letartóztatottak feltolyamodása folytán múlt pénteki ülésében foglalkozott ezen üggyel a máramarosszigeti kir. törvényszék vádtanácsa és mint a »Máramarosszigeti Független Újság« t. hó 19-én megjelent számában írja Singer Mártonnak nyomban leendő szabadlábra való helyezését rendelte el, mert megállapítást nyert, hogy neki a kérdéses csiz- maszállitáshoz semmi köze nincs és hogy letartóztatása valószínűleg névcseréből történt. A többi letartóztatottakat csak egyenként 15—20000 K óvadék .etétele esetére rendelte a vádtanács szabadlábra helyezni és mig ezekre nézve a végzés ellen a kir. főügyészhelyettes felebbezést jelentett be, addig Singer Mártonra nézve a főügyészhelyettes a határozatba megnyugodott és igy ez jogerős.