Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

N arg y kár of ly i 1914. február 22. ®. száiti. - XL. évfolyam. POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL' hovía' lap azellemi.-ösanyagi részét iUetS ..v)*.tvm>éuvr'k ktíUí.ü'-.iök: NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utcza 4. sz. Telephon 59 szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN. FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁN BENŐ. V: -'H- Megjelenik minden vasárnap. . r*3 ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre helyben házhoz hordva S K vidékre postán küldve 8 kor. Megyei kézségek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 kor. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér* sora GŐ fillér, fi választókerületek. Az az alapos tanulmányra valló és nagy beszéd, amelyet Rakovszky Iván előadó, a kepviselőhaz keddi ülésén mon­dott, minden ellogulatlan embert meg­győzhet arról, hagy a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat igazsá­gos, becsületes, az ország állapotainak és érdekeinek .megtelelő munka, a nehéz kérdésnek lehető legjobb megoldása. A kerületek számát a javaslat csak [mérsékelten, huszonkettővel szaporítja, ezt ds csak azért, mert ,a régi választási rend­szer életbelépése óta előállott gazdasági és kulturális változások elkerülhetetlenné teszik. Igein nagy törvényhozó testület csökkentené az egyes képviselők felelős­ségérzetét, ellenben növelné a párttöredé­kek: számát és hevességét, mindez pedig egyáltalaban nem kívánatos. A javaslat mindenekelőtt megszünteti azt a rikító aránytalanságot, mely jelenleg az egyes kerületek nagysága között van. Ma a legnépesebb kerületben 18.000, a legkisebben mintegy ÍOG polgár választ egy képviselőt, a különbség tehát körül­belül száznyolcvanszoros. A javaslat sze­rint 5882 választója lesz a legnagyobb és 1571 választója a legkisebb kerületnek, ennélfogva a legnagyobb még csak négy­szerese sem lesz a legkisebbnek. Az egyenlőséget sokkal jobban meg fogjuk közelíteml, mint a müveit külföld legtöbb állama. Azonban a javaslat nem rideg szám­tani alapon, hanem politkai súly szerint .akarja egyenlővé tenni a kerületeket. Eh­hez képest a lakosság számán kívül fi­gyelembe veszi a műveltségi lokot, az adófizetést és a leendő választók szamát. De az úgy nyert átlagos eredményhez sem ragaszkodik mereven, hanem figye­lemmel van a szerzett jogokra is, vagyis arra, hogy az egyes törvényhatóságoknak a múltban hány kerületük volt. Amely kerület ugyanis régebbi idő óta gyako­rolja a képviselőválasztás jogát, arról mél­tán feltehető, hogy bizonyos politikai érettségre lett szert, minélfogva, ahol csak lehetséges, minden uj kerületnek a magja egy régebbi kerület ljÉz. A Duna—Tisza fjözére esik a kerü­letek szamának egesz növekedése, tehát ez az országrész húszon Kettővel több kép­viselőt fog választani, mint eddig. Viszont Erdélyben apadni fog a kerületek szama. Ez a két adat is bizonyltja már, hogy mennyire nem párt erdek vezeti a kor­mányt, mert hiszen az alföldön legerő­sebb az ellenzéki áramlat és az erdélyi részekben erős a kormánypárt. De Erdéllyel szemben méltányosan bánik a javaslat, a szerzett jogokra való tekintetből és azért is, mert volt idő, ami­kor egyedül Erdéí5sc"''tartolta fenn az or­szág magyarságát. Ez az oka, hogy az erdélyi kerületek .száma csak kevéssel fog csökkenni, holott a számtani átlag szerint íelényire kellene alászalhnia. A vidéki városok majdnem kivétel nélkül több kerületet kapnak, mint amennyi az átlagos arány szerint jutna nekik. Ezeknek az intézkedéseknek hatása­képpen a magyarság mintegy 40—50 ke­rületet fog nyerni. így „adja el“ a Tisza-; kormány az országot a nemzetisegeknek. A javaslat csupán a törvényhatósá­gok között osztja el a kerületeket, az egyes községeknek a kerületekbe való be­osztását pedig a belügyminiszterre bízza. Ezt a részletes, aprólékos munkát régeb­ben sem maga a törvényhozás vegezte, hanem a törvényhatóságokra hárította, akiknek a tervezetét azután a belügymi­niszter birálta felül. Most elsősorban azért célszerű egyenesen a belügyminiszter ha­táskörébe utalni ezt a feladatot, mert az gyorsabban és egyenletesebben végzi el és csak úgy lehet biztosítani azt, hogy az uj választási rendszer már a jövő év­ben életbeléphessen. A belügyminiszter köteles a részletes beosztást bemutatni a képviselőhaznak, az pedig tudomásul veszi, vagy nem veszi tudomásul, tehát felülbírálja, ellenőrzi és meg is változtat­hatja. Ez kétségtelenül a legnagyobb biz­tosíték aziránt, hogy a belügyminiszter a Azt az időt visszasírom ). Azt az időt visszasírom, Vissza hozzád, visszavágyom, S azt a tájat keresem, Hol bus lelkem újra ébredt S együtt szőttünk szép regéket A jövőről kedvesem. Él is bennem a reménység, A szép idő visszatér még, S azt a tájat keresem, Hol nem leszek ilyen árva, Forró kebelből kizárva, Bogár szemű kedvesem. Szentgyörgyi Hromkovits V. Győző. *) „Sírén“ egyik legújabb nótája. Dáliái a főváros színpadain minden este műsoron vannak. Megjelenik Szilágyi Béla utóda zeneműkereskedő kiadásában Budapesten. Ara 1 korona. Csiky Gergelyről. Irta: Mikszáth Kálmán. (Ezt a gyönyörű visszaemlékezést Mikszáth a magyar színpad egyik igen hírneves iró-munkásáról, Csiky Ger­gelyről 1891-ben irta Csiky halála alkalmából. Most ez a nekrológ újra meg fog jelenni az író Hátrahagyott Iratainak „Az én haíottaiiji“ cimü kötetében, melyet Rubinyi Mózes dr. rendezett sajtó alá. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Révai Testvérek szives engedőmével már most gyönyörűséget okoz­hatunk vele olvasóinknak.) A mi fánk is vedlik, sárgul. Az a fa t. i., amelyiken én is valami levélféle vagyok valahol alul; a mi generációnknak a fája. Hol-hol lehull egyik levele; harmadéve a sze­gény Visi Imre ment el; a jók legjava. Korán halt meg, de ő maga határozhatta volna el, talán a saját kedvéből is meghalt volna, hogy tovább álmodhassa a Tisza-korszak uralmát odalent . . . Aztán meghalt a kis Revieky is. Jó paj­tásom volt. Itt ült a melettem levő asztalnál. A legszebb levelek egyike volt ezen a mi fánkon, s lehullt. A halál egyik lehellete le­fújta. Most pedig egy egész galy törött le : Csiky Gergely. Éppen az a galy, amelyen a legjobb gyümölcs termett. Mi rajtunk hát a sor. Kezdenek már a i fiuk megindulni . . . Szomorú dolog, de meg kell lenni. Isten akarata bizonyára. Akik elmentek, azok elmentek; nem tudnak róla semmit; de minekünk fáj, akik itt maradtunk, hogy már ők nincsenek többé. Veri még a pöröly a sárga aranyat a körmöd pénz­verdében, de mi felsóhajtunk : „ugyan kinek veri ?“ Szállong még az. ajkokon röpke éle, eleven szófordulat; de már nem tesszük utána: „Ejnye, de érdemes volna elmondani Csikynek“. Tűz még majd ki dijakat az Akadémia, de már nem jegyezzük meg soha többé: „Vájjon mit fundál ki megint Csiky ? Nem fundál már ő ki semmit. Mereven, hidegen fekszik, kihűlt elmével, kihűlt szív­vel. Még felhangzik egyszer a taps, mikor az Atyafiakat előadják, a megmaradt uj darabját, amire most készülnek a színháznál. Micsoda taps lesz az! Kinek fog az szólni ? Még tán belekiált a karzatról egy pár együgyű néző: — Lássuk a szerzőt . . . a szerzőt! Hívni fogják! Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! -9W Mauffel Sámuel Bármily kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utcza 59. sz. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom