Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
N arg y kár of ly i 1914. február 22. ®. száiti. - XL. évfolyam. POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL' hovía' lap azellemi.-ösanyagi részét iUetS ..v)*.tvm>éuvr'k ktíUí.ü'-.iök: NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utcza 4. sz. Telephon 59 szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN. FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁN BENŐ. V: -'H- Megjelenik minden vasárnap. . r*3 ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre helyben házhoz hordva S K vidékre postán küldve 8 kor. Megyei kézségek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 kor. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér* sora GŐ fillér, fi választókerületek. Az az alapos tanulmányra valló és nagy beszéd, amelyet Rakovszky Iván előadó, a kepviselőhaz keddi ülésén mondott, minden ellogulatlan embert meggyőzhet arról, hagy a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat igazságos, becsületes, az ország állapotainak és érdekeinek .megtelelő munka, a nehéz kérdésnek lehető legjobb megoldása. A kerületek számát a javaslat csak [mérsékelten, huszonkettővel szaporítja, ezt ds csak azért, mert ,a régi választási rendszer életbelépése óta előállott gazdasági és kulturális változások elkerülhetetlenné teszik. Igein nagy törvényhozó testület csökkentené az egyes képviselők felelősségérzetét, ellenben növelné a párttöredékek: számát és hevességét, mindez pedig egyáltalaban nem kívánatos. A javaslat mindenekelőtt megszünteti azt a rikító aránytalanságot, mely jelenleg az egyes kerületek nagysága között van. Ma a legnépesebb kerületben 18.000, a legkisebben mintegy ÍOG polgár választ egy képviselőt, a különbség tehát körülbelül száznyolcvanszoros. A javaslat szerint 5882 választója lesz a legnagyobb és 1571 választója a legkisebb kerületnek, ennélfogva a legnagyobb még csak négyszerese sem lesz a legkisebbnek. Az egyenlőséget sokkal jobban meg fogjuk közelíteml, mint a müveit külföld legtöbb állama. Azonban a javaslat nem rideg számtani alapon, hanem politkai súly szerint .akarja egyenlővé tenni a kerületeket. Ehhez képest a lakosság számán kívül figyelembe veszi a műveltségi lokot, az adófizetést és a leendő választók szamát. De az úgy nyert átlagos eredményhez sem ragaszkodik mereven, hanem figyelemmel van a szerzett jogokra is, vagyis arra, hogy az egyes törvényhatóságoknak a múltban hány kerületük volt. Amely kerület ugyanis régebbi idő óta gyakorolja a képviselőválasztás jogát, arról méltán feltehető, hogy bizonyos politikai érettségre lett szert, minélfogva, ahol csak lehetséges, minden uj kerületnek a magja egy régebbi kerület ljÉz. A Duna—Tisza fjözére esik a kerületek szamának egesz növekedése, tehát ez az országrész húszon Kettővel több képviselőt fog választani, mint eddig. Viszont Erdélyben apadni fog a kerületek szama. Ez a két adat is bizonyltja már, hogy mennyire nem párt erdek vezeti a kormányt, mert hiszen az alföldön legerősebb az ellenzéki áramlat és az erdélyi részekben erős a kormánypárt. De Erdéllyel szemben méltányosan bánik a javaslat, a szerzett jogokra való tekintetből és azért is, mert volt idő, amikor egyedül Erdéí5sc"''tartolta fenn az ország magyarságát. Ez az oka, hogy az erdélyi kerületek .száma csak kevéssel fog csökkenni, holott a számtani átlag szerint íelényire kellene alászalhnia. A vidéki városok majdnem kivétel nélkül több kerületet kapnak, mint amennyi az átlagos arány szerint jutna nekik. Ezeknek az intézkedéseknek hatásaképpen a magyarság mintegy 40—50 kerületet fog nyerni. így „adja el“ a Tisza-; kormány az országot a nemzetisegeknek. A javaslat csupán a törvényhatóságok között osztja el a kerületeket, az egyes községeknek a kerületekbe való beosztását pedig a belügyminiszterre bízza. Ezt a részletes, aprólékos munkát régebben sem maga a törvényhozás vegezte, hanem a törvényhatóságokra hárította, akiknek a tervezetét azután a belügyminiszter birálta felül. Most elsősorban azért célszerű egyenesen a belügyminiszter hatáskörébe utalni ezt a feladatot, mert az gyorsabban és egyenletesebben végzi el és csak úgy lehet biztosítani azt, hogy az uj választási rendszer már a jövő évben életbeléphessen. A belügyminiszter köteles a részletes beosztást bemutatni a képviselőhaznak, az pedig tudomásul veszi, vagy nem veszi tudomásul, tehát felülbírálja, ellenőrzi és meg is változtathatja. Ez kétségtelenül a legnagyobb biztosíték aziránt, hogy a belügyminiszter a Azt az időt visszasírom ). Azt az időt visszasírom, Vissza hozzád, visszavágyom, S azt a tájat keresem, Hol bus lelkem újra ébredt S együtt szőttünk szép regéket A jövőről kedvesem. Él is bennem a reménység, A szép idő visszatér még, S azt a tájat keresem, Hol nem leszek ilyen árva, Forró kebelből kizárva, Bogár szemű kedvesem. Szentgyörgyi Hromkovits V. Győző. *) „Sírén“ egyik legújabb nótája. Dáliái a főváros színpadain minden este műsoron vannak. Megjelenik Szilágyi Béla utóda zeneműkereskedő kiadásában Budapesten. Ara 1 korona. Csiky Gergelyről. Irta: Mikszáth Kálmán. (Ezt a gyönyörű visszaemlékezést Mikszáth a magyar színpad egyik igen hírneves iró-munkásáról, Csiky Gergelyről 1891-ben irta Csiky halála alkalmából. Most ez a nekrológ újra meg fog jelenni az író Hátrahagyott Iratainak „Az én haíottaiiji“ cimü kötetében, melyet Rubinyi Mózes dr. rendezett sajtó alá. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Révai Testvérek szives engedőmével már most gyönyörűséget okozhatunk vele olvasóinknak.) A mi fánk is vedlik, sárgul. Az a fa t. i., amelyiken én is valami levélféle vagyok valahol alul; a mi generációnknak a fája. Hol-hol lehull egyik levele; harmadéve a szegény Visi Imre ment el; a jók legjava. Korán halt meg, de ő maga határozhatta volna el, talán a saját kedvéből is meghalt volna, hogy tovább álmodhassa a Tisza-korszak uralmát odalent . . . Aztán meghalt a kis Revieky is. Jó pajtásom volt. Itt ült a melettem levő asztalnál. A legszebb levelek egyike volt ezen a mi fánkon, s lehullt. A halál egyik lehellete lefújta. Most pedig egy egész galy törött le : Csiky Gergely. Éppen az a galy, amelyen a legjobb gyümölcs termett. Mi rajtunk hát a sor. Kezdenek már a i fiuk megindulni . . . Szomorú dolog, de meg kell lenni. Isten akarata bizonyára. Akik elmentek, azok elmentek; nem tudnak róla semmit; de minekünk fáj, akik itt maradtunk, hogy már ők nincsenek többé. Veri még a pöröly a sárga aranyat a körmöd pénzverdében, de mi felsóhajtunk : „ugyan kinek veri ?“ Szállong még az. ajkokon röpke éle, eleven szófordulat; de már nem tesszük utána: „Ejnye, de érdemes volna elmondani Csikynek“. Tűz még majd ki dijakat az Akadémia, de már nem jegyezzük meg soha többé: „Vájjon mit fundál ki megint Csiky ? Nem fundál már ő ki semmit. Mereven, hidegen fekszik, kihűlt elmével, kihűlt szívvel. Még felhangzik egyszer a taps, mikor az Atyafiakat előadják, a megmaradt uj darabját, amire most készülnek a színháznál. Micsoda taps lesz az! Kinek fog az szólni ? Még tán belekiált a karzatról egy pár együgyű néző: — Lássuk a szerzőt . . . a szerzőt! Hívni fogják! Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! -9W Mauffel Sámuel Bármily kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utcza 59. sz. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
