Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

1 SZAT M Á K M E G V' K ! K (3 / í 0 t1 vármegye közigazgatási bizottsága. f. hó 12-én tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt Az ülé­sen a bizottság választolt tagjai közül részt- vettek : Kende Zsigmond; Falussy ü.rpád, Szu- hányi Ferencz, Jékey Zsigmond, N. Szabó Antal, Jármy András, Madarassy Dezső, va­lamint hivatalból Kövessy Győző, a folyammér- nökség- főnöke. Az elmaradt tagok igazolása után Falussy ^rpád szólalt fel a középbirto­kosoknak és kisbirtokosságnak nyújtandó ve­tőmag szükséglet tárgyában. Elnöklő főis­pán felvilágosító szavaival minden irány­ban megnyugtató választ adott. Kende Zsig­mond interpellálta az alispánt, hogy a múlt hónapban tartott tiszti értekezletnek még ma sincs meg az eredménye, intézkedést kért, hogy a földeken még mindig álló vizek leve­zettessenek s az ezek levezetését gátló aka­dályok elhárittassanak. Az alispán válaszában a késedelem okául a kultúrmérnöki hivatal túlterheltségét hozza fel okul s megjegyzi, hogy az akadályok egy kis jóakarattal, köz­munkával is elháríthatok volnának. Kende Zsigmond másik felszólalása közmegdöbbenést okozott. Erről lapunk más helyén Írunk. Több felszólalás és indítvány után a bizottság az egyes előadói jelentéseket hallgatta meg. Péchy István vármegyei főjegyző által előadott alispáni je­lentés szerint az árvízkárosultakról a szám­vevőséggel a kimutatást elkészíttette, melyet a kormányhoz felterjesztett s kérte, hogy az országos könyöradományból begyült összeg aránylagos részét sürgősen utalja ki, hogy a szétosztás iránt intézkedhessen. Ugyanis az 1 millió 700 ezer korona kárösszeg nagyságára tekintettel a rendelkezésére álló mintegy 16 ezer korona eddigi adomány oly csekély, hogy az a károsultak között czélszertien fel nem osztható, mert alig néhány koronával a káro­sultak bajain enyhítve nem lenne. A jelentés ezután a Berzó patak ismételt áradásával oko­zott károkról számol be. A legjobban sújtott Nagykörtvélyes és Törökfalu községek lakosai segélyezésére 500 koronát küldött az alispán. Útlevelet kért 593, kapott 298, visszavándorolt 27 egyén. Az alispáni hivatal ügyforgalmáról tett jelentés szerint az elmúlt hónapban érke­zett 2808, eüntéztetett 2518 ügydarab; hátra­lék 290. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt hóban az állami iskolák újonnan szervezése, a kisdedóvónők és gazdasági szaktanitónők fizetésrendezése, a felekezeti tanítóság sze­mélyi pótlékára vonatkozó munkálatokkal volt jobbára lefoglalva a tanfelügyelőség. Megnyílt a nagykárolyi 11 tanerős, az ilobabányai 1 tanerős állami iskola, mig a kányaházai 2, komorzáni 2, kővárgarai 2 tan- erős állami iskolák építkezési nehézségek miatt csak október 1-én, illetve szeptember 15-ón fognak megnyílni. Fejlesztetek a sza- mosdobi állami iskola, a hagymásláposi, a somkutpatakai, a kapnikbányai, a nagysikárlói 2—1 tanerővel, a f. tanévvel tehát a vármegye területén 28 állami tanítóval növekedett az állami tanítói státus, melynek létszáma immár 253-at tesz ki a gazdasági szaktanitós iskolai taniiók és állami kisded-óvónők nélkül. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter az újonnan szervezendő ilobai állami iskola felépítésére a szakállasfalvaira. továbbá a már működésben levő, de bérházakban el­helyezett ilobabányai állami iskola felépítésére a gyöngyire, a kővárgaraira, összesen 107,970 korona államsegélyt engedéfyzett. Folyamatban van a batizi, a batizvasvárii, a nagymadarászi, a királydaróczi bérházakban elhelyezett állami iskolai épületek tervezése, úgy hogy még az ősz folyamán ki fog hirdettetni az árlejtés ezek építési munkálataira. Azonkiviil tervbe vétetett a patóházai és kapnikbányai állami iskoláknak 1914. év folyamán leendő felépítése. A múlt évben engedélyezett 4 tantermes ér- endrédi, 4 tantermes szamoskóródi állami is­kolák felépültek s a napokban átvehetők lesz­nek, a komorzáni 1—1 tantermes két önálló iskola és a kányaházai 2 tantermes iskolák a rendkívüli nehéz épitési viszonyok és a rossz időjárás miatt csak októberben lesznek befe­jezve. Az érendrédi állami iskolai tanítói lakás és mellékhelyiségek átalakítására külön 7 ezer korona államsegély engedélyeztetett. A nagykárolyi állami polgári, fiú- és leáyiskola palotája is csaknem készen van s egy pár hét alatt teljesen befejezve átadható lesz rendeltetésének. Örömmel jelenti a kir. tanfelügyelő, hogy a szatmárvármegyei általános tanítóegyesület által tervezett leány internátus mintaszerű el­helyezésben és berendezéssel szeptember 1-én 40 jobbára tanító leány gyermekekkel szintén átadatott rendeltetésének s ennek vezetésére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter egy i állami tanítónőt rendelt be szolgálattételre s | igy vármegyénk néptanítóinak immár két ön­álló összesen 126 fiú és 40 leány gyermek gondos ellátását biztositó nevelő tápintézet áll rendelkezésére, amely hivatva van a vármegyei tanitócsaládok egyik legfájóbb sebét, a gyer­mekek neveltetésénél állandóan érzett gondo­kat, ha nem is teljes mérvben eloszlatni, mert ahoz ez időszerint még nincs nagy anyagi ereje, de mindenesetre csökkentem és jóté­konyan enyhíteni. Hálásan emelte ki a kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- és közoktatásügyi kormány ezen internátus érdekében ismételten nyújtott hathatós segítséget, melynek megszerzése ér­dekében őt a főispán szívesen és hatékonyan támogatta, melyért neki • tanítói névében ez úttal is hálás köszönetét mondott és tanítóinak józan belátásra való áldozatait, melyet most az uj nevelő intézetük létesítése érdekében szívesen és önként hoztak meg, mellyel lehe­tővé tétetett, hogy ezen mintegy 120 ezer korona értéket képviselő nevelő intézet e ne­héz gazdasági és pénzügyi válságos időkben létesülhetett. Plachy Gyufa kir. tanácsos, pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hóban befolyt egyenes adóban 228.745- korona, 31.224 koronával kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában, haddijban 573 korona, bélyeg- és jogilletékben 49.346 K, fo­gyasztási és italadóban 15.875 korona. A pénzügyigazgató ezután felkérte a bi­zottságot, hogy állapítsa meg, mely községek tartozzanak a felállított erdődi kir. adóhivatal körzetébe. A bizottság a járás összes községeit az erdődi kir. adóhivatal körzetébe helyezte Hirip és Oroszfalu kivételével, mely községek­nek azon kérelmét, hogy a jobban és köny- | nyebben megközelíthető szatmári kir. adóhi- I vatal körzetébe soroztassanak, figyelembe- I vette. Kacsó Karoiy műszaki tanácsos jelentette, hogy a vármegye mig én: csak feleséged vagyok. — Légy nyu­godt, jöhet bátran ezután is; majd találok én rá megoldást, hogy távol tartsam magamtól; de tőled is 1 . . . Két hónap elteltével nagyott változhatott a világ, mert Soltiné soha sem kérte többé a férjét, hogy Csányit távolítsa el a házuktól. Úgy látszik ő is belátta, hogy ezt minden ok nélkül lehetetlen volna keresztül vinni. Ki tudja mit is akarhatott tulajdonképpen az asszony, mikor azóta legalább is ötven esetben tisztelte meg őket látogatásával Csányi. Az asszony már nem mert tiltakozni, csak várt. Várt még olyas valamire amiről még csak sejtelmei sem voltak, de ami már jó előre lázba hozta a szi­vét, a vérét ... Az arczáu azonban ott ült mindég az az álruhába öltöztetett dacé, vala­hányszor Csányi a közelében volt. Egy alkalommal Csányi éppen akkor ta­lált jönni, mikor Solti az otthontól távol, ide­genben volt. Az asszony gondolkozott egy kissé, hogy vájjon elfogadja-e? Elfogadta. Ezt az időt a legalkalmasabbnak találta arra, hogy vegre tisztázza a helyzetet, miután önnmagá- val sincsen már egészen tisztában. Azután megakarta tudni, mi célja van a Csányi gya­kori látogatásának . . . Eleinte nehézkesen ment köztük a tár­salgás, mert egyik sem volt elkészülve arra, hogy tanuk nélkül négyszemközt tölthetnek el egy pár kellemes, avagy kellemetlen percet. De későbben már annyira belemelegedtek ebbe a gondolatba, hogy mindketten azt hitték, hogy abban a romlatlan ifjú korban élnek, mikor még rózsás álmokat szőnek a jövőről . . . Csakhogy azóta sok minden történt ám ! A férfi egy elvesztett boldogságot gyászolt, amelynek gyászruhája már fakulni kezdett; az asszony pedig azóta régeu belépett abba a világba, amelybe serdülő leánykorában még csak félszemmel sem pillanthatott bele. — Ez pedig nagy külömbség- az akkor és a most között! . . . Most, ha véletlenül hozzáért a Csányi keze az asszony kezéhez, emez lehunyta szem­pilláit, s úgy élvezte azt a delejes áramot, amely beszaladta a testét s olyan jóleső bizser­gést érzett, hogy nem vonta vissza a kezét. Lehet, hogy Csányi ezt biztatásnak vette, mert áhítattal vonta ajkához a remegő kis fehér kezet s forró csókot lehelt rá . . . Egy önfe­ledt pillanat következett ezután, amelyet Csányi igyekezett előnyösen kiaknázni. — Percek teltek bele, amig az ember teljesen visszanyerte öntudatát, de még akkor is fogva tartotta őt, annak a gyűlölt embernek két izmos karja. Műundorral tépte ki magát a férfi karjaiból és haragot színlelve vágta a szeme közzé: — Maga egy aljas merénylő . . . egy. . . . egy aszfalt betyár! . . . Ilyen hallatlan dolgot cselekedni! Ide mer jönni, mikor jól tudta, bogy a férjem nincsen itthon. No de várjon, ezt megkeserüli! Aztán a nagyobb komédia kedvéért sírni kezdett. Hanem ehhez már igazán jól értett. Csányi őszintén megszánta, oda ment hozzá és vigasztalni kezdte: — Lássa Ilonka, ezt nem érdemeltem meg magától. Igaz, hogy hibás vagyok, igaz, hogy nem lett volna szabad idejönnöm és ennyire elragadtatnom magam; de nein tehe­tek róla. Régen küzdők már önmagam ellen, de be keli látnom, hogy meddő harcot foly­tattam. Csak ne volna a legjobb barátomnak felesége : akkor talán, másképen lehetne ! De igy mit tegyek?! Beláthatja, sőt már eddig is látnia keltett, hogy valami rettenetes dolog megy végbe az én bensőmben. Nem vagyok aljas, nem vagyok számító, mint ahogy az előbb megbélyegezni .kegyeskedett; de beismerem, joga volt erre. Ám, ha csak egy pillanatra is érezné azt a kinzó lelki harcot: másképpen bánna el velem, — Nem akarok itt a múltra célozni, mert az kellemetlen lenne mindket­tőnkre nézve. Hagyjuk azt ami úgyis fölidézte bennem az összes gyötrelmeket. Maga úgysem adna hitelt az én védelmemnek. Inkább adjon tanácsot, hogy miképen meneküljek ebből a sivár, kellemetlen, rettenetes helyzetből ? Be­vallom : örökös harcban, örökös tusában va­gyok a lelkemmel, s magától akarok tanácsot kérni, hogy mi módon szabadulhatnék én eb­ből az állapotból. Kihez, mihez forduljak ? Mit tegyek hát? Hiszen, ha megértene, ha maga megértene engem ! . . . Még elég fiatal vagyok ahhoz, hogy követeljem azokat a jogokat, amiket egy fiatal, szenvedélyesen szeretni tudó szív magának megkövetelhet. Hosszú eszten­dők elfojtott érzelmeit, temetett álmait érzem a szivemben újra életre kelni. Mi lesz velem, ha ezeknek az érzelmeknek gátat építek ? Ilonka, segítsen rajtam, megáldja az Isten! Modern ruhafestés bár­mily divatszinre é Háj táj er Pál i Modern és tartós plissézés és guowlérozás NAGYKÁROLY, Széchenyi-utcxa 43. szára, a rom. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom