Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-16 / 24. szám

szí désétől várja a feminizmus az anyagi érdek nélkül létesülő házasságok számának gyors növekedését, a korai házasságok lehetőségétől, a nők függetlenségétől élettársuk megválasz­tása terén és — last not least — a fiuk és leányok együttes tanításától várja a ma iga­zán szomorú sexuális viszonyok gyökeres, nem csupán külső megjavulását. Mint minden társadalmi kérdésben, itt is az okokat kell keresnünk és megszüntetnünk, ha az okozatot károsnak tartjuk. Sexuál hygié- nikus kezelésre a társadalomnak valóban sür­gős szüksége van; de a kezelésnek nem sza­bad elavult módszerekkel történnie, nem sza­bad az emberiség gyermekkorából fennmaradt tiltott gyümölcsöt — amely már akkor sem vált be — hatékony nevelési eszköznek tekin­tenie. Ellenkezőleg: pozitív impulzusok kelle­nek, a melyek azt a nagy és szép kulturfel- adatot, a mely a mai emberiség elé szinte megmászhatatlan pyramisban tornyosul, bele­vigyék az ifjúság érdeklődése körébe; mozgó­sítsák az ifjúság tevékenysegi ösztönében fel­halmozott energiákat a társadalom fejlődése javára. Az élet szépségeinek olyan tág körét kell mindinkább hozzáférhetővé tenni a mo­dern ifjúság előtt, hogy a sexuális ösztönt an­nak lássa, ami: a természet hatalmas eszkö­zének, amely a faj fenntartása érdekében az élet egyik nagy érzelmi értékét szolgáltatja; amely — tekintettel éppen a fenti czélra — a legnagyobb felelősséggel kapcsolatos és egész generácziókat tehet boldoggá vagy boldogta­lanná. De bármily liberális értelemben Ítélné is meg a társadalom a nőt és a mainál bármeny­nyivel komolyabban a férfit sexuális szem­pontból, a feminizmus követeléseit még nem elégítené ki. A nő összes emberi kvalitásainak mérlegelését kívánja, hogy kitűnjék: a bátor, igazmondó, nagylelkű asszony nem oly ritka­ság, hogy szükségképpen férfiasnak kellene minősíteni; a tehetséges, nagytudásu, értékes kulturmunkát végző asszony nem utánzója a férfinak, hanem eredménye a nő csekély ta­nulási és érvényesülési szabadságának, amelyet az egész világ feministái máris kiküzdöttes. Rablás 9 robogó min. A nagykárolyi vonat veszedelme, Moziba illő, amerikai stilii rablás történt f. hó 13-án, csütörtök délután a Debreczenből Nagykároly-felé jövő úgynevezett „6 órási“ személyvonaton a szomszédos Nyirábrány és Érmihályfalva állomások között. Az eset részleteit itt adjuk : Amint a vonat Nyirábrány állomását el­hagyta, a harmadik osztályon lévő női sza­kaszba három jól öltözött férfi lépett be. Az egyik a folyosóra vezető ajtót állotta el, a má­sik kettő pedig a kupéban nagyszámban levő nők mellének revevorvert szegezve, felszólítot­ták őket, hogy a náluk levő pénzüket s ék­szerüket szép szerével adják át, mert különben baj lesz. A megrémült nők kivétel nélkül en­gedelmeskedtek a barátságos felszólításnak s megrémülve, nagy sóhajtások közt átadták ér­téktárgyaikat. A vonaton a jelzett szakaszban ült özv. Yalkó Sámuelné nagy károlyi bába is, kinek nevét Kaffka Margit a Nagykárolyból elszakadt jeles írónő tette halhatatlanná a „Zöldszemü asszony“ czimü nagykárolyi vo­natkozású novellájában. Azonban a rabló urak természetesen özv. Yalkónét sem kimélték meg, ő is teljesen kifosztva érkezett meg Nagyká­rolyba. Csak perczek múltán jutott eszébe az egyik kirabolt nőnek, hogy meghúzza a vész­féket. Mire azonban a vonat a nyilt pályán megállt, a rablók leugrottak a még mozgás­ban levő vonatról, egyenesen a búzaföldek felé futottak. Az üldözésükre siető vasúti sze­mélyzetnek s az utazóknak azonban az egyik rablót sikerült elfogniok, a másik kettő elme­nekült. Az elfogott „modern“ rablót az érmihály- falvai csendőrségnek adták át; személyazonos­ságát azonban ezideig még nem sikerült meg­állapítani. T M Á K M E G v K I KÖZLŐ Iskola, egyház. Egyházkerület az iskolák államosítása mellett. A tiszántúli református egyházkerület közgyű­lése dr. Balthazár Dezső püspök és gróf Dé- genfeld József főgondnok elnöklete alatt egy­hangúlag elhatározta, hogy az iskolák egyetemes államosítása iránt, az egyetemes konvent utján, feliratot intéz a kormányhoz. Borkezelési tanfolyam lelkészeknek és taní­tóknak. A földmivelésügyi miniszter lelkészek és néptanítók részére a budafoki pinczemesteri tanfolyam helyiségében ez év nyarán kéthétre terjedő borkezelési tanfolyamot tart és pedig augusztus 1—14-ig. A tanfolyam czélja, hogy a lelkészeknek és néptanítóknak mód nyuj- tassék arra, hogy az okszerű borkezelésre vonatkozó ismereteket elsajátítsák. A tanfolya­mon húsz lelkész és húsz tanító yehet részt. Ezek útiköltségeinek, lakásuknak és élelmezé­süknek költségfedezete gyanánt a tanfolyam tartamara egyenként hetven korona átalányt kapnak. A lelkészek pályázati kérvényeiket a földmivelésügyi miniszterhez közvetlenül, a néptanítók pedig az illetékes tanfelügyelő utján legkésőbb f. évi julius 1-ig ahhoz a szőlészeti és borászati felügyelőhöz, illetőleg vinczellér- iskolai igazgatóhoz nyújtsák be, akiknek kerü­letében működnek. — Vitek Karoly zenetanár folyó hó 23-án és 24-én d. u 5 órakor a polgári leányiskola nagytermében tartja meg növendékeivel vizs­gálati hangversenyét. Hírek« — Kitüntetett ügyvéd. A hivatalos lap pénteki száma jelenti: a király Korányi János­nak, a szatmári ügyvédi kamara elnökének, a közigazgatási szolgálat körüli érdemei elisme­réséül a Ferencz József-rend tiszti keresztjét adományozta. — A nagykárolyi Zenemükedvelök Tasnádon. Az a disharmonia, mely a múlt heteken a a nagykárolyi Zeneműkedvelők-Egyesületében keletkezett, már végleg elcsendesedett és az egyesületben helyre állott a béke és a rend. Az egyesület működő tagjaiból alakult „uri- zenekar f. hó 22-én Tasnádra rándul át és ott hangversenyt fog tartani. — Gróf Károlyi György a munkapártban. Az Est czimü fővárosi lap jelenti: a nemzeti munkapárti körben az utóbbi napokban többen jelentkeztek felvételre. Pénteken a pártkörbe való felvételét kérte gróf Károlyi György a nagykárolyi választókerület volt országgyűlési képviselője. — A Vereskereszt Egylet gyűlése. A Veres- kereszt-Egylet nagykárolyi fiókja ma d. e. fél 12 órakor a polgármesteri hivatal helyiségében rendes évi közgyűlést tart. — Meggyilkolták és kiraboltak a nagybérlőt. Kedden reggel a szatmármegyei Kányaháza község határában holtan találták Dávid Jakab nagybérlőt. Fején hatalmas sebek tátongtak, mellén tizennyolcz késszurás látható, jobb karját tőből levágták és törzstől néhány lépésnyire hevert. A nagybérlő arcza a fölismerhetetlenségig meg volt csonkítva és ruhájából hiányzott a pénztárczája, órája és aranyláncza. Dávid min­den reggel egyedül nagyobb sétát szokott tenni és valószínű hogy séta közben lesték meg. Hétfőn nagyobb összegű pénzt kapott, a rablógyilkosok tehát arra számíthattak, hogy a pénz nála van. A csendőrség azt hiszi, hogy a rablógyilkosok a nagybérlő cselédei közül valók, vagy pedik kóborezigányok. Sulj’os gyanuokok alapján eddig két embert helyeztek őrizet alá, ezek azonban mindent tagadnak. A nyomozást folytatják. — Bűnvádi feljelentés egy polgármester ellen. Szatmár-Németi város 1907. év augusztusban avasfelsőfalusi, 3621 holdat kitevő erdejét el­adta a lugosi Faipari és Kiviteli részvénytár- saságnak. Ebből az ügyből több polgári és bűnügy származott. A legújabb bűnvádi felje­lentést a Faipari és Kiviteli r. t. most adta be a szatmári kir. törvényszékhez Leber Antal főerdész, Habunyik Flórián városi tisztviselő, dr. Vajay Károly polgármester, Antal Sándor városi főügyész szatmári és Privigyei Bertalan jegyző avasfelsőfalusi lakos ellen. Nevezettek közokirathamisitás, bűnpártolás, csalás és hi­vatali vétség, illetve sikkasztással vannak vádolva. N \ — A bányában. A kapnikbányai arany­bányában nagyobb robbantások voltak. Haj­nali két órakor kezdődött a bányába való leszállás. Két csapatot minden baj nélkül lebocsátottak. A harmadik csapat lebocsájtása következett. Négyr bányamunkás foglalt helyet a felvonó-készülék kosarában. Alighogy elin­dult velük a lift, irtózatos dörrenéstől vissza- hangzottak a bánya falai, elszakadt az egyik villamos huzal, a melyen 150 lóerős áram keringett. Az elszakadt huzal az egyik bánya­munkás, id. Bullos Mihály fejére esett s nyom­ban agyonütötte. A szerencsétlen bányamun­kás teste egy perezre megrázkódott s azután a már életlen test a bánya falához vágódott és lezuhant a több száz méter mélységbe. A liftben ülő munkások jelt adtak a fenlevők- nek, értesítették őket a szerencsétlenségről. Rögtön munkások szállottak le a bányába s felhozták a darabokra zúzódott bányamunkást. — Dalestély. A nagykárolyi dalárda ma este tartandó hangversenyére felhívjuk olva­sóink figyelmét. Az önzetlenül működő dalo­sok hónapok óta szorgalmas tanulással és nagy ambiczióval készülnek a mai estélyre, a melyen az országos dalversenyen előadandó darabokat fogják bemutatni. — Elitéit válíóhamisitók. Két váltóhamisitó felett ítélkezett csütörtökön a szatmári királyi törvényszék büntető tanácsa. Serény László és Burján Mihály a múlt év deczember 22-én egy 110 koronáról kiállított eredeti váltóra Kádár Ödön, Dávid János és Druka János kismaj- tényi lakosok neveit azok tudta nélkül ráírták és az. ekként meghamisított váltót a Nagyká­rolyi Önsegélyző Népbankban leszámítolták. A váltóhamisitókat a törvényszék 6—6 havi bör­tönre ítélte. — A vihar pusztításai. Gacsály és Zajta szatmármegyei községek határában rettenetes vihar dühöngött kedden éjjel. Fákat tépett ki gyökerestől és harminez ház tetejét levitte. A kár igen nagy. Gots Antal zajtai gazda házát fölgyujtotta a villám és csak nagy nehezen sikerült a tüzet lokalizálni. Emberéletben sze­rencsére nem történt kár. — Szökés a rendőrségi börtönből. Két 13—14 éves fiú, Domaneczky Géza és Hart- stein Lajos együtt voltak bezárva szerdán a nagykárolyi rendőrség börtönében. Tolonczok voltak. Debreczenbe, illetve Máramarosszigetre kellett volna másnap szállítani. A két ffu azon­ban ezt nem várta be. Szerdán este 9 óra után a börtön ablakának vasrácsán át a városházá­val szomszédos Petz-ház udvarába másztak és onnan nyomtalanul megszöktek. — Hir az Avasból. Oláhmogyorós község­ben Kucsó János huszonöt éves gazdálkodó hat hónapig közös háztartásban élt Czuczurán Flórával. Kucsó most meg akart esküdni a leánnyal, aki azonban erre nem volt hajlandó Kucsó efölött való elkeseredésében leitta magát és csütörtökön délben részegen felkereste Czuczurán Flórát anyja lakásán, ahol éppen ott volt ebben az időben a leány egyik sógora Miklós Gergely is. Kucsó revolvert rántott és három lövést tett. Mind a három talált. Mik­lós Gergely a leány és annak anyja súlyosan megsebesültek. Az esetről értesített csendőrök azonnal odasiettek amikor azonban Kucső meglátta őket, futásnak eredt. A csendőrök azonban később elfogták. — A pálinka gyilkosságba keverte Cseh Ferencz szatmári legényt. Néhány héttel előbb ugyanis a nyiresdi füzesben holtan találták Grüner Mór szatmári kereskedőt. Kiderült, hogy Cseh Ferencz ütötte agyon, mert a ke­reskedő nem adott neki pálinkát. Bűntársául megnevezte Kirpát Jánost, akit szintén letar­tóztattak. — Gyermektragédiák. Börvelyben Biró Kálmán hétéves iskolásgyermek fürdés közben a vízbe fulladt. Holttestét még nem találták meg. — Nagy Lajos csengeri lakos Péter nevű 11 éves fia a vasúti töltés mellett levő pa­takba fűlt. Holttestét a múlt éjjel találták meg. — Tóth János domahidai lakos kilencz éves Mari nevű leánya bele esett egy vízzel telt árokba és bele fulladt. A gyermek holttestét még nem találták meg. — A csodadoktor. A csendőrök a bikszádi fürdőben elfogták Német János országosan körözött betörőt. Német a fürdő körüli falvak­ban, mint csodadoktor fosztogatta a népet. A szatmári ügyészségre szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom