Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-08 / 36. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY dulása felett, egyúttal kifejezi, hogy Lukács László miniszterelnök, Gróf Tisza István házelnök és a képviselőházi jelenlegi többség i iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik s j megvan győződve, hogy mig a nemzet érdekeit minden ténykedésükben vezérfonalul tekintik, egyúttal minden lehetőséget elkövetnek arra, hogy a politikai élet terén a békét és ezzel az egész nemzet nyugalmát helyre állitsák. Nagy Béla: Kérem az én indítványom felolvasását; (Megtörténik:) Nagy Béla: Csak röviden kívánok szólam, mert azt hiszem, hogy mindenki egyet ért velem abban, hogy az országházban a közelmúltban lefolyt események felett nem lehet napirendre térni. Ez indított engem és társaimat arra, hogy indítványunkat beterjesszük. Indítványomat csak röviden indokolom, azért is, mert az események, amely fölött most Ítéletet mondunk, az alig múlt időszakban történtek, mindannyian ismerjük ezeket az eseményeket, igy nem akarom a közgyűlés figyelmét hosszasan igénybe venni. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a kisebbség egy teljes éven keresztül megakadályozta a békés parlamenti munkát. A technikai obstruktió folytán hazánk erkölcsi és anyagi tekintetben nagyon sokat vesztett s alkotmányunkat is veszélyeztette. Az ellenzék a házban lehetetlen helyzetet teremtett. Nem dolgoztak semmit, az országot anyagilag, szellemileg károsították s dobolással, meg sípolással töltötték az időt. A kisebbség ezen eljárása keserítette el a többséget annyira, hogy az obstruktió letörésére a legerősebb eszközöket alkalmazta. Méltóztas- sanak figyelembe venni, hogv a házszabály sértéseket nem a többség, hanem a kisebbség kezdte. Mélyen sajnáljuk mi is, hogy a munkapártnak iíyen erős eszközöket kellett használnia (Falussy közbeszólt: szégyen!), de az ellenzék makacssága adta erre az alkalmat. Dehogy beteljen a türelem pohara, elkövetkezett egy ocsmány merénylet, kiéleződött a szerencsétlen helyzet s elkövetkeztek a kisebbség terrorja folytán a junius 4-iki események. Kéri Szatmárvármegye törvényhatóságát, hogy az állandó választmány javaslatát fogadja el. (Lelkes felkiáltások: Elfogadjuk.) Falussy Árpád: Én mindjárt az indítványnak bevezető indokolását sem 'fogadhatom el. Elégikus hangon kezdem felszólalásomat, mert rá kell mutatnom arra az időre, amikor a főispán ur székfoglalója alkalmával annak adott kifejezést, hogy főispánsága alatt csak közigazgatási és kulturális kérdésekkel fog foglalkozni s nem fogja engedni azt, hogy egyesek üszköt dobjanak a megyei közéletbe. A közgyűlést megelőző napokban is a főispán hozzá közel álló egyéniségek előtt azt a kijelentést tette, hogy ő semmi körülmények között sem hívja össze a mostani indítvány tár- gyalhatása végett a közgyűlést. Én, mint a megyei függetlenségi párt elnöke kijelentettem, hogy a közgyűlésen ne foglalkozzunk politikai dolgokkal. Mert hissz vannak nekünk közigazgatási téren is nagy feladataink az erők tömörítésére. Sajnálattal kell konstatálnom tehát, hogy e megyében már hónapok óta csak kortesmunka folyik; kortesmunka az elrendelt bizalomszállitásra. (Felkiáltások: Eláll.) Valóban fájdalmas dolog az, hogy e megyében hónapok óta azért folyik a korteskedés, hogy Tisza Istvánnak, (Két perczig tartó tomboló lelkesedés és éljenzés) aki a magyar alkotmányt lábbal tiporta, egyes urak bizalmat szavazzanak. (Tisza nevének említésekor a közönség perczekig tapsol, Falussy gúnyosan kiáltja: Nekem van időm, én várok, a munkapárti urak hadd mulassák jól ki magukat.) Szatmármegyének a mai napnál még szomorúbb napja sohasem volt. Nyugodtan hagyjuk, hogy a bécsi hatalom erőt vegyen rajtunk, elkészítse azt az utat, amelyre már 4Ö0 év óta részül, hogy bekebelezzen bennünket az összmonarchiába. (Felkiáltások: Hát komoly beszéd ez ! A tudatlan csőcseléknek mondjon ilyeneket!) Már maga a javaslat alkalmas arra, hogy a vármegye közönségét e kérdésben megtévesszék. Az állandó választmány javaslata mellett beszélő Nagy Béla bizottsági tag ur, indokul csak azt hozza fel, hogy az obstrukcziót le kellett törni, mást felhozni nem tud, de az nem jut eszébe, hogy junius 4-én mi történt. Köztudomású tény, hogy a magyar parlamentben junius 4-én obstruktió nem volt (Felkiáltások : Ohó!) Nagy Béla pedig azt hozza fel indokul, hogy Tiszának (Felkiáltások: ilyen Tisza) azért kellett letörni az ellenzéket, mert ez síppal és trombitával lehetetlenné tette a parlamenti munkát. Rátér az ellenzék békeajánlatára s Lukács ultimátumszerű válaszára. Felhívja a közgyűlés figyelmét arra is, hogy mikor obstruk- tióról van szó, akkor csak a Justh csoportról lehet szó, mert csak ez obstruált, mig Kos- suthék és Andrássy hívei teljesen távol tartották magukat az obstruktiótól. Tiszának junius 4-én abszolúte nem volt szüksége arra, hogy olyan eszközöket használjon. Mert hissz az ellenzék is szükségesnek tartotta a véderőjavaslatok megszavazását, csak tiltakozott az ellen, hogy a kormány az ujonczmegajánlási jogát könnyelműen csak úgy odadobja a bécsi körök nem kis örömére. A függetlenségi párt mostani küzdelmekor nem kívánta régi álmát: az önálló hadsereget. De igenis kivánta az általános választójogot és kivánta azt, hogy a resolutió vétessék figyelembe és kivánta azt, amit már lisza is évekkel ezelőtt hirdetett: a 9-es bizottság programmjának megvalósítását. Lukács részéről a békeajánlat csak komédia volt s úgy válaszolt, hogy az ellenzék feltételei még csak tárgyalás alá sem vehetők. Viszont Tisza junius 4-ikére, az ellenzék letörésére már 10 óv óta készült. Akkor, amidőn 1904-ben az ellenzék küzdelmét követte egy általános béke, nem volt semmi harcz; egyszerre az általános csöndben Ugráról megjelent Tisza, hogy ő klotürt akar. Ez Tiszának már ekkor eltökélt szándéka volt. Élő tanú vagyok arra nézve is, hogy mikor 1905-ben lehanyatlott Tiszának a csillaga, a jelenlegi vármegyei munkapárt 99 százaléka elitélte Tisza eljárását. Otthagyták a megyei urak Tiszát, mint Szent Pál az oláhokat. Énnek én itt élő és álló tanúja vagyok. Amidőn Tisza lehanyatlott, a jelenlegi munkapárti urak egyszerre megundorodtak tőle. (Felkiáltások: Ez gyanúsítás ! Elnöklő főispán szónokot rend- reutasitja.) Most rátér a junius 4-iki eseményekre. Azt Nagy Béla ur már nem mondta el, hogy junins 4-ikén Tisza lehajolt a gyorsírókhoz, ezekhez súgta szavait s felolvasás nélkül megszavaztatta a véderőt az ón Perczcl Dezső. Amidőn az ellenzék ezek után s ezek miatt tiltakozott, elkövette azt a rémes tettet, hogy rendőreivel vezettette ki az ellenzék tagjait. Ebben én igen veszedelmes praeczedenst látok. Az ilyen álalkotmányosságra nem is vállalkozott még soha senki csak Tisza és Lukács. Hát lehet-e itt két ilyen férfiúnak bizalmat szavazni ? Nekünk vármegyei függetlenségi embereknek Antheusként kell küzdenünk itt a bizalmi indítvány ellen, igyekeznünk kell megvédelmezni Kölcsey vármegyéjét, hogy ne menjen kezet csókolni annak az embernek, aki az alkotmányt összetiporta. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy amikor nem is ily fontos ügyben, nem is olyan régen, sokkal kisebb alkotmány sérelmet vert vissza Szatmárvármegye hazafias közönsége, vissza fogja verni ezt a mostanit, ezt a jóval súlyosabbat is. Kérem a következő határozati javaslatom elfogadását: Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága Tisza István gróf képviselőházi elnöknek- alkotmányunk elleni végzetes merényletét, a nemzet igaz jogaiért küzdő parlamenti ellenzékkel szemben törvényellenesen elkövetett erőszakosságát, továbbá a házszabályok súlyos megsértésével elkövetett azon tettét, hogy a nemzet szabadakaratából megválasztott és alkotmányunk védelméért küzdő ellenzéki képviselőket a képviselőházba berendelt rendőrök kel kivezettette és őket törvényhozási működésűkben jogtalanul megakadályozta, — azzal a Lukács miniszterelnökkel együtt, aki ebben a jogtalan eljárásban a Ház elnökét támogatta és igy ezen elkövetett erőszakosságokért a felelősséget viselni tartozik — mélyen elitéli. Kimondja, hogy azok, akik az alkotmányos jogrendet felforgatták és ezáltal a mai válságos politikai helyzetet előidézték, helyükről távozzanak, az alkotmányon ejtett csorba megfelelő módon helyreállittassék és hasonló merényletek ellen a nemzet alkotmánya törvényes intézményekkel biztosittassék. Csaba Adorján reflektál Falussy azon kijelentésére, hogy ő itt székfoglalói kijelentései ellenére politikai izgalmat akar kelteni. O most se nagyon örvend a mai vitának, de vannak esetek, amikor ki nem térhetünk a politikai kérdések tárgyalása elől. Lehetetlenség volt most ide nem hozni ezt a kérdést. Ő nem szítja a politikai ellentéteket, hanem azt igenis Éalussy szította s szítja még ma is többször ebben a vármegyében. (Lelkes éljenzés). Falussy bizottsági tag ur bármily szép hangon is beszélt, nem téveszti meg azokat, akik itt e közgyűlési teremben vannak, mert itt a törvényhatóság nem Falussy egyoldalú beszédének hatása alatt, hanem saját legjobb meggyőződése alapján fog Ítélni. Madarassy Dezső. Sajnálattal tapasztalja, hogy akad e közgyűlési teremben olyan tag, aki ezt a nemzetrontó kormányt üdvözölni hajlandó. Különben elfogadja Falussy indítványát. Kende Zsigmond az idő előrehaladott volta miatt csak röviden kiván szólani. Először is tiltakozik Falussy azon felfogása ellen, hogy e közgyűlési teremben csak az ellenzéknek van joga politikai kérdésben felszólalni. (Falussy idegesen közbekiált: Kikérem magamnak, hogy szavaimat elferdítse). Reflektál Falussy azon kijelentésére is, hogy a kormány súlyos házszabálysértést követett el. Az igaz, hogy a többség elnöke junius 4-én a házszabályokat nem betű szerint vette, de ekkor már kimerült a türelem politikája és a közállapotokra csak üdvös volt az, hogy a többség véget vetett az ellenzék szégyenletes politikájának. Az állandó választmány javaslatát fogadja el. (Helyeslés.) Károlyi József gróf. Amidőn először van alkalmam Szatmárvármegye közgyűlési termében felszólalni, lehetetlen, hogy meghatottságomat ki ne fejezzem. Ha e terem gyönyörű képekkel díszített falain körültekintek, egy egész hazafias iskolát látok szemem előtt. Ettől a hazafias iskolától három fontos dolgot tanultam meg becsülni: az önzetlen hazaszeretet, elfogulatlanságot és hajlithatlanságot. Idegen vagyok még e közgyűlési teremben s igy annál inkább elfogulatlanul Ítéltein meg e helyen az országgyűlés sajnálatos eseményeit. Elismerem, hogy mindkét oldalról történt hiba, amit reparálni kell. Meg van tehát mindkét oldalon a vágy a parlamenti béke iránt (Úgy van); vágy a hasznos munka iránt. Én a magam részéről a technikai obstrukczióban részt nem vettem, azt nem támogattam. Az ellenzék egy részének obstrukcziója azonban éppenséggel nem adott okot arra, hogy Tisza az erőszakot alkalmazza. Nálunk a házszabálysértés nagyon súlyos dolog, mert nálunk a betűhöz való ragaszkodás, a házszabályok szigorú megtartása nagyon is fontos. Hisz a betűhöz való ragaszkodás adta meg a Deák-féle kiegyezést is és a nemzeti önállóságot. Én a magam részéről a békét óhajtom. A békét pedig csak úgy tudjuk elérni, ha félre tesszünk minden ellentétet. A reparálás módja pedig szerintem csak az lehet, hogy hozzon a Ház oly értelmű határozatot, hogy a véderőjavaslatok megszavazása nem felelt meg a házszabályoknak, Tisza pedig távozzék az elnöki székből, mint hogy azt hiszem is, hogy ezek után Tisza se nagyon vágyik tovább az elnöki méltóságra. Én azért az állandó választmány javaslata helyett azt láttam volna helyénvalónak, ha a törvényhatóság oly irányban irt volna fel, hogy kívánja a békét, a megegyezést. (Helyeslés.) Ilyen indítvány hiányában azonban, Éalussy Árpád elleninditványát fogadom el azzal, hogy a jövőben tegyük félre a gyűlölködést. (Éljenzés.) Jármi Béla. Leszögezni kívánja azt, hogy Modern ruhafestés bármily ---------- divat színre ---------Hájtájer Pál Modern és tartósplissézés — és guowlérozás ~ NAGYKÁROLY. 5zéchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
