Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

f Z A e bizalom szállítással takarni kell valamit. Takarni kell a kormány törvenytelen törvény- alkotását. Falussy indítványát fogadja el. Falussy zárszó jogán reflektál a főispán azon kijelentésére, mely szerint e megyében ő szítja az egyenlőséget. A főispán névszerinti szavazást rendelt el, melynek eredménye a következő : Az állandó választmány javaslatára 130-an, az ellenzék javaslatára pedig 71-en szavaztak s igy a köz­gyűlés az állandó választmány javaslatát fo­gadta el. M Á !•' A V G '■ r 1 K 0 " A csapi mat veszedelemben. Összeütközött két teherkocsival. Községi ügyek, Nagykároly város 1913. évi költségvetése. 102°|o a községi póíadó. Régi c's szomorú igazság, hogy a baj nem jár. egyedül és hogy a szükségben szen­vedőt érik rendszerint a legnagyobb csapások. Eddig a miatt panaszkodtunk, hogy kizárólag Nagykároly városban nehéz az élet és kétség- beejtők a viszonyok, mig másutt, ahol keres­kedelmi és ipari élet van, úgy ahogy csak megélhetnek az emberek. Most azonban tetézi Nagykároly város siralmas anyagi helyzetét az a körrülmény, hogy nemcsak itt, hanem az egész országban dühöng a pénzválság és a jövő bizonytalan helyzete már most előreveti sötét árnyékát. Nagykárolyban a pótadó eddig is úgyszól­ván párját ritkító volt (97%), a jövő évben azonban ez a magas pótadó is 5%-al emelkedni fog. Ugyanis a jog- és pénzügyi bizottság pénteken délután tartott ülésén tárgyalták Nagykároly város jövő évi költségvetésének a tanács által beterjesztett tervezetét. A tervezet szerint az 1913. évre előírányoztatott: Bevételben: 201687 K Kiadásban: 42404 „ Fedezetlen hiány 222.317 K, mely a ter­vezet szerint 102% pótadóval fog fedezetet nyerni. A mostani és jövő évi községi pótadók közötti 5% különbözetet a városi tisztviselők fizetésrendezése okozza. És ez a körülmény az, amiért ez egyszer a polgárság nem fog feljajdulni az emelés miatt, bár ez a mai viszonyok között érzékenyen a zsebébe vág. A tisztviselők fizetésének rendezését az 1912. évi 58. t.-cz. rendeli el és ezi megnyugvással vesszük tudomásul, mert a város közönsége végre megszabadul a tisztviselők sűrű, ez ideig jogos zaklatásaitól, mely a fizetésjavitásra irányult. Helyes dolog, hogy a városi tisztvise­lők végre olyan fizetést fognak kapni, amelyből a mai horribilis drágaság mellet is megélhet­nek. Irodalom, művészet, Az „Állatni Tisztviselők Zsebnaptára 1913 évre“, mely Csikvári Jákó, az „Állami Tisztv. Orsz. Egyesülete“ hivatalos lapja szerkesztő­jének szerkesztésében fog megjelenni, ezúttal is valóságos, kincsestára lesz az állami tisztvi­selőknek. Ára 3 K, mely összeg a szerkesztő nevére, Mátyásföldre (Pestmegye) küldendő és pedig legkésőbb f. évi október hó 1-ig. Ájánljuk az állami tisztviselők figyelmébe. • A művészetért. A vármegye közönsége a nagybányai festő iskola növendékei részére 600 K rendszeres segélyt szavazott meg. A iiHgi pmiymi Nem kell uj épületet építeni. fl mostani helyiséget fogják kibővíteni. Hónapok óta tartotta lázas izgalomban Nagykároly város közönségét az a merénylet, melyet Szatmárnémeti a pénzögyigazgatóság székhelyének elsinkófálása czéljából Nagyká­roly város ellen intézett. Úgyszólván napról- napra újabb és újabb hírek kerültek forga­lomba, amelyek a székhelynek Szatmárra való áttételétől, hol pedig az itt maradásról szó­lották. A kínos bizonytalanság a múlt hetek­ben ért véget, amidőn bizonyossá vált, hogy a pénzügyi kormány a szatmári csúnya erő­szakoskodások daczára nem honorálta azok önző törekvését és kimondotta, hogy a szatmármegyei pénzügyigazgatóság székhelye továbbra is és véglegesen Nagykárolyban marad. Tudvalevő, hogy a pénzügyigazgatóság elvitelének egyedüli indoka az lett volna, hogy az itteni helyiségek nem felelnek meg a hi­vatal czéljainak, Szatmár város pedig felaján­lotta erre a czélra egy, uj, modern palota építését. A szatmári törekvések ellensúlyozá­sául Nagykároly város is késznek nyilatkozott egy megfelelő uj épület felépítésére és az erre vonatkozó határozatát fel is terjesztette a pénzügyi kormányhoz. A Szatmármegyei Közlöny fővárosi tu­dósítója most igen érdekes dologról értesit bennünket. E szerint a kormány nem fogadja el Nagykároly városnak azon nagy áldozat- készségét, hogy a pénzügyigazgatóság részére egy teljesen uj palotát építsen, hanem való­színűleg a pénzügyi kormány maga fog egy megfelelő telket vásárolni és arra pénzügyi palotát építtetni, vagy pedig megelégszik, ha Nagykároly város a pénzügyigazgatóság mos­tani helyiségeit megfelelő módon renováltatja és a szükséges épületekkel kibővitteti. Kizáró­lag ez két terv az, amelyek közül a pénzügyi kormány választani fog. Iskola, egyház. Baltazár püspök Gacsályon. Gaesályon ma van a lényegesen átalakított ref. templom felszentelése. A gacsályi reformátusok mai ünnepélyén Dr. Baltazár Dezső ref. püspök is részt vesz Értesítés. Az iparos tanoncziskolában a bekövetkezett 1912—1913. tanévre a beira­tások — nem mint a hatósági felhívásban tévesen közöltetett szept. 4-től 12-ig, hanem miként az az iskolai értesítőben is jelezve lett — szept. 9-től 14-ig bezárólag, naponként d. u. 5—6 óra között eszközöltetnek a ref. fiúiskolában. A tanítás szept. 15-én veszi kez­detét, mely után már az elkésve jelentkezők beírása csak d. u. 4—5 óra között tarthatók. Fölkérem azért a tanoneztartó iparosokat, hogy tanonczaikat a jelzett időben pontosan Írassák be, mivel a szept. 14-ig be nem irat­kozott tanonezok mesterei s hatóság által bün­tetve lesznek. Köteles minden tanoncz a beí­ráskor magát ellenőrző — és olvasókönyvei, valamint iró — és rajzeszközökkel ellátni. Megjegyzem még, hogy azon mester, kinek két vagy több tanoncza is, van, nehogy vélet­lenül mindenik tanoncza egy estére irassék be iskolázásra, tanonczait, beírásra együtt és azon utasítással kisérje, hogy azok előttem e körülményt beírás előtt előzetesen jelezzék, írásbeli bejelentéseket figyelembe nem vehetek, mert atanoneznak — főként ha az először jön tanoncziskolába — ellenőrzőkönyvével szemé- lyensen kell a beírásra jelentkeznie. Nagy­károly, 1912. szép. 2. Lukács Mihály iparos tanoncziskola igazgató. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, vala­mint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és meg­óvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Stec­kenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. ezég Tetschen a|E. — Kap­ható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. A Nagykárolyból d. e. fél ll órakor Csap-felé induló személyvonat pénteken vesze­delembe került és kevés hijja, hogy az utasokat végzetes szerencsétlenség nem érte. Pénteken fél 11 órakor, — indulá­sának rendes idejében indult el a csapi vonat és alig pár pereznyi haladás után az utasok egy erős rázkódást éreztek, a fülkében a szem­ben ülők egymásra borultak, a polczokról lehullottak a podgyászok és az utasokon kisebb- nagyobb sérüléseket ejtettek. Óriási pánik keletkezett és ketten-hárman ki is ugrottak a még mozgásban levő vonatból. A rémületet az okozta, hogy a vonat beleütközött a csapi vonalon véletlenségből ott felejtett két teheráru kocsiba. A két kocsi az állomáson kívül állott a vágányon egy erős kanyarodon túl, úgy hogy a mozdonyvezető azokat nem láthatta. így történt, hogy a vonat beleszaladt a két kocsiba, amelyek pozdorjáva törtek. A személyvonat mozdonya is megsérült és e miatt a csapi vonat csak 2 és fél órai ké­séssel folytathatta útját. Az utasok sérülései mind könnyebb ter­mészetűek és az azonnali orvosi beavatko­zásra nem is volt szükség. A MÜ iifeí ­svindli! Történelmi pillanat a vármegyeházán. Hol voltak a választójog „hősei“ ? Az úgynevezett ellenzék folyton azt kia­bálja, ordítja szóval és üzletes sajtójában, hogy a parlamenti heczczek és a népgyülésen való mellveregetések a népjogok érdekében, tehát a választójog miatt történtek. Hogy mennyire nem igaz ez, annak fényes bizonyí­tékát szolgáltatta az ellenzék csütörtökön a vármegyeháza nagy termében, ahol egy nagy jelentőségű és az egész ellenzékieskedés hazug­ságát jellemző történelmi pillanatnak voltunk szemtanúi. Az őszi közgyűlés tárgysorozatának 3 első pontja a kormány üdvözlése és illetve a kormány eljárásának elitélése iránti javaslat volt. Az ezek feletti tárgyalás két és háromne­gyed óráig tartott. Háromnegyed-egy volt, amikor a szavazás befejezést nyert és az el­nöklő főispán a közgyűlést 15 perezre felfüg­gesztette. Egy pillanat alatt kiürült a nagy terem, mindenki eltávozott és a teremben nem ma­radt más miat a közgyűlés egy-két előadója és két hírlapíró. A 15 perez eltelte után az előadók elfoglalták helyeiket és a főispán újból megnyitotta a közgyűlést. A bizottsági tagok közül csak Adler Adolf dr. Mándy Géza és ifj. Szentiványi volt jelen. E két utóbbi bizottsági tag valami magánügyről beszélgetett. A foly­tatólagos közgyűlés első és a tárgysorozat negyedik pontja Kisküküllő vármegye közön­ségének átirata volt az általános titkos válasz­tójog tárgyában a kormányhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Dr. Péchy István vármegyei főjegyző felolvasta az állandó választmány javaslatát, melyszerint, minthogy az ország­gyűlés sem foglalkozik ez idő szerint a választójog kérdésével, Szatmárvármegye közönsége sem tartja időszerűnek, hogy most a kérdésben állást foglaljon. A jalsavat ellen Dr. Adler Adolf bizott­sági tag szólalt fel és kérte, hogy a vár­megye írjon fel a kormányhoz az általános választójog törvénybe iktatása iránt. Rövid

Next

/
Oldalképek
Tartalom