Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

S Z A T V, Ä r? M E GYEI K ö Z L Ö N Y A hit politikai esiiif i. — A Szatmármeg3'ei Közlöny tudósítójától. — A „Pesti Napló" vasárnapi számában egy kibontakozási tervezet jelent meg, amely az uj koaliczióba verődött „ellenzék“ végrehajtó­bizottságának holnaputáni gyűlésén kerül tár­gyalás alá. A propoziczió kiáltvány formájában terveződik, „Magyarország közönségéhez“ szól és a füttyölő társaság már ismert lehetetlen kívánalmait tartalmazza. Szatmárudvariban amint jelentettük, va­sárnap délután a román nemzetiségi párt népgyülóst tartott, amelyen tiltakoztak a szat- mármegyei román községeknek a hajdudorogi püspöki egyházmegyéhez csatolása ellen és foglalkoztak a politikai helyzettel. A népgyü- lésen megjelent Pap György, a román nemzeti komité elnöke, Mihályi Tivadar országgyűlési képviselő, Dr. Lukács László laczfalusi és Lukács Konstantin királydaróczi lelkészek. A népgyülés kimondta, hogy a kormánynak az uj püspökségrevonatkozó eddigi intézkedéseit nem veszi tudomásul s azokat kötelezőknek el nem ismeri. Gróf Tisza Istvántól, a parlament elnökétől [ nagyterjedelmii nyilatkozat jelent meg Az Újság csütörtöki számában a parlamenti hely­zetről és a kibontakozás kérdéséről. Bár nem ismeri el, hogy békéről, megoldásról egyáltalán beszélni kellene, mégis, hogy az ellenzéknek megkönnyítsék a normális parla­menti működés újból ,való megkezdését, fel­ajánlja a saját távozását s azt, hogy Gróf Andrássy javaslata szerint a lex-Vadász helyett hasonló tartalmú uj házszabályt alkalmazzanak. Kifogásolja azonban Lukács távozását, ami merénylet volna a nemzet ellen. Gróf Tisza István békeajánlata után pén­teken Lukács László miniszterelnök nyilatko­zik a politikai válság megoldásáról. A mi­niszterelnök gróf Andrássy Gyulának legutóbbi czikkére válaszol s éppen úgy, mint gróf Tisza István, ő is kijelenti, hogy egyetért Andrássyval, a házszabályokat jelenlegi ki­egészített alakjukban sem tartja kielégítőknek és azért nem lát nehézséget fenforogni a te­kintetben, hogy a menynyiben a normális par­lamenti tárgyalás felvétele ettől tétetik füg­gővé, a házszabályok, Andrássy kívánsága szerint, pártközi tanácskozás utján részletes revízió alá vétessenek, a mely alkalommal a bizottságok tárgyalási rendje és a költségve­tési előirányzat tárgyalási módja is szabályoz­ható lenne. Bizalom a kormánynak. Szatmánnegye őszi közgyűlése Nagykároly, 1912. szeptember 5-én. A megyeszékház oszlopos erkélyéről piros- kék lobogót lenget a hideg őszi szél. A szo- kotnál nagyobb élénkség van a Kölcsey-utczán, ahol egymásután vonulnak fel a megyeháza felé a vármegye ismerős alakjai. Nagyobbrészt gyalog vagy bérkocsin. A régi megyegyülések sallangos négyesfogatai hiányzanak. Helyettük egyetlen automobil száguld a vármegyeház elé, ahol törvényhatósági bizottsági tagok csopor­tokba verődve tárgyalják a várható eseményeket. Pontban tíz órakor a megyeszékház nagy tanácstermében az előadókelfoglalják helyüket az emelvényen. Kevéssel később megjelenik Csaba főispán, — akin még erősen meglátsza­nak betegségének nyomai — s megnyitja Szat- márvármegye rendes őszi közgyűlését. Ekkor alig voltak még vagy harminczan a teremben. Pár perez múlva azonban mintegy 300 ember volt jelen. A munkapárt tagjai közül sokan hiányoztak, a főszolgabirák és községi jegyzők is csak igen gyéren voltak képviselve. Ellenben teljesszámban felvonult az ellenzék, akik, derült arczukról következtetve, nagyban bíztak mai szereplésük sikerében. A tárgysorozat három első pontját: Torontál- vármegye átiratát és Nagy Béla indítványát a kormány üdvözlése iránt, továbbá Zemplén- vármegye átiratát a kormány eljárásának elité­lése tárgyában együttesen tárgyalták és erre nézve az állandó választmány javaslata az volt, hogy a vármegye fejezze ki a kormány iránti bizalmát. Az ellenzék egy ezzel ellentétes indítványt adott be, amelyre a mindkét párt részéről elmondott be zédek elhangzása után Csaba Adorján főispán névszerinti szavazást rendelt el. Beadatott összesen 201 szavazat. Ebből Nagy Béla indítványa mellett 130, Falussyék indítványa mellett pedig 71 szava­zat esett s igy Szatmánnegye 59 szavazattöbb­séggel megbotránkozását fejezte ki a parlamenti kisebbség törvenytelen erőszakoskodásai miatt és Gróf Tisza István házelnök és Lukács László miniszterelnök iránt bizalmát fejezte ki. A közgyűlésen — ezúttal először — Gróf Károlyi József bizottsági tag is részt vett. Magatartása óriási meglepetést okozott. Har­ságnak mondani. Mai tantervűnk kivétel nélkül minden tanulótól több irányú tehet­séget követel. Feltételezi, hogy mindegyik­nek: van érzéke a nyelvekhez épp úgy, mint a reáliákhoz, vagy a rajzhoz. Pedig a valóság az, hogy a tanulók nagy része többé-kevésbbé egyiránvu tehetségű. (Azok, akik minden tárgyból jelesen telelnek meg, az összes tanulók igen csekély százalékát teszik ki és inkább reczeptiv, mint produk­tiv tehetségüek.) Ha az egyirányuság ha­tározott, akkor a tanuló a tehetségének meg nem felelő tárgyakból nem tud elég­séges eredményt felmutatni, ami kedvét szegi és akaratát gyöngiti. Mivel igy sok határozott — jóllehet egyirányú — tehet­ség vész el a tudomány esetleges fejlődé­sének rovására, jó volna azon tanulókkal szemben, akik valamely tudományokhoz határozott tehetséggel bírnak, az alsóbb osztályokban az Ostwald által is ajánlott recompensatiós eljárást alkalmazni. É mel­lett szól az a tény is, hogy igen sok ki­váló tudós tanuló korában csakis ilyen utón jutott a tehetségének meg nem felelő tárgyakból elégséges osztályzathoz és csakis ennek köszönhető, hogy tehetsége valamely ipari, vagy más pályán el nem kallódott. A négy alsó osztály elvégzése után a határozottan egyirányú tehetségű tanulókat a tehetségüknek megfelelő olyan szakiskolába kellene utasítani, hol tanul­mányai befejezése után az egyetem láto­gatására jogosító bizonyítványt nyerne. Mivel ilyen szakiskolák olyan tanulók szá­mára pl., kik határozott tehetséggel bírnak a nyelvek iránt és reményt nyújtanak arra, hogy e tudományágat tovább is fejleszte­nék," jelenleg még nincsenek: e tanulók megmentése érdekében a tantervet kellene módosítani. Lehetne talán a bifurcatióról is szó, vagy, ha ez most még lehetetlen, a recompensatiós eljárás alkalmazásáról a felsőbb osztályokban is. Az bizonyos, hogy a tanuló munkakedvét és akaraterejét fo­kozná az, ha a tehetségének megfelelő tárgyakkal többet foglalkozhatnék és ha nem nehezednék lelkére az a tudat, hogy munkája hiábavaló, mert más tárgyakból nem tud kellő eredményt elérni. De tény az is, hogy a tudomány is nyerne vele. Nem Volt szándékom a" felhozott kér­déseket bővebben kifejteni. Ezt szakava­tottabb paedagogusokra kell bíznom. Czé- lom éppen csak az volt. hogy felhívjam rájuk illetékes emberek figyelmét. czias beszédet vártak tőle és ehelyett a béke himnuszát zengte el. Elitélte az obstrukeziót és a béke mielőbbi szükségéj; hangoztatta. A mellette ülő Dr. Falussy Árpádnak roppant fájt eddigi fegyvertársanak ez a frontváltozta­tása és ezért záróbeszédében Károlyi Józsefet naivnak nevezte. Károlyi József erre elpirult és haragos tekintettel nézett Falussyra, ki hogy jóvá tegye elszólását ezt mondta: — Én is naiv voltam tegnap az állandó választmány ülésén. — Érdekes — szólt közbe Maróthy Sán­dor — Polónyi tanítványa: naiv! Beavatott helyről közük velünk, hogy a gyűlésen történtekért Gróf Károlyi József komolyan megneheztelt Falussy Árpádra és ezért vele minden összeköttetést megszakít. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Csaba Adorján főispán. Mielőtt a napi­rendre térnénk, engedje meg nekem a tekin­tetes törvényhatósági bizottság, hogy egy pár perezet a kegyelet kifejezésére vegyek igénybe. Közéletünknek szereplésre hivatott férfiai oiy kevesen vannak, hogy csak egy-kettő elvesz­tése is súlyos s pótolhatatlan veszteséget je­lent közéletünkre. Ily súlyos veszteség érte különösen a katholikus világot, de az egész Magyarországot is egy fenkölt szellemű és lelkű, hazafias érzésű, a szélsőségig magyar főpap: Samassa József egri érsek elhunytéval. Érdemeit mindenki ismeri. Az ő lelke, az ő hazafisága nem szállhatott vele a sírba; an­nak át kell szállania ami lelkűnkbe is. Azt hiszi, hogy a közvélemény érzelmeit fejezi ki, amidőn indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg Samassa em­lékét s Szatmárvármegye fejezze ki részvétét az egri székes káptalannak. Ugyancsak súlyos veszteség érte Szatmárvármegye közönségét Mándy Ignácz kántoijánosi földbirtokos el­hunytéval. Mándy életét a közgazdaság elő­mozdítására szentelte; végrendeletileg pedig 10,000 koronát hagyományozott kulturális czélokra. Indítványozza, hogy emlékét jegyző­könyvben örökítse meg. (Élénk helyeslés.) Csaba Adorján: Nagy veszteség érte a vármegyei közigazgatást Bodoky Béla kör­jegyző, a jegyzők egyesületének elnöke el- hunytával Álig van e közgyűlési teremben ember, aki egyéniségét ne ismerte volna, nincs társadalmunknak oly tagja, aki őt ne ismerte volna. Benne a hivatalos élet is olyan tagját vesztette el, akit pótolni csak bajosan fog tudni. Indítványozza, hogy az ő emlékét is örökítse meg a közgyűlés s özvegyéhez rész­vét nyilatkozatot intézzen, ugyancsak fejezze ki részvétét a közgyűlés a jegyzők egyesüle­tének. (Felkiáltások: elfogadjuk.) Dr. Péchy István főjegyző: Tárgyalás alá vétetik Torontál vármegye közönségének átirata a kormány iránt bizalmukat kifejezi határozatuk támogatása iránt, továbbá Nagy Béla és társai indítványa Lukács László mi­niszterelnök és gróf Tisza István képviselő- házi elnök iránt bizalomnyilvánitása iránt és végül Zemplénvármegye közönségének átirata a képviselőház többsége és a kormány eljárá­sának elitélése iránt. Az állandó-választmány határozati javaslata ezekre a következő: (Ol­vassa :) A törvényhatóság a technikai obstrukezió megszüntetésére a házelnök által alkalmazott rendszabályokat helyesléssel veszi tudomásul, mert azokat természetes és elmaradhatatlan következményül tekinti azon anarchisztikus állapotnak, mely a parlamentben majdnem egy éven át dúlt. Mély megbotránkozását és fájdalmas érzé­sét fejezi ki a felett, hogy egy országgyűlési képviselő a ház elnöke ellen intézett orgyilkos merénylettel a magyar parlament helyiségét megszentségtelenitette s fájdalmát növeli, hogy az ellenzék részéről egyetlen elitélő hang nem hangzott fel a merénylet felett. Midőn a vármegye közönsége a legnagyobb örömét fejezi ki Tisza István gróf megszaba­dj Gallérok gözmosása ® H ^ U 4 ; A r P4 | Kézimunkák, glassé keztyük, sfe Hájtájer Pál & tükörfénynyel hófehérre 1 1 ^1 1 u 1 ***** Bútorok, szőnyegek tisztítása HAGyKAf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom