Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

S Z í kon a napokon, amelyeken ő zongorázni szokott, sokkal több tojást tojnak, mint más napokon. Ez a tapasztalat fölkeltette érdeklődését és hogy tovább is figyelemmel kisérhesse a dolgot a zongoráját bevitette a tyúkólba, hogy zongo- raszóval mulattassa a tojó tyúkokat. Az ered­mény bámulatos volt: valóságos tojáseső támadt. Természetes, hogy hamar híre terjedt a dolog­nak és a vidék többi tyuktenyésztője azonnal utánozta Cramerné asszony példáját, de ezek, mert maguk nem tudtak zongorázni, verklivel és fonográffal buzdították tyúkjaikat a tojás­rakásra. Akadtak már, akik tudományos módon is meg tudják magyarázni ezt a tüneményt és azt modják, hogy a zene siettet bizonyos fizikai manifesztácziókat és a zene e hatásának a tojásrakó tyúkok sem tudnak ellenállni. — Megjöttek a honvédek. A nagykárolyi honvéd helyőrség, mely 3 héten át Nagyszől­ősön volt ezredösszpontositáson péntek, délután székhelyére visszaérkezett. A pécsi bucsusok. A magyar paraszt a nyár elmúlását s az ősz kezdetét arra az idő­pontra teszi, amidőn a tarlón keresztül fuj a szél. Nekünk, nagykárolyiaknak sokkal bizto­sabb jelzőnk van az őszi idő kezdetének megállapítására és bár még melegen tűz le a nap az ég pereméről és perzselő hőség bántja az embereket, bizonyos melancholiával jelentjük, hogy vége a nyárnak és féke nedves szárnyain közeleg az ősz. Az első Máriapocsra igyekvő bucsus csapat kedden délután vonult át Nagykárolyon. Avasi, ványadt testű, állatias külsejű oláhok voltak. Roppant vallásos nép ez. Elsők a búcsún, de ha görbén nézel reájok vagy ha nem fizetsz nekik egy kupicza pálin­kát, beléd „ vágják a bicskájukat és kiöntik a beleidet. Ok a leghívebb látogatói a pécsi búcsúnak és szatmári kir. törvényszék foghá­zának. — Rablótámadás. Molnár György csordást megtámadta egy ismeretlen ember, aki Molnárt a földre teperte és követelte tőle a pénzét, Némány garas volt mindössze a csordásnál és hogy életét megmentse szívesen odaadta támadójának. A rabló ezzel azonban nem elé­gedett meg és átkutatta a Molnár összes zsebeit. Elvette tőle ezüst óráját és gyorsan, futva menekült. Előzőleg azonban megfenye­gette a csordást, hogya mozdulni mer lelövi. Molnár ez esetről jelentést tett a csendőrség­nek, amely szigorú nyomozást indított, de ezideig eredménytelenül. — A Pokol-bánya. A borpataktelepi dús­gazdag aranybányák közül egyike a legnagyob­baknak a több, mint egy évtized óta virágzó és kincseket ontó Pokolbánya. Ez rövidesen külföldi kezekbe kerül egy romániai előkelő pénzemberekből álló konzorczium kezébe. Ez a bánya régebben nagybányai előkelő polgárok szövetkezetének volt a tulajdona, amely eladta ezt egy nemzetiségi embernek, Pokol Eleknek, aki azután a bánya üzemét mostanáig foly­tatta. A bánya ma is körülbelül 500 munkást foglalkoztat Hónapokkal ezelőtt történt, hogy Pokol Eleknek többen és pedig Gika herczeg, Koszta és Forn nagybirtokosok ajánlatott tet­tek a bánya megvételére. A szerződés a na­pokban a felek között létre is jött. A nagy­bányai lakosság memorandummal fordult a kormányhoz, hogy az utolsó pillanatban aka­dályozza meg az üzlet létrejövetelét. — Betörés egy adóhivatalba. A nagykárolyi városi adóhivatalba a napokban betörtek és Nagy Antal adóügyi tanácsos Íróasztalának fiókjából 407 koronát elvittek. — A kocsis boszuja. Salamon Dávid nagydobosi földbérlő megdorgálta kocsisát, hogy betegen fekvő feleségét otthagyja és korcsmázni megy. A kocsis e dorgatórium után még inkább folytatta a korcsmázást és mikor ezért újabb szidásban részesült, dühében gazdája távollétében fölgyujtotta ennek két nagy asztag búzáját, mely elégett. A kár 10—12.000 korona, melyből csak 2000 korona térül meg. — Kártérítési pör az elveszett szépségért. A kártérítési pörök történetében valószínűleg érdekes helyet kap az az ügy, melyet néhány nap előtt tárgyalt a lyoni bíróság. Egy hölgv pörölte be az orvosát 20,000 frank k átéritéséít mivel az orvos elrontotta a szépségét. Az orvos ugyanis egy titkos kozmetikai szert talált fel, amelyről azt hirdette, hogy még a legöregebb, legránczosabb és leghervadtabb, arczot is újból fiatallá és üdévé teszi, A hölgy alávetette magát a kúrának s cskugyan rövid ' T Á R M E G Y E I KÖZLŐ (32. hét.) 1912. augusztus 31 nap­4 Vasárnap Dom. 5 Hétfő havi B. Assz. 6 Kedd Urunk szinv. 7 Szerda Kajetán 8 Csütörtök Cirjék 9 Péntek Román | 10 | Szombat Lőrinc _______________________________ Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreczen felől d. e. 4*42, 7*13, 12*18. d. u. 1*53,5*58,8*51, 1 07 Szatmár „ d. e. 4*28, 7*10, 9*37. d.u. 3*00, 4*02, 8*08, 11*12 Mátészalka „ d. e. 6*58, d. u. 1*49, 7*46. Zilah „ d. e. 7*05, 12*21. d. u. 7*08. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreczen felé d. e. 4-43, 7‘14, 9'49. d. u. 3-01, 4'14, 8’20, 11 "27 Szatmár „ d. e. 4'56, 7'29, 12-30. d. u 157, 6U0, 8‘52, M6 Mátészalka „ d. e. 5‘ 10, HT40. d. u. 3'15. Zilah „ d. e. 5'3C'. d. u. 3'10, 6’15. idő múlva az egyik orczája rozsás és egészsé­ges szinü volt. A arcza másik felén azonban a szer teljesen hatástalan maradt. így hát a hölgy egyik orczája olyan, mint egy fiatal leányé, a másikon pedig egész határozottsággal megiátszlk az ötven esztendő, amely a hölgy életéből már elmúlt. A lyoni bíróság azonban nem fogadta el a kisasszony érvelését s az alperes orvost felmentette. — Vörös kakas. A nagykárolyi Mester­részi diillőföldeken a napokban a vonatból kiszálló szikrák felgyújtottak 24 kereszt búzát amely porrá égett. Az elégett búza Müller Mihályé volt. A tiiz tovább terjedését a gyorsan kivonult tűzoltóság akadályozta meg. — Vérben gázolt a vonat. A tegnap dél­előtt 10 óra után Szatmárról érkező gyorsteher- vonat fékezőjét borzalmas szerencsétlenség érte. A vonat a nagykárolyi állomáson még mozgásban volt, midőn Beke László fékező leakart szállani az egyik teherkocsiról. A szeren­csétlen ember bal lába a vonat egyik kereke alá került, mely azt a bokánál teljesen le­vágta. A fékezőt, kinek életbenmaradásához kevés remény van, a nagykárolyi közkórbázba beszállították.-- A törvényszék uj munkaideje. A szat­mári kir. törvényszéknél a hivatalos órák ed­dig reggel 8 órától d. u. 3 óráig tartottak. Augusztus 1-től ez a munkaidő megváltozott, amennyiben a hivatalos munkaidő d. e. 8 órától d. u. 1 óráig és d. u. fél 3-tól fél 5-ig lett megállapítva. — Távol volt az őrangyal. Három gyer­mek tragédiáját jelentik: Csengerben Balogh Zsigmond hét éves fia fürdésközben a vizbe fűlt-és meghalt. — Zajtán Nagy Bálint két éves leánykája gyufával játszott. A gyufa meggyűlt a gyermek kezében és attól tüzet fogott a ruhája is. A két éves gyermek szénné égett. — Heuter Helén remetemezői lakos 11 éves leánykája fürdés közben a patakba fűlt. — Rejtélyes gyilkosság. Szamosfericse köz­ség határában a napokban egy borzalmasan megcsonkított férfi-hullát találtak. Megállapí­tották, hogy a gyilkosság áldozata Lázár János szamosfericsei gazdálkodó. A rejtélyes gyilkosság elkövetőjét a csendőrség keresi. — Gorzó Bertalan vármegyei levéltárnok által irt „Szatmárvármegye nemes családjai Pótkötete“ ez munkája sajtó alatt van s leg­közelebb megjelenik. A munka kiegészítő ré­szét fogja képezni az általa 1910. évben ki­adott „Szatmárvármegye nemes családjai“-nak. A munka 4—5 iv terjedelmű lesz. Ára 2 K megrendelhető a szerzőnél. < Y Szitmármeivei Közlöm kereskedelmi és ipari közleményei. Letartóztatott kereskedő. Jelentettük, hogy Szóbél Mór mátészalkai kereskedő ellen a csődöt elrendelték. Szóbél ellen hitelezői csa­lárd bukás miatt bűnvádi feljelentést tettek, amiből kifolyólag Morvay Károly, a szatmári kir. törvényszék vizsgálóbirája Szóbeit vizsgá­lati fogságba helyezte. Csődök. A szatmári kir. törvényszék a Darányi és Társa nagykárolyi ezég (Tulajdo­nosai Darányi Iván és Niederman Samu) ellen a csődöt megnyitotta. — Kiéli Ödön volt kál- mándi kereskedő ellen a szatmári kir. törvény­szék a csődöt megszüntette. Fizetésképtelenség. Lindner Adolf szatmári kereskedő, a bécsi hitelezői védegylet jelentése szerint, fizetésképtelen. Országos állatvásárok Szatmármegyóben. Augusztus hóban a következő községekben lesz országos állatvásár: 6-án Aranyosmegye- sen és Nagyecseden, 12-én Avasujvároson, 14-én Nagysomkuton, 16-án Csengerben, 23-án Erdőszádán, 26-án Nagybányán. — A Szatmári Magyar Áruforgalmi r. t., amelynek alaptőkéje 500.000 korona, fizetés- képtelen és hitelezőitől rövid lejáratú mora­tóriumot kért. A vállalat tavaly júliusban ala­kult és az alaptőkének még csak egy része van befizetve. Az árutartozások összege körül­belül 200 ezer korona. Pénzügyi hírek. A pénzpiac újabb feszültsége. A pénzpiaczon néhány nap óta ismét aggasztó feszültség jelei mutatkoznak, ami leginkább abban nyilatkozik meg, hogy az Osztrák-Magyar Bank ismét adóköteles bankjegyekkel százmillió koronát volt kénytelen a piacz rendelkezésére bocsá­tani. Teleszky pénzügyminiszter a járadék csök­kenéséről. A járadékok csökkenése európaszerte tapasztalható s mint azt néhány nap előtt meg­írták, valóságos nemzetközi esemény, amelynek okai felől lassan-lassan egész irodalom kelet­kezik. Legújabb Teleszky János pénzügymi­niszter írja meg egy bécsi újságban, hogy miért esik a járadék. Teleszky ellentétben az eddigi elhangzott véleményekkel, nem a kül­politikai helyzetden keresi és találja a jára­dékok csökkenésének okát, szerinte kizárólag gazdasági okok idézik elő a járadékok csök­kenését. Teleszky azt mondja, hogy ma az a tőke, amely uj alapításokra felhasználható lenne, fogyott holott a termelés szükségszerű fokázása újabb és újabb tőkebefektetéseket tenne szükségessé. A kedvező gazdasági kon- juuktura következtében az elhelyezésre váró tőke, amely ma sokkal kisebb mennyiségben áll rendelkezésre, mint más időkben inkább az ipari vállalkozás felé gravitál s elhanyagolja az aránylag alacsonyabb kamatozású járadékot. A járadék árfolyamának javulása a termelés fokozásával volna elérhető olyképen, hogy az elhelyezésre váró uj tőkéket beruházásokra kellene felhasználni. Szatmármegyei Közlöny

Next

/
Oldalképek
Tartalom