Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
S 7 A T M A R M E G Y E I KÖZLÖNY Beszélgetés a hőmérőben. Reaumur (Czelsiushoz): No lássa, mondtam magának, hogy fogja még olcsóbban is adni. Mondtam, hogy ne henczegjen, hát mit szól most az időhöz ? Czelsius: Már megint kezdi? Mit akar? Még mindig több vagyok, mint maga. Reaumur: Mert maga stréber. Mindig előre tolakodik. Tegnapelőtt is már azt hitte, hogy felkapaszkodott az ugorkafára. De mondhatom, hogy le fog esni. Mit szól most az időhöz ? Czelsius: Magából csak az irigység beszél. Mert hetekig szerepeltem a lapokban. Minden nap csikkeket Írtak rólam. De ki beszélt magáról ? Reaumur: Rólam ? Czelsius: Igen, magáról. Mindenki rólam irt, beszélt, énekelt, mindenki hozzám fohászkodott, az én nevemmel ébredt és az én nevemmel aludt el. De ki beszélt magáról, mondja ? Reaumur: Hja, ón komoly hőmérő vagyok. Maga humbugból él. Maga azt hitte, hogy megfőzi egész Budapestet. Úgy mászkált ezen a létrán, mintha előléptették volna. Mondtam, hogy le fog esni. Mit szól most az időhöz ? Czelsius : Ugyan, fogja be már a száját. Hiszen maga lépni se tud. Alig mászik azon a sima pályán. Én ötöt lépek, mig maga — négyet. És ha akarom, megint olyan meleg lesz, hogy a tojás megfől a levegőben. Reaumur: Maga ugyan abban a tébolyban szenved, mint a kakas. Az is azt hiszi, hogy azért virrad, mert ő kukorékol. Maga is azt hiszi, hogy azért van meleg, mert itt mászkál felfelé. De most mutasson harminczhat fokot, még huszonöt sincs a zsebében. Mit szól most az időhöz? Czelsius: Semmit. Magával nem is állok szóba. Maga soha sem juthat olyan magasra mint én vagyok. Reaumur: Nem is akarok. Mert meglássa, maga még börtönben fog meghalni. Hiszen maga úgy csal, mint egy sipista. Maga egyszerűen melegsipista. Menjen a Fészekbe kártyázni, de ne álljon ide hőt mérni. Czelsius: Nézze máma jó kedvem van, máma nem sérthet meg semmmivel. Reaumur: Nem is akarom. Mit sértsem meg magát, maga kis Fahrenheit. Czelsius: Na, ezt már kikérem magamnak. Csalni talán csalok, többet is mondok be, mint amennyi maga szerint a kártyáimban van, de Fahrenheithez semmi közöm. Úgy még én sem csalok, mint ő. Külöuben én nem vitatkozom magával, csak ki fogom innen rúgni. Reaumur: Csak beszéljen. Nem ütöm pofon, mert magának meg van az a nagy mentsége, hogy az idén napszurást kapott. De majd meglátja, hogy lesz még egyszer hűvös is, jön még kutyára dór. X. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. (84.) Fordította: Radocza Jankó. — Mit gondol, mit tegyünk most? — Miután itt, úgy sem tudhatunk meg már semmit, legjobbnak tartom, ha az urak visszatérnek mr. Wetherellhez, én ezalatt a főkapitányságra megyek és utána nézek, hogy ott nem-e jöttek nyomra. Azután én is felkeresem önöket. Nem gondolja, hogy ez lesz a legjobb ? Magam is ezt tartottam a leghelyesebbnek, karon fogtam a márkit, aki még olyan gyenge volt, hogy nem tudott egyedül menni, s elhagytuk a házat. Csaknem az utezán voltunk már, amikor eszembe jutott valami és vissafordultam. A kötél, amelylyel Beckenham meg volt kötözve, még a szoba sarkában feküdt, a rajta levő csomót a szájába dugták. A kötéllel együtt ismét társaimhoz léptem — Jöjjön kapitány, azt hiszem ezen tanulhatunk valamit — kiáltottam a csomóra mutatva, — ilyen csomót csak tengerész tud kötni és örülök, hogy nem vágtam keresztül. A kapitány meglepetten vizsgálta a kötelet. — Istenemre, még valamit látok rajta, — kiáltotta. — Mit? — kérdezte izgatottan. A kötelet a világosság felé tartottuk,, hogy jobban láthassuk. Rövid idő alatt ez a kötél egy fatus kora lett csavarva. Ez fűzfa tuskó volt, mert zöldre volt festve. De most hadd gondolkodjunk a továbbiakról, mialatt tovább megyünk. Közbe vettük Beckenhamt és kiléptünk az utczára, remélve, hogy sikerül egy bérkocsit találunk. — Mindenekelőtt emlékezzenek vissza Draper beszédeire a déli tengert illetőleg, azután gondoljanak a ritkaság gyűjteményére. Talán van egy kis hajója és több mint valószínű, hogy e kötél onnan származik, — mondta Beckenham. — Sejtem, hogy mire gondol ön — felelte a kapitány. — A mint a főkapitányságra érek, azonnal nyomoztatni fogom ezt a titokzatos urat. Megismerné őt, lord ? — Bárhol is ráismernék — felelte Beckenham határozottan. — És van talán sejtelme, hogy merre van az a ház, amelybe vezette önt? — Fogalmam sincs róla. Csak azt tudom, hogy körülbelül az uteza közepén feküdt, amelyben egy sarok ház kivételével csupa egy emeletes ház állott. A sarokházban egy fűszeres üzlet volt. — Valami határozottabb dologra nem emlékszik ? — Várjon csak! Úgy emlékszem, mintha a csaknem szemben levő ház lakatlan lett volna, és az ablaklaktáblái mind bevoltak zúzva. A lépcső két oldalán pedig két kiterjesztett szárnyú kősas volt, amelyek egyikének a feje hiányzott. Azt hiszem, a baloldali volt a csonka. A kapitány mindezt pontosan bevezette jegyzőkönyvébe, és éppen, amikor elkészült, egy üres kocsi hajtatott el előtünk. Megállítottuk és beszálltunk, hogy Wetherelhez hajtassunk. — Mit fog ön most tenni ? — kérdeztem a kapitányt. — Néháy embert Draper keresésére fogok küldeni, és még néhányat azzal fogok megbizni, hogy a kikötőben és a part mentén keresse a hajót, amelynek fatuskója mostanában lett zöldre festve. — Remélem, azonnal értesiteni fog, ha megtud valamit ? — kérdeztem. — Képzelheti hogy mennyire aggódunk. — Számíthat rá, hogy azonnal felkeresem, ba megtudok valamit — felelte. Pár perczczel később mr. Wetherell házához értünk. Elbúcsúztunk a kapitánytól és a lépcsőn felhaladva, csengettünk. A kapus felzárt és Eetherell szobájába kisért benünket. Az öreg ur még nem feküdt le, ép úgy ült ott, amint órák előtt elhagytam volt. A mikor bejelentettek, felállt és elénk jött. — Hála az Istennek, hogy ön visszajött mr Hatteras, már lázas voltam az izgatottságtól. Van valami újság? — Attól tartok, nem sokat mondhatok — feleltem. ■— Mindenek előtt engedje meg, hogy bemutassam önnek a valódi Beckenham marquist. Oly szerencsések voltunk, hogy megtaláltuk és kiszabadítottuk őt. Mr. Wetherell meghajtotta magát és kezét nyújtotta az ifjúnak. Rendkívül örülök, hogy feltalálták önt lord. Úgy tekintem az ön megmenekülését, mintha egy lépéssel közelebb volnánk leányom kiszabadításához. Remélem, hogy ön Hatteras úrral együtt vendégem marad, mig Sidney-ben tartózkodnak. Rossz fogadtatása volt dél Walesben, de igyekezni fogunk, hogy jóvá tegyük ezt. De ön egészen kimerültnek látszik, azt hiszem, legjobb lesz, ha lefekszik. Folyt. köv. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. czég Tetschen a|E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek '. megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. Közgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly, 1912. év julius 4-ik hetében. Búza legjobb métermázsa . . 21 K — f„ közép . 20 — >1 Kétszeres legjobb w * . 17 — „ közép »» . 16 ’i 20 »1 Rozs legjobb n * . 16 n — n „ közép sí . 15 sí 40 ii Zab legjobb ii . 20 „ — tf » közép V . 19 — Marhahús 1. oszt. 1 kiló . . i » 64 n . II. „ H >1 • . 1 > ’ 44 ii Kóserhus » V . 1 11 88 H Sertéshús *1 sí • . 1 V 86 >» Borjúhús 11 » . 1 84 ii Zsir » ii 2 20 ii Szalonna fehér » » . 1 76 *i Füstölt n v 2 20 ii Tűzifa 1 kbm. . . 9 „ — ii Laptulajdonos : TÓTH JÓZSEF. Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND. Segédszerkesztő: KÁLMÁN MIKLÓS. COMPAGNIE GENERftLF. TRANSATLANTiQUE Francia hajóvonal Rendes közvetlen gyorshajójáratok lirn-iwfrt és Kanadába, Basel (Schweiz) és Parison át. Iroda: Budapest, VII., Baross-tér 15. sz. Sürgönyczim: Transat, Budapest. m I Leányinternátus Debreczenben. | A debreczeni kereskedelmi társulat által fentartott j női felsőkereskedelmi iskola*« tanfolyam mellé szervezett leányinternátus 1912. évi szeptember l-én nyílik meg. Az internátus egyelőre 20 növendék részére rendeztetik be a város központján, nagy kerttel és parkírozott udvarral. Felvilágosítással szolgái és prospektust küld a TANINTÉZET IGAZGATÓSÁGA. I I I I m I JviVáló, jó zaipatos, saját termelésű | házi boreczet literedként 1 koronájával nállaip kapható. | Nagykároly, Róth Rárolyné. ■•■nftMMMraftE»
