Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-28 / 22. szám
SZATMÁRMEGYEI közlöny A véderő javaslatok kivonatos ismertetése. A véderő reformjára vonatkozó s a múlt héten a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatok lényegesebb részei a következők: A véderő törvény. A szolgálati idő (nem a tényleges szolgálati idő, hanem a hadkötelezettség időtartama) ezentúl is általában 12 évig fog tartani. A rendes szolgálati kötelezettség tart a közös hadseregben általában két évig a tényleges szolgálatban és hét évig a tartalékban; a lovasságnál és lovagló tüzérségnél három évig tényleges szolgálatban és hét évig a tartalékban, összesen tehát csak tiz évig; a póttartalékba beosztottakra 12 évig; a haditengerészetnél négy évig a tényleges szolgálatban, 5 évig a tartalékban és 3 évig a tengervédben. A tanitókat a honvédséghez osztják be, valamint külön ossztatnak be közvetlenül a haditengerészethez a hivatásos tengerészek, a tengerparti lakosok és más viziélethez szokott hadkötelesek. Az egyévi önkéntesség mai alakjában fönmarad és csak a következő lényeges módosítások lépnek életbe. A mai minősültség az egyévi önkéntesi szolgálatra annyiban módosul, hogy a hét évfolyamú és a nyolcz évfolyamú iskolák közötti külömbség megszűnik s az előbbieknek végzett növendékei is annak az évnek október l-éig lesznek jogosítva képzettségüket igazolni, amely évre állíttatnak. Képesítő vizsgára csak olyan ifjak bocsáttatnak, akik valamely állami vagy nyilvánossági joggal fölruházott nem állami középiskolának (gimnázium, reáliskola, polgári iskola) hat osztályát vagy valamely a javaslatban megjelölt és egyenlő értékűnek elismert középfokú tanintézetnek (például művészeti, műszaki, ipari kereskedelmi stb, tanintézetek) vagy valamely nyilvános, avagy nyilvánossági joggal fölruházott tanító, képző-intézetnek két első évfolyamát sikerrel elvégezték. Viszont a tudomány, művészet, irodalom vagy technika terén kiváló eredményt elért ifjak akkor is részesíthetők a kedvezményben, ha formális elméleti képesítésük nincsen. A tanitókat, mint egyévi önkénteseket, a honvédségnél az ifjúság testi nevelésére fogják kiképezni. A tényleges szolgálatot az egyévi önkéntesek rendszerint államköltségen fogják teljesíteni és saját költségükön csat azok, akik ezért folyamodnak. Egyes fegyvernemekhez azonban (például lovassághoz) csak saját költségesek vétetnek föl. Az egyévi önkéntesek egy második tényleges szolgálati évre akkor sem tarthatók többé vissza, ha tartalékos tisztté való kinevezésre alkalmasnak nem bizonyulnak. Csak két évi tényleges szolgálatra lehet kötelezni azokat, akik a középiskola hat osztályát vagy valamely teljes és befejezett képzettséget nyújtó szakiskolát elvégeztek. Ezeket tehát nem lehet sem három évi tényleges szolgálattal szervezett fegyvernemhez beosztani, sem harmadik tényleges szolgálati évre visszatartani. A családföntartói kedvezményt is kiterjesztik a mai törvényben jogosítottakon kiviil még a következőkre: az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokára, ha atyja még él, de az atya házassága megszűnt; a törvénytelen fiúra, ha tőle függ keresetképtelen anyai nagyszüleinek vagy teljesen árva testvéreinek eltartása. A kétévi tényleges szolgálatot teljesítők legfeljebb négy, összesen 14 heti fegyvergyakorlatra lesznek kötelezve, akik pedig három évi tényleges szolgálatot teljesítettek, három, legföljebb 11 heti fegyvergyakorlatot teljesítenének, a négy évig ténylegesen szolgálók pedig ezután sem teljesítenének fegyvergyakorlatot. 32-re emelik, a zászlóaljak száma pedig a Fiúméba tervezett zászlóaljjal együtt 94-ről 97-re szaporodik. A honvédségnek tüzérsége is lesz. Minden egyes gyalog-hadosztályhoz egy 8 ütegből álló tüzérdandárt, a két honvéd-lovashad- osztályhoz egy-egy (három-három ütegből álló) lovagló-tüzérosztályt osztanak be. A honvédségnél az uj törvényjavaslat szerint a rendes szolgálati kötelezettség tart: a) általában két évig a tényleges szolgálatban és tiz évig a tartalékban; b) a lovasságnál és a lovagló-tüzérségnél három évig (ma két évig) a tényleges szolgálatban és 7 évig a tartalékban ; c) a póttartalékba osztottakra tizenkét évig. Az uj honvédségi törvény életbeléptével a méneskar a jövőben honvédségi intézmény lesz. A katonai perrendtartás. A katonai büntető bíráskodást az egész haderőben két folyamodásban fogják gyakorolni. A kisebb jelentőségű legénységi bűnügyekben a dandár-biróságok, súlyosabb legénységi s valamennyi tiszti bűnügyben pedig a liadosztály-biróságok járnak el elsőfokulag. Második és végső folyamodásu bíróság (a hadosztály-bíróságok Ítéleteire nézve): a legfelsőbb katonai, illetőleg a honvédségnél: a legfelsőbb honvédtörvényszék. A vádat a dandárbiróságok előtt: az ügyészi tiszt, a hadosztálybiróságok előtt: a katonái (honvéd) ügyész, a legfelsőbb katonai törvényszéknél: a honvéd koronaügyész képviseli. Az eljárás szempontjából a javaslatok a polgári bűnvádi perrendtartást követik s rendelkezéseik egyrészét szószerint abból vették át. A vádlott élhet védő közreműködésével, sőt súlyosabb esetben a vádlott részére ennek akarata ellen is rendelnek védőt. Védők az ügyvédek is lehetnek, még pedig tekintet nélkül arra, vájjon katonai bűncselekmény képezi-e a vád tárgyát, vagy közönséges bűncselekmény. A főtárgyalás, mely kontradiktóriusan, a szóbeliség és közvetlenség elvének érvényesítése mellett folyik le: nyilvános. A közös hadseregnek Magyarországon fölállított bíróságainál a kihallgatás és tárgyalás nyelve, úgyszintén a határozatok szóbeli kihirdetésének nyelve a magyar. Csupán egy kivétel van e szabály Mól: a tárgyalás németül folyik, ha a vádlott magyarul nem tud, de németül tud. CS ® ’ll _ r k# J, ÄÄ JIÍL Mi • Ma este lesz a nagykárolyi városi színházban Heves Béla színtársulatának utolsó előadása. Innen Kisvárdára mennek. Heves nyolcz nappal megakarta hdsszabbitani ittlétét. A szinügyi-bizottság bele is egyezett volna ebbe; nem úgy azonban Kisvárda, ahol ragaszkodtak az időszak pontos megnyitásához, a mi holnapra van kitűzve. Az elmúlt hétre is jutott egy bemutató, még pedig Lehár-operett: A berczegkisasszony. Nem hiába volt herczegkisasszony, tetszett a közönségnek. Tegnap este Heltai Hugó jutalomjátékául Csárli nénje, énekes angol bohózat újdonság került színre. Ma délután A kis lord énekes életkép, este pedig A koaliczió czimii vígjátékot mutatják be. A mai utolsó előadás Herczeg Vilmos jutalomjátéka és jelen lesz a darab Írója: Mocsáry Béla pénzügyminiszteri tanácsos is. * Heves Béla igazgató a következő sorokkal búcsúzik a nagykárolyi közönségtől: A vasárnap esti előadással befejezem tavaszi szinióvadomat és egyben Nagykároly város színházának vezetésétől is visszalépek. El- mulaszthatatlan forró köszönetét mondok Nagykároly város szinpártoló lelkes közönségének és különösen a helyi sajtónak mindenkor tapasztalt meleg pártfogásáért, melyre mindig hálás szívvel emlékezem. Magam és színtársulatom minden egyes tagját szives emlékűkbe ajánlva maradtam teljes tisztelettel: Heves Béla, A snamosdobi pap. Egy dákoromán izgatása. Vátiol as üfftféssséy. Addig-addig festették az ördögöt a falra, mig végre megjelent. Az ördögöt ezúttal Csordás Péternek hívják és Szamosdobon szolgálja a görög katholikusok istenét meg a dákóromániz- mus eszméjét. Egyes szatmármegyei nagyszájú, szereplési és feltűnési viszketegségben szenvedő emberek addig szónokoltak nem létező szatmármegyei nemzetiségi törekvésekről, mig a szamosdobi oláhok jámbor pópájának — Csordás Péternek hívják szegényt —- kedve- nem szottyant egy ilyenféle kis izgatásra. — Ha már vádolják a fajtámat, hát legyen némi kis alapja is — gondolta magában a szamosdobiak Csordása. És úgy tett, amint gondolá. A legközelebbi vasárnapon felállt a szószékre és ahelyett, hogy a túlvilág gyönyörűségeiről vagy a pokol borzalmáról beszélt volna híveinek: izgatott. Azt mondta — a többek között —, hogy hívei ne járassák gyermekeiket az állami iskolába, mert ott elnyomják a nyelvüket és hogy a hívek ne magyar, hanem oláh naptárakat vásároljanak, mert a magyar könyv megmételyezi, megmérgezi az oláh népet. A szatmári kir. ügyészségnek tudomására jutott Csordás uram prédikácziójának tartalma és ezért most Csordás Péter ellen nemzetiségi izgatás miatt vádiratot nyújtott be a kir. törvényszékhez. Színészek véleménye a közönségről. Abból az alkalomból, hogy Thália vidám népe holnap eltávozik tőlünk és nagy részük úgy lehet, soha többé vissza se jő ide, Heves társulatának tagjaihoz a következő körkérdést intéztük: Mi a véleménye Nagykároly szinházba- járó közönségéről és Nagykároly városról általában ? A beérkezett válaszokat minden kommentár nélkül az alábbiakban közöljük : Ha olyan véleménye volna felőlem a nagykárolyi közönségnek, mint nekem van róla, úgy kölcsönösen meglehetnénk elégedve egymással. Dénes Ella. Szerettem és szeretem Nagykárolyt s mivel a szív félúton meg nem állhat visszajövök, hogy továbbra is sütkérezzek drága közönségem éltető meleg szeretetében. Komáromi Gizi. Hogy a nagykárolyi közönség müértés tekintetében — zöld-i? dehogy: teljesen érett. Zőldy Vilma. Fájó szívvel hagyom el Nagykárolyt és közönségét. Czakó Miczi. Bár nevem a fagyos szentek közé tartozik, én mindég melegen fogok a nagykárolyi közönségre gondolni. Pongrácz Matild. Oly keveset játszottam, hogy egész biztosan a feledés sürü fátyola borul reám. Károlyi Sári. Nem búcsúzom, bár jövőre nem ón, hanem Nemény-i jön helyembe. Kívánom, hogy olyan szeretetben részesítsék, mint engem 3 év alatt a hatóság, sajtó és a közönség. Heves Béla. Legkedvesebb emlékeim közé fog tartozni, ha visszajövök Nagykárolyba. A honvédség reformja. A honvédgyalogezredek számát 28-ról igazgató. Herczeg Vilmos. <$> Gallérok gözmosása ® H álfái Dr Pál Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénynyel hófehérre ■ SoJXöJCr Ifll Bútorok, szőnyegek tisztítása NAGVKAROLV Széchenyi-utcza 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
