Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
SZATM ARM EG Y E I K 0 7 L Ö '•> V a meghívónak meg lesz a kívánt hatása. A szatmári gazdagyülés semmi tekintetben nem fog elmaradni az idei országos gazdakongresszustól és a kecskeméti gazda- nagygyűléstől, amelyeken közvetlenül tapasztalhatták a magyar gazdák, hogy az egységes gazdaközvéleményt mennyire respektálja nem csak a kormány, de az országnak minden lakója is. B. L. A hét politikai eseményei. Egy szenzácziós hírrel kezdődött a politikai hét. Kellemetlenül lepte meg az ellenzéket az a hír, hogy a korona teljesen helyesli Khuen Héderváry Károly gróf politikáját és eljárásának módját semmivel sem akarja irányítani és minden befolyástól távol tartja magát. Vasárnap gróf Tisza Kálmán Nagyszalontán beszédet tartott és a házszabály revízió keresztülvitelét sürgette. Kolozsváron is volt népgyülés, ahol Justh Gyula a szorgalmas politikai vigécz mondotta el közismert frázisait. Hétfőn a képviselőház ülésén szakadatlanul folytak a névszerinti szavazások. A véderőjavaslatra nem került a sor. Torontálvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn közgyűlést tartott és kimondta, hogy az obstrukcziót elitéli és ezért felír a képviselőházhoz. A keddi ülés első fele is névszerinti szavazásokkal telt el. Csak délután került sor a véderő reform általános vitájára. Kelemen Samu szólott a javaslatokhoz s természetesen a Justh- párt ellenzéki álláspontjából támadta azokat. A beszéd mélyen alatta maradt eddigi beszédei színvonalának. Kelemen Samunak nemcsak a szatmári, mesterségesen felépült népszerűsége, de szónoki képessége is erősen és szomorúan hanyatlik. Szerdán jelentéktelen házi veszekedésekkel lopták az időt az ellenzéki fiuk, a hon mostoha atyái Batthyány Tivadar gróf az argentínai húsnak Ausztriába való behozatala tárgyában interpellált. Szerdán Brassómegye, Háromszék- megve, Marostordamegye, Barsmegye és Mára- marosinegye tartották meg őszi közgyűléseiket. Mind az öt megye elitéli az obstrukcziót és ilyen irányban felírnak a képviselőházhoz. Csütörtökön az elnök bemutatta Jásznagy- kunszolnok feliratát az obstrukczió ellen. Az obstrukcziós bácsik ezúttal a humoros oldalukról mutatkoztak be. Bakonyi Samu azon siránkozott, hogy a kormány nem hagyja őket dolgozni. Azután Bottlik István foglalkozott hosz- szasan a véderőjavaslat bírálatával. Elfogadták az elnökség napirend javaslatát, melyszerint a legközelebbi gyűlés holnap, hétfőn lesz. Hit láril i miss? — A 14-iki gyűlés tárgysorozata. — Jelentettük, hogy Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én rendkívüli közgyűlést tart A közgyűlés tárgysorozata a következő: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Fehérgyarmattól Nagyecsed esetleg Börvelyig vezetendő szabványos nyomtávú h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában. Versecz város törvényhatósági bizottságának átirata a képviselőház ellenzéki kisebbségének a képviselőház működését megbénító állásfoglalása ellen a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Versecz város törvényhatósági bizottságának átirata az általános egyenlő és titkos választójog törvénybe iktatása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Selmeczbánya város átirata az alkotmányos parlamenti munkarend helyreállítása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Vm. alispán jelentése Firczák Gyula ur v. b. t. t., ungvári g. k. püspök 50 éves papi jubileuma alkalmából a vármegye nevében kifejezett üdvözlet tárgyában. Vm. alispán előterjesztése a Kecskemét városát ért szerencsétlenség feletti részvét kifejezése és a károsultak segélyezésére adomány megszavazása iránt. Vm. alispán előterjesztése a „Háztartási alap“ f. évi költségvetési rovatain általános hitelátruházas engedélyezése iránt. Vm. alispán előterjesztése a vm. gyám- pénztári tartalék alap terhére irt 1799 K 57 f. nyomtatvány költség törlése iránt. Vm. alispán előterjesztése a vm. háztartási alapnak a tisztviselői nyugdíj alapot terhelő 76 K 04 f. követelésének törlése iránt. A nagysomkuti kórház alap 1910. évi zárszámadása. Az 1994. évi gyámpénztári hiány fedezésére szolgáló alap 1910. évi zárszámadása. Tóth Tibor szolgabiró szabadság iránti kérvénye. Vida Gyula k. gyakornok szabadság iránti kérvénye. Szatmárököritó, Vetés és Óvári községek határozatai a vasúti hozzájáró utak kiépítéséhez való hozzájárulás tárgyában. Csengerujfalu, Kapnikbánya, Misztmo- gyorós, Misztótfalu és Csengerbagos község husvágási szabályrendelete. Nagykárolyi járás területén levő községek husvágási szabályrendelete. Meddesi kör községeinek kérelme hullaégető kemenczék költségeinek az ebadó-alap- ból való kifizetése iránt. Békósvármegye átirata a helyben tartandó hetivásárokra felhajtandó állatok marhalevelén az egészségügyi bizonyítvány megújításának elengedése ügyében. Dénes Lipót állatorvos oklevelének kihirdetése. Kerekes Ferencz állatorvos oklevelének kihirdetése. Erdőőri-alap 1910. évi zárszámadása. Erdődi kórház-alap 1910. évi zárszámadása. .. Özv. Mándy Ödönné nyugdíjügye. Ladányi Károly oklevelének kihirdetése. Szinérváralja község adóügyi jegyző fizetésének emelése. Felsőbánya r. t. város ingatlan átruházása utáni illeték kirovása. Felsőbánya r. t. város betétszerkesztési költség kivetése. Szinérváralja községi aljegyző részére 300 K segély adományozása. Királydarócz község Balabán Gyula volt biró tartozásának elengedése. Erdőd község községi szolgák fizetésének emelése. Ópályi község ingatlan eladása. Óvári község járda építése. Kismajtény község fúrt kút létesítése. Csenger község aszfalt- vagy kőjárda építése. Drágos Aurél és társai felebbezése a vámfalui körjegyző választás ellen. Csengersima községi kisbiró fizetésének emelése. Királydarócz község határozata a községi földek haszonbéréből való leengedése tárgyában. Nagyar község ingatlan átengedése. magas barriét fogott, amelynek átugrásához nagy ügyességre volt szükség. Az első nagy páholyban négy huszártiszt hajolt előre, hogy lehetőleg elsőknek lássák meg a „grófnét“. A nézőtér feszült várakozással leste a következő számot. Madame és Monsieur nem voltak ujon- czok a czirkusz porondján. Megvárták azt a pillanatot, amelyben az érdeklődés a legfeszültebb. Egyszerre csak az ismert rekedt czirkusz- sikoltás hangzott el, két lótest emelkedett fel a barriére mögül és nagy lendülettel vetette át magát az akadályon. Madame de Montáne és Monsieur Vendricourt úgy állottak ott a manége közepén, mint két érczbe öntött centaur. Ily ügyes merészséggel alig jelent még meg czirkusznép a porondon. Csodálkozással teli csönd közepette bámulta a közönség a mozdulatlan alakokat. De amikor Madame de Montane érdekes, szép feje előkelőén biczczentett és Monsieur Vendricourt kissé megemelte fényes czilinderkalapját, a közönség tapsorkánnal válaszolt köszöntésükre. A tetszésnyilvánítás nem annyira a bravúros ugrásnak szólott, mint inkább megjelenésüknek, személyüknek, amelyek teljesen elütöttek a czirkuszsablontól. "Montáne asszony nem húzott keztyiis ujjaira brilliánsgyürüket, hajába sem tűzött virágot. Fekete lovaglóruhája egyetlen ránczot sem vetett. Egyszerű görögkonytyba fésült haján fekete félczilinder kalapot viselt, _ mellén kis csokor jázmint tűzött ki. A nézőtér férfi- közönsége szentül hitte, hogy az asszony vérbeli arisztokrata, aki társa kedvéért lett műlovarnő. Vendricourt lángoló szemű, simára borotvált érdekes arczu, férfias szép feje, elegáns, erőteljes alakja, meghódította magának a közönséget. Feltétlenül elhitték, hogy Honricar Vendricourt, a spanyol, vagy az angol udvarnál volt istállómester és az asszony kedvéért lett csak mülovar. Egy „grófné“ és egy udvaroncz, mint czirkuszmutatvány — ez kell, hogy lelkesítse a közönséget. «Bármily rosszul végezték volna dolgukat, a közönség előkelő dilettánsoknak nézte őket és megtiszteltetésnek vette, hogy tapsolhatott nekik. De Madame és Monsieur kitünően lovagoltak. Megjelenésük varázsát emelte még, lovaik kitűnő fegyelmezettsége. A mozdulataik szinte automataszerüen egyenlők voltak. A „grófnő“ karcsú fekete paripája egy czentimé- terrel sem emelte magasabbra lábait, mint Vendricourt kissé szélesebb csontu feketéje. Az akadályok előtt a lovak úgy emelkedtek fel egyszerre, mintha mindakettőt csak egy akarat vezérelné. Alig mozdult meg az asszony kis ökle, amikor a legvadabb száguldás közben hirte- lenül megfordította lovát — és Vendricourt az ugrásoknál olyan volt, mintha összenőtt volna lovával. Csak egyben különböztek egymástól. Mig a férfi tüzes szemei végigfutottak a páholyok sorain és miközben hófehér csillogó fogai tűntek el piros ajkai közül, mosolygott azokra, akik csodálták, addig Montane asszony részére nem létezett nézőtér. A különös asszony büszke arcza oly sápadt volt, mint a mellén illatozó jázmin. Amikor selymes, fekete szempillái felrebbentek és futó pillantása a huszártisztekkel ékes páholyokat érte, onnan rögtön, valósággal sértő közönyösséggel siklott el. Úgy tűnik ez, mintha a grófné még nem lett volna állásához illően kaczér, de ez csak látszat volt; akiket ugyanis semmibevevő pillantása ért, az ellenkezőről tehettek volna tanúbizonyságot, ha heves lelkesedő izgatottságuk nem fosztotta volna meg őket józanságuktól. Dorrién ur boldog volt. Meg volt mentve a saison! Ez a szám beütött. Most már nem baj, ha az utána következő számok éppen olyan közepes értékűek lesznek, mint amilyenek az előtte valók voltak. Egy pillanatig már aggódott. Montane asszony és társa ugyanis hatalmas ívben ugrották át a barriért és az asszony közben rekedten és kellemetlenül sikoltott, mint bejövetelekor. A sikoltás valódi volt, megérzett rajta, hogy a nő már gyermekkorában megszokta. Dorrién attól félt, hogy a közönség észre veszi ezt és a közönség műlovarnőnek nézi majd a „grófnét.“ De a nézőtér már nem volt bizalmatlan, sem fontolgató. Zúgott a tetszés vihar. A félig sötét átjáróban — ahonnan nyolczszor hívták ki Montane asszonyt és társát — egy férfi állott egy fiúval. Miközben el- rohantak mellettük a fekete telivér paripák, a Gallérok gözmosása @ tükörfénynyel hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása NAGVKftFJOLV, Széchenyi-utcza 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
