Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 4 y Modern ruhafestés bármily divatszinre Hájtájer Pál Modern és tartósplissézés — és guowlérozás — NflQVKÁ^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Szinetár Adolf felebbezése Nántü község képviselőtestületének husfogyasztási adó tárgyában hozott határozata ellen. Papolczy László és társai felebbezése a szinérváraljai járdaépítés ellen Lövi József és társai felebbezése a sza- mosborhidi biróválasztás ellen. Felsőbánya r. t. város képviselőtestületének határozata az állatorvos javadalmazása tárgyában. Érkörtvélyes község fúrt kút létesítése. Mikola község csendőrlaktanya bérlete. Vetés község fúrt kút létesítése. Érkörtvélyes község ingatlan eladása. Czegöld községnek az úrbéres közönség segélyezése tárgyában hozott határozata. Esztró község fúrt kút létesítése. Vetés község ingatlan eladása. Erdőd község ingatlan eladása. Mikola község községház és jegyzői iroda bérlete. Csiráf Tógyer és társai felebbezése a rá- kosterebesi biró választás ellen. Vezend község fúrt kút létesítése. Fény község fúrt kút létesítése. Csanálos község fúrt kút létesítése. Tunyog község fúrt kút létesítése. Szatmárudvari község községház és jegyzői lakás építése. Gombos József volt aljegyző nyugdijtar- tozásának megtérítése. Nagybánya város ingatlan vétele. Mikola község járda ügye. Nagybánya város ingatlan eladása. Szabó Dezső felebbezése. Nagynyiresi körjegyzőség közös jellegű járandóságának megállapítása. Fehérgyarmat község határozata kövezett községi útépítés tárgyában. Hiripi körjegyzőségnek a szatmári szol- gabirói járáshoz való beosztása. Szatmárudvari kör községei szervezési szabályrendeletépek módosítása. Barbul Ágoston személyes nyugdíj járulékának megállapítása. Kapnikbánya község határozata felsőtelepi róm. kath. egyház segélyezése tárgyában. fiú félénken simult társához, aki nagy szemekkel meredt a mellette elrepülő asszonyra Ők voltak : a következő számmal. Megvárták, amig a közönség beleun a két mülovar ünneplésébe. Nehéz feladat várt rájuk, mert a közönség elfáradt a lármás tetszésnyilvánításokba. Róluk nem Íratott semmit Monsieur Dorrién és a nézők ezért sablonos czirkuszartistáknak tekintik majd őket. uk persze nem ugrathattak be nemes telivér lovakoD, nem nyerhették el a publikum tetszését Londonból szerzett lovaglóruhákkal és párisi czilinderkalapokkal! Nekik dolgozniok kellett — a legcsekélyebb siker eléréséért; szívós energiával, minden idegszáluk megfeszítésével — és szembenézni a halállal. A műsoron mint „Repülő emberek“ szerepeltek. Elkoptatott reklám! Nem csoda, hogy Madame de Montane nem méltatta őket figyelmére. A fiú nem látszott észrevenni az asszony szépségét, csak szádulgó lovaktól félt; de a férfi tágra nyílt szemeinek izzó sugara, még a sötét folyosón is felvillant. A „grófné“ amikor utoljára jött vissza a menégéből, a viharos ünneplések közepette, — lehajolt, hogy az arczába lásson. Miközben a férfinak fejébe szállott tüzelő vére, szemei követték. Az asszony még egyszer visszanézett látta, mint simul a fiú félénken atléta társához s oly erősen rántotta meg a teli vér gyeplőjét, hogy lova vadul felágaskodott. A „repülő emberek“ egy pillanattal később már a czirkusz porondján hajlongtak. Vm. alispán előterjesztése a községeknek a vármegyei tűzoltó szövetséghez való kötelező csatlakozásának kimondása tárgyában. Kissebespatak község határozata anyakönyvi díjnak az anyakönyvvezető részére való átengedése tárgyában. Stadler Ferenczné bába oklevelének kihirdetése. Győrtelek község képviselőtestületének a ref. iskolák segélyezése tárgyában kelt határozata. Schofner Sebestyén és társa felebbezése Alsóhomoród község képviselőtestületének határozata ellen. Moldován Endre felebbezése Mezőfény község képviselőtestületének határozata ellen. Állattenyésztési szabályrendelet helyesbítése. Ebadó alapból az iskola-mulasztók alapjának 1000 korona cölcsön. Buság község közbirtokosságának szervezési szabályrendelete. Abaujtornavánnegye átirata a mértékhite- lesités tárgyában kiadott rendelet ellen. Nagybánya város legeltetési szabályrendelete. Ilk község ingyenes népkönyvtár adományozása iránti kérelme. Egészségügyi szabályok beszerzése. Mikola község határozata kölcsön felvétele tárgyában. Friedmann József avasujvárosi körorvos oklevelének kihirdetése. Nyircsaholy község vadászterületének bérbeadása elleni felebbezés. Mátészalka nagyközség elöljáróságának cselédügyekben való büntető bíráskodásra felhatalmazása. Ezenkívül tárgyalás alá kerül még több község zárszámadása és folyó évi költségelőirányzata. AZ OMCZií és a liziéit Kötéllel fogják a hazafiakat! „Mi is vagyunk hát?“ Szegény szomorú kis újságok, a „Nagykároly és Vidéke“ és a „Szatmármegye“ hetek óta iszonyú erőfeszítéssel és szánandó buzgalommal sipítják gyenge hangjukon, hogy az egész ország és a mi egész vármegyénk rettenetesen fel van háborodva az obstrukezió miatt és hogy minden magyar ember borzasztóan haragszik gróf Khuen-Héderváryra, mert más véleményen merészkedik lenni, mint a nagykárolyi „ellenzék.“ Hogy mennyire hamisak ezek a honha- zaffyas óbégatások, mi se bizonyítja jobban, mint az a humoros tartalmú „figyelmeztetés és felhívás“ amely a „Nagykároly és Vidéke“ csütörtöki számában jelent meg és amelyet szó- szerint mi is leadunk. Ez az: Figyelmeztetés és felhívás. A folyó évi szeptember hó 12-én fél 11 órakor kezdődő vármegyei rendkívüli közgyűlésen a verseczi két átirat is tárgyaltatni fog, melyek közül az egyik az ellenzéki obstrukezió helytelenítése kimondását czélozza. Minthogy az obstrukezió a jelenlegi többséggel szemben teljesen igazolt, mert csakis igy lehet megakadályozni az óriási katonai terheknek a nemzet nyakába való zuditását, az obstrukezió elleni verseczi átirat elutasítása mellett kell állást foglalni minden magyar ellenzéki embernek. Felkérjük ennélfogva választókerületünk ellenzéki vármegyei bizottsági tagjait, hogy a közgyűlésen okvetlenül megjelenni, a tárgyaláson kitartani és a verseczi obstrukezió ellenes átirat elutasítására szavazni szíveskedjenek. Nagykároly, 1911. évi szeptember hó 5-én. A pártelnőkség. Köztudomású, hogy az „ellenzék“ nem szokott soha se gondolkodni, különben a felhívok rájöttek volna, hogy nagy bolondság volt a fenti felhívást kiadni, mert ezzel önmagukat czáfoljákmeg és elárulják, hogyakutya se törődik „politikájukat,“ annyira nem, hogy a hazaffy- akat kötéllel kell fogni és fel kell hívni a „felháborodott közvéleményét, hogy a „tárgyaláson kitartani és a verseczi obstrukezió ellenes átirat elutasítására szavazni szíveskedjenek.“ Úgy látszik, hogy maguk a felhívok már eleve is restelték ezt a felhívást és nem írták ki, hogy kicsodák. Csak igy: „A pártelnökség.“ Y agy az is meglehet, nem tudj ák, hogy milyen pártnak az elnöksége ők, nem is csodálkozunk ezen. Ha alkalom van rá, akkor a Kussuth-párti Fa- lussy száraz talpát nyalják, a választáson a pártonkivüli gróf Károlyi Józsefet választották meg, közben pedig a Justh mintájára (tudva, hogy úgy is megcsinálják) választójogot „követelnek.“ Hát csoda-e, hogy nem tudják szegények, hogy voltaképen micsodák? Gaal József születésének 100-ik évfordulója. Egy félbenmaradt szobor-ügy. A héten olvastam, hogy a budapesti nemzeti színházban a Peleskei nótárius reprizére készülnek. Ez az érdekes újdonság eszembe juttatta a Peleskei nótárius írójának, a nagykárolyi születésű Gaal Józsefnek félbemaradt szobor-ügyét. Mert más olyan dolog nem igen van, ami az ügyre emlékeztetné az embert. A magyar irodalomtörténet eme kiváló szatmármegyei alakjának az emléke nincs még megörökítve Szatmármegyében, amely megye egyébként is nevezetes arról, hogy sok hires embert adott ugyan az országnak, de egyáltalán nem szokta nagy fiainak emlékét megbecsülni. Ez év deczember 12-én lesz száz esztendeje, hogy a magyar belletrisztika megalapozója és nagymestere, a magyar alföld bűbájos szavú poétája Nagykárolyban megszületett. Ez az időpont kitűnő alkalom lett volna arra, hogy Szatmármegye közönsége lerója az iró emléke iránti súlyos tartozását. Erre a dátumra egy lelkes ideálista, Sróff Gábor nagykárolyi kegyesrendi pap-tanár figyelmeztette a közönséget, sőt nem állott meg a figyelmeztetésnél, hanem tiszteletreméltó ambiczióval fogott munkához, hogy Szatmármegyében a Gaal-kultuszt és ennek folyományaként egy Gaal-szobor alapját megteremtse. Előszóval agitált, hírlapi czikkeket irt, több felolvasást tartott a kegyeletes czél érdekében, de a Sróff Gábor szívós energiája is gyengének bizonyult arra, hogy Szatmármegye és különösen Nagykároly város hideg közönyét megtörje. Közbenjárására ugyan llosvay Aladár alispán hivatalosan is elrendelte a szobor-alapra való gyűjtést, egyesektől is érkeztek be adóÍC l 80 Ki fl főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és nyugoti pályaudvarhoz. 80 legmodernebben rendezett szoba. | ---- Augusztus hó elsején megnyílt az 2 §flT EDISON-SZÁLLODA | Budapest, VII., Hársfa-utcza 59. sz. (Király-utcza sapkon.) | ------------- Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. = I I I Hid eg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyviiágitás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben Szobaárakö K I 3r,
