Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY neki, de a várt levél nem jött és ezen Hanye- válik György úgy elkeseredett, hogy egy élesre fent konyhakést döfött mellébe. Véres sebével a közkórházba szállították. — Mariska férfi ruhában. Szaniszlón egy Vancsa László nevű czigány szerdán megtá­madott egy utasembert s a nyílt utcza során leütötte és kirabolta. A csendőrség a kárvallott panaszára elfogta Vancsát. A csendőrség azon­ban azt is megállapította, hogy a férfi ruhába öltözött áldozat voltaképen nő, Mészáros Marinak hívják s nyiracsádi illetőségű. A sportoló hölgyet, valamint támadóját bekísérték a nagy­károlyi járásbíróság fogházába. — Népszámlálás Nagyecseden. Nagyecseden a népszámlálást befejezték. A lakosság száma 4650, tiz, évvel ezelőtt 3225 volt. — Óvónői áthelyezés. A kultuszminiszter Papp Irén felőri óvónőt a nagykárolyi IV. számú állami Óvodához eddigi minőségben át­helyezte. — A legtapasztaltabb orvosok taná­csolják, hogy egészségünk fenntartása ér­dekében elsősorban a gyomorra ügyeljünk. A ki gyomrát rendben kívánja tar­tani, tegye szabálylyá, hogy minden héten legalább egy bizonyos meghatározott na­pon, például minden hétfőn vagy mondjuk minden szombaton, reggelizés előtt egy pohár igazi Ferencz József-keserüvizet igyék. Ezen régóta bevált természetadta tisztitó-gyógyviznek bámulatos felfrissítő hatása van nemcsak emésztőszerveinkre, hanem egész lényünkre is. A török csá­szár udvari főorvosa is ezen tulajdonságát becsülte a legjobban, mikor azt irta róla, hogy „a kitűnő Ferencz József-keserüviz használata különösen kellemes.“ Vigyázni kell, hogy a kereskedések­ben mindenkor valódi Ferencz József-ke­serüvizet kapjunk, mert ez az, melyről a világ minden tájának orvosai és orvosta­nárai a legnagyobb elismeréssel nyilat­koznak. — A nagybányai-deósi szinikerület megala­kulása. A nagybányai-deési szinikerület Sza- mosujvár, Deés, Zilah, Nagybánya, Felsőbánya, Szilágycseh, Szilágysomlyó és Besztercze vá­rosokkal megalakult. Elnök lett gróf Bethlen Balázs szolnokdobokai főispán, titkár dr. Hor­váth Árpád. Minden város 2—2 tagot küld a kerületi választmányba, kik a fölött is dönte­nek, hogy a kerületet, mely színigazgatónak adják. Nagybányára a sziniszezont deczember 15-től január 15-ig és egész augusztus hóra állapították meg. Éhenhalt, bár volt pénze. A Mátészalka melletti gróf Károlyi féle Emmatanyán hétfőn meghalt egy Mitru Pálné nevű asszony, kiről azt mesélik a környéken, hogy éhenhalt. Nem volt semmiféle hozzátartozója és csak akkor evett valamit, ha az uradalmi cselédség jutta­tott neki holmi ételhulladékot. Napokkal ezelőtt heteg lett, de mert senkisem törődött vele, éhenhalt.. Halála után a mátészalkai hatóság felkutatta a szegény asszony vaczkát és nem csekély meglepetésére egy 170 koronáról kiál­lított betétkönyvet és 30 korona készpénzt ta­lált ottan. Minthogy rokonság nem jelentkezett, a pénz a kincstárnak jut. — Fogadja meg tanácsunkat és használjon valódi Feller-féle „Elsafluidot“, ha csuz, kösz- vény, rheuma, szaggatás vagy szúrás bántja, ha derékfájás, fej-, fog-, ideg-, izomfájdalmak, bénulás, zsába, influenza, remegés stb. gyötrik. Próbatuczatja bérmentve 5 korona. A székelést szabályozzák, emésztési zavarokat, puffadtságot, lázas állapotokat megszüntetnek a Feller-féle hashajtó rebarbara „Elsapilnlák“. 6 doboz bér­mentve 4 korona. Rendelések intézendők Feller V. Jenő gyógyszerészhez Stubicza, Gentrale 126 sz. (Zagrábmegye). — T. olvasóinknak. Akinek 1—2 éves akácz, glediesia, gyümölcsfa vadoncz továbbá mindenféle oltott nemes gyümölcsfára van szüksége, annyival is inkább ajánljuk Unghváry László faiskolájának (Czegléd) mai számunk­ban közzé tett hirdetését, mert a nevezett czég már több mint 26 éve küldi a szélrózsa minden irányában évenkint 100,000 számra a Nemes gyümölcsfát és millió számra az 1—2 éves glediesia, akácz és mindenféle gyümölcsfa vadonezot. Szatmármegyei Közlöny 7. hét 1911. Február 28 nap. Vasárnap 12 Eulália Zeneműkedvelők matinéja d. u. 5 ó. Polgári olvasókör közgyűlése Kereskedő társulat közgyűlése Szocziáldemokrata párt közgyük Prot. na V. H. K. Sz. Cs. P. Sz. G6r&g-o Januí V. H. K. Sz. Cs, P. Sz. Izr. na| ptár 12 13 14 15 16 17 18 rósz ír 30 31 1 2 3 4 5 tár Hétfő 13 R. Katalin Kedd 14 Bálint Szerda 15 Fausztin Tombola-estély a Magy. Királyban Görög-orosz ünnep Csütörtök 16 Julianna Péntek 17 Donát Tebeth V. H. K. Sz. Cs. P. Sz. 671. 14 15 16 17 18 19 20 Szombat 18 Simeon Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreezen felöld, e. 4'42, 7’ 13, 12'18. d. u. 1'53, 5’58, 8'51, 1'07 Szatmár „ d. e. 4'28, 7'10, 9 37. d.u. 3'00, 4'02, 8’08, 11'16 Mátészalka „ d. e. 6‘58, d. u. 149, 7'46. Zilah „ d. e. 7-05, 12-21. d. u. 7'08. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreezen felé d. e. 4’43, 7'14, 9'49. d. u. 3 01, 4’14, 8-20, 11-22 Szatmár „ d. e. 4’56, 7’29, 12-30. d. u. 157, 6'10, 8'52, 1-17 Mátészalka „ d. e. 5’10, 10-40. d. u. 3-15. Zilah „ d. e. 5'3C. d. u. 3'10, 615. — Kémény tüzek. A nagykárolyi kémény­seprő mesterek nem V-alami lelkiismeretesen teljesitik kötelességeiket, ezt bizonyítja az a három kéménytiiz, amely hétfőn volt Nagyká­rolyban. Spitz Mór, Darabánt András és Wächter János házainak kéményei gyulladtak ki. A ké­mény tüzeket részben a tűzoltóság, részben pedig a háziak eloltották. — A csengerbagosi rablógyilkosok ügyében Morvay Károly vizsgálóbíró már befejezte a vizsgálatot és az iratokat áttette az ügyészség­hez a vádinditvány megtétele végett. Minthogy a vádlottak előre láthatólag nem fognak a vádirat ellen kifogással élni, az ügy már e hó­nap folyamán az esküdtszék elé kerül. Ugyan­csak ezeket a czigány ok at vonják felelősségre a csengersimai rablásért is. — A Franklin Kézi Lexikonénak első kötete márczius hó folyamán meg fog jelenni. Ezzel egy nálunk eddig egészen uj lexikon-tipus va­lósul meg, amely kellő terjedelemben és mégis röviden és világosan megad minden felvilágo­sítást, amire a müveit embernek szüksége le­het. A Franklin Kézi Lexikonén kiváló tudó­sok és irók egész sora dolgozik; közlései pon­tosak, megbízhatók, anyaga a legnagyobb gond­dal van a gyakorlati élet szükségletei szerint megválogatva. Kiállítása a magyar nyomdai és könyvkötő iparnak díszére fog válni. — A Küküllömenti Első Szölöoltványtelep Medgyesen, melynek tulajdonosa Caspari Frigyes nem kiméit sem fáradságot, sem költséget, hogy az oltványokat és egyéb gyökeres szőlővessző­ket elgondolható legszebb fejlődéshez juttassa. Különösen felemlítendő, hogy az ezen évben rendkívüli hevesen fellépett peronospora az oltványiskolákat idő előtt megfosztotta lombo­zatuktól s ennélfogya az ország legtöbb szőlő­telepének oltványait értéktelenné, szőlők beül­tetésére használhatlanná tette. Annál inkább kiemelendők, hogy a fenti telepnek sikerült a fentemlitett szőlőellenségnek idejében és megszakítás nélküli leküzdése által a szőlőolt­ványokat stbit. késő őszig a legkifogástalanabb levéldiszben megtartani, úgy hogy ez a szőlő­telep az egész tenyésztési időszak alatt szószo­ros értelemben látványosság számba ment és tanácsolnánk az ország sok szőlőtelep tulajdo­nosának, hogy keresse fel az említett szőlőte­lepet. Bizonyára ajánlatos volna, hogy nemcsak a szőlőtelep tulajdonosok, hanem vinczellér- egyesületek és általában mindazok, akik az uj szőlőmivelés iránt nagyobb mértékben érdek­lődnek, vagy akiknek érdeklődniök kell, fárad­ságot vennének maguknak és mentői nagyobb számban felkeresnék a fentebb említett szőlő­telepet, hogy az oltványiskola csodálatra méltó állásáról és a peronospora helyes leküzdésének magas értékéről személyesen meggyőződjenek. A Szalmámesyei iözlinij kereskedelmi és ipari közleményei. — Az iparfejlesztés uj iránya. Az utóbbi évek egyik legbetegebb akcziója kétségkívül az iparfejlesztési akczió volt. Ennek az ak- cziónak az volt az alap gondolata, hogy a kormány gép- és pénzsegéllyel támogatja a kézmü- és kisiparosokat, a kiket az illetékes tényezők erre a segélyre méltóknak találnak. A segélyért az illető iparos folyamodott és igy az ötletszerű volt, mert feltételeit a folyamod­ványok állapították meg. Vagyis az iparfej­lesztés tulajdonképpen egyes kedvezőtlen anyagi körülmények között élő iparosok támogatására redukálódott. Természetes, hogy ezt a támoga­tást sokszor kortesczélok is irányították és végeredményben az akczió többet ártott, mint használt. A jelenlegi kereskedelmi miniszter már régen hangoztatja, hogy az akczió ered­ményeivel egyáltalán nincsen megelégedve és egészen uj alapokra akarja fektetni. Az erre vonatkozó előmunkálatok már elkészültek a kereskedelmi minisztériumban és a részletek megbeszélésére a miniszter e hónap 27-ére ér­tekezletre hívta össze a kereskedelmi és ipar­kamarák elnökeit és titkárait. Az összehívó körrendelet körvonalozza a miniszter terveit is. Ezek a tervek két dologban csúcsosodnak ki. Elsősorban a miniszter maga akarja meghatá­rozni, hogy kerületenként mely iparágak ér­demlik meg a támogatást. Ezért a kereskedelmi és iparkamarákra hárulna az a feladat, hogy saját kerületük életrevaló iparágait tanulmá­nyozzák. Másodsorban ugyancsak a kereske­delmi és iparkamarák feladata volna nyilván­tartani azokat az iparosokat, a kik a kérdéses iparág fejlesztésére elég értelmi és anyagi ga- rancziát nyújtanak. Ebben a keretben készül az iparpártolási akczió revíziója és ez a keret legalább a siker lehetőségét adja meg az ed­digi teljesen meddő próbálkozással szemben. A debreczeni kereskedelmi és iparkamarából. A debreczeni kereskedelmi és iparka­mara csütörtök délután tartotta ez évben első közgyűlését. A közgyűlésről a következő ki­vonatos tudósítást közöljük. A kamara vagyoni viszonyai fejlődést és gondos, takarékos kezelést mutatnak, az el­múlt évben cirka 13,000 korona felesleget, 17,156 kor. vagyoni és 9800 kor. nyugdijva- gyoni gyarapodást mutatnak az adatok. Rédei Rezső segédtitkár ismertette a vál­tójog nemzetközi egységesítése kérdésében a kamaránál tartott szakértekezlet nézeteit, amelyek alapján a kamara alapos, egyes irányokban kezdeményező véleményt nyilvánít. Hatóságoktól kért véleményeket nyilvání­tott a közgyűlés több szabályrendeletre nézve és számos vásárengedélyezésre. Felterjesztésben kéri a kamara, hogy a honvédség bakancsárai, melyeket indoktalanul leszállítottak, újból felemeltessenek. A turini nemzetközi kiállítás magyar osz­tályának és a Szatmármegyei Gazdasági és Ipari kiállításnak előkészítéséhez segédkezet adott a kamara. A vidéki városok forgalmának emelése czéljából, azt kéri a kamara, hogy amint Né­metországban igen bevált, nálunk is minden nagyobb vidéki város számára, a környék népe által igénybe vehető, olyan vasúti kedvezmény engedélyeztessék minden évben egy napra, — mint a milyen pl. a Szent István napi Buda­pesten. / Kéri továbbá a kamara, hogy az állami gyermekmenhelyekről kiadott iparos tanulók 15-ik életévükig havi 10 K segélyben ezután is részesüljenek, mert az első években az ipa­ros tanulónak úgyszólván semmi haszna sincsen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom