Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
Kaer,5?károly, 1911. julius S. 28. szám. XXXVII évfolyam. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 58 szám. Az Ilii Iá I Egy csomó hírlap fekszik előttem. Ahány: annyiiéle. Mindegyiknek más a gazdája. Mindegyik más pártpolitikát szolgál. Rendes körülmények között egy és ugyanazon dolgot különböző pártpolitikai szempontok által megvilágítva tálalnak az ország közönsége elé. Hol érvekkel, de a legtöbbször szépen csengő üres frázisokkal igyekeznek odahatni, hogy a szóbanforgó dologról egyedül az ő véleményük fogadtassák el helyesnek. Elolvastam az előttem fekvő lapokat és ritka eseményképen állapítom meg, hogy most pártállásra való tekintet nélkül egy húron pendülnek. Mint a kártyázó magyarok, amikor nyerni akarnak. Mind az áradozó dicséret hangján Írnak arról a törvényről, amit a magyar képviselőház csütörtökön alkototi. A magyar földhitel- intézetek szövetségéről, illetve az altruista bankról van szó, amelyről a Szatmárme- gyei Közlönyben már röviden említést tettünk és amelyet most azon alkalomból, hogy a parlament csütörtökön letárgyalta és ellogadta, részletesebben ismertetünk. Az uj törvénynek az a hivatása, hogy hatalmas eszköze legyen egy egységes, nemzeti irányú birtokpolitikának és az állam és a társadalom magas érdekei szerint szabályozza a tulnyomólag földmivelő hazában a parczellázást, a telepítést és a Pártoktól független POLITIKAI LAP. 2 Megjelenik minden vasárnap. :yi!r~ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 flilér földhitelt, midezeken felül pedig számban és anyagi helyzetben megerősítse a kisbirtokos és középbirtokos osztályt és kis bérletek révén még a szegényebb néprétegeket is földhöz juttassa. A földhitel körébe tartozó műveletekkel eddig magánosok és magánjellegű pénzintézetek foglalkoztak és habár működésűknek gyakran volt jó hatása is, mégsem elégítették ki azokat a magasabb állami és nemzeti érdekeket, amelyek különösen a parczellázáshoz és a telepítéshez fűződnek. A magánvállalkozás nem any- nyira a közjót, mint inkább a saját hasznát nezte. Sürgős szükség volt ezen az állapoton változtatni; még pedig a magán vállalkozás elnyomása nélkül. A kormánynak sem módjában, sem hivatásában nem állhatott a földdel való hitelműveleteket mintegy államosítani s még csak a magántőkének ezen a téren erős versenyt támasztani sem, csupán arról kellett gondoskodni, hogy alkalmat és módot leljen a nagyarányú birtokmozgalom helyes irányítására. Az uj törvény ezt a feladatot akként kívánja megoldani, hogy a Magyar Földhitelintézetek országos szövetsége egy uj pénzintézetet letesit, melynek alapításában az állam, továbbá a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetkezet vesznek részt. Az ily módon való szervezésnek az a nagy haszna lesz, hogy a szóbaníorgó földhitelmüveleteket ezen a téren nagy gyakorlattal és teljes szaktudással biró üzletemberek fogják végezni, de nem a minél nagyobb nyereség szempontjából, hanem az állanujiilgíojeg a kormány irányítása szerint. Amáliámnak az intézet vezetésében döntő szerepet biztosit az, hogy a 15 millió alaptőkéhez 8 millióval járul hozzá, továbbá az, hogy az elnököt, a Elnököt és egy-egy igazgatósági tagot a pénzügyi és földmivelésügyi miniszter nevezi ki. A leglényegesebb vonása ennek a nagyszabású pénzintézetnek az, hogy egyáltalában nem nyereségszerzésre, hanem közczélok szolgálatára, önzetlenül alakul. A törvény szigorúan meghatározza, hogy az az intézet az üzletrészek után legfelebb 4 százalékos osztalékot íizethet. így aztán természetes, hogy az üzleti haszon hajszolása helyett az állami birtokpolitikának a végrehajtása lesz a hivatása, a maga- sabbrendü gazdasági és szocziális szempontok érvényesítésével. Ennek az altruisztikus, önzetlen banknak a működési körébe fog tartozni elsősorban az állami érdekeknek megfelelő parczellázás és telepítés, ezzel kapcsolatosan középbirtokok létesítése is, továbbá — ami igf t nagyjelentőségű és . igen üdvös hatású dolog lesz — a kisbéried rendszer meghonosítása a nagy terjedelmű és korlátolt forgalmú birtokokon, ezen kívül az éietbiztositással kapcsolatos jelzálogkölcsön meghonosítása, végül községeknek és törvényhatóságoknak kölcsönnyújtás közlegelők szerzésére és gazdasági munkásházak építésére. Aschinger. Tanulmány a modern közélelmezés'egy különleges módjáról. Dr. Jászi Oszkár a szatmármegyei, nagykárolyi születésű hírneves szocziologos ez idő szerint Berlinben időzik, hogy az ottani világhírű könyvtárakban egy, már a befejezéshez közel álló nagyszabású tudományos munkájához még szükséges adatokat beszerezze. Berlinből küldte a „Világ“ czimii budapesti újságnak az Aschinger czimü tanulmányt, amelyet kiválóan érdekes és újszerű volta miatt, mi is bemutatunk olvasóinknak. A tanulmány a következő : Az a történelemirás, mely kialakulóban van s mely elsősorban az anyagi szükségletek mikénti kielégítésében, nem pedig a politikusok szavalataiban vagy a költők verseiben keresi a társadalmi fejlődés indító okait, bizonyára meg fog állapodni eme szürke név mellett, mert az egy uj szervezési elvet jelent az emberi tápszerfogyasztás történetében, vagy legalább is egy uj szervezési elvnek leggran- diózusabb keresztülvitelét. Az a négyén étterem és czukrászda, mely Aschinger elnevezés alatt egész Berlint behálózza, jellemzőbb tünete korunk mozgalmainak s nagyobb lelki átváltozások előkészítője, mint az ideálista filozófusok összes erkölcsi buzdításai. Talán Sombart mondja valahol, hogy a napi táplálkozás mikénti keresztülvitele leg- hatalmasabban határozza meg a kornak lelki életét s mindenesetre ő utal arra, hogy a modern proletár-világ lelkiállapotának kialakulása nem volna megérthető, ha nem vennénk figyelembe a házi tűzhely, a közös családi ebéd szétrobbantását a kapitalizmus által. Mennyi vérségi szolidaritás, mennyi figyelmes gyöngédség és asszonyi hűség, mennyi apai fegyelem és gyermeki engedelmesség, mennyi sze- lid tréfa és ártatlan megszólás pusztult el abban a pillanatban, amikor a proletárság széles rétegei elveszítették a közös tűzhelyet és a közös asztalt s szinte a család minden tagja külön vágja szét és fogyasztja el a mindennapi kenyeret. Ennek a gondolatnak további keresztülvitele kétségtelenül az érdekes és értékes ösz- szefüggések egész sorát nyitná meg a különböző korok kutatói számára. A primitív kommunizmus, az életkorok és a nemek szerinti csoportosulás, a rabszolga, a jobbágy és a latifundiális gazdálkodás különböző képleteit tárná fel a napi táplálkozásnak és vele együtt a szellemi és az érzelmi skála nagy eltolódásainak. Eme változások során jutnánk el a késői kapitalizmus egy uj táplálkozási formájához, melyet legjellegzetesebben az Aschinger-rend- szer olcsósága és kényelmessége mutat be. Eredetének lelki motívumai körülbelül igy foglalhatók össze: A kapitalizmus a polgári munkának is egyre nagyobb intenzivitását, gyorsaságát és folytonosságát kívánja meg. A bosszú étkezési szünet és a lassú, súlyos, bő polgári ebéd egyre inkább kivihetetlennek bizonyul. A nők belépése a termelési munkába a polgári tűzhelyek működését is megnehezíti. Férjnek, asszonynak, gyermekeknek a város különböző pontjain van dolguk. A nagy, családi étkezés izolált keresztülvitele egy-egy régi módi étteremben nagyon unalmas, hosz- szadalmas és drága volna. Amellet a napi munka kellő közepén egyre több ember érzi terhesnek és kellemetlennek gyomra hagyományos tultömósét, mely csak alvás, kávébáz s egyéb pihentetés segítségével tűrhető el. A lakásoknak a távoli perifériákon való koncentrálása egymaga lehetetlenné teszi az emberek nagy részére nézve a déli ebédelés ünnepélyes, időtrabló és gondolatbénitó szokását. Azután a pinczérekkel, a fizetéssel való bibelődés is egyre bosszantóbb teherré válik a dolgozó emberek számára, sőt bizonyos erkölcsi ellenszenv fűződik hozzá, mint az emberi munkának minden czéltalan pocsékolásához A borravaló divatjának gazdaságellenes és lealázó voltát is egyre többen veszik észre. Azt sem szabad feledni, hogy a nagy kollektív üzemek által elérhető megtakarítás rendkívül fokozható, ha szakítunk a régi polgári ebéd szerkezetével és szertartásaival. De a déli ebéd körül nem merülnek ki azok a gazdasági és lélektani okok, amelyek az étkezés gyors, olcsó és szabad lebonyolítását szükségessé teszik. Ellenkezőleg: a modern ember élete este kezdődik. Ekkor szabadulnak föl azok az energiák, melyeket a napi munka kényszere lekötve tartott. Ekkor kezdődik meg Ark, templommal szemben, ■Alapittatott: 1902.
