Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Meghívó. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait az általános képviselő választásokat elrendelő legfelsőbb királyi kézirat kihirdetése végett Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében f. évi május hó 19-én d. e. fel 11 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1910. évi május hó 11-én. Hazafias üdvözlettel : CSABA ADORJÁN, főispán. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottságáé hó 12-én tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. A közgyűlés oly népes volt, a. minő ritkán szokott összegyűlni és indokolásául szolgálhat az a körülmény, hogy igen fontos választások voltak napirendre tűzve, a melyekre már hónapok óta készült úgyszólván az egész törvényhatósági bizottság. Nagy és méltó ellenfelek küzdelme 400 bizottsági tagot hozott össze és az érdeklődők számával együtt szűknek bizonyult a vármegyeház nagy terme a választó és érdeklődő közönség befogadására. A közgyűlés elnöke Csaba Adorján főispán lelkes éljenzés között foglalta el az elnöki széket és az elnöklete alatt megtartott első közgyűlést igen sikerült beszéddel nyitotta meg. Az éljenzéstől és tetszésnyilvánítástól több ízben megszakított beszéd után L u b y Géza állott fel és rendkívül sürgősnek jelzett inter- pellácziójában az angyalosi biró lemondására vonatkozólag intézett kérdést a főispánhoz, hogy van-e tudomása erről a lemondásról. A főispán válaszolt azonnal a felszólalónak és kijelentette, hogy az ügyet beható vizsgálat tárgyává fogja tenni. A választ a közgyűlés és az interpelláló bizottsági tag is tudomásul vette, annál is inkább, mert a bizottsági tagok nagyon csekély része tudta, hogy voltaképen miről is van szó. Napirend előtt a főispán szép szavakkal emlékezett meg néhai Edward angol királyról és tekintettel arra, hogy az elhunyt király a magyar nemzetnek egész életén át szerető barátja volt, indítványozta, hogy halála felett adjon a közgyűlés részvétének kifejezést. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután részvéttel emlékezik Szuhányi Lajos, Szerdahelyi Ágoston, Szeőke Barnabás, Kölcsey Zoltán tb. bizottsági tagok és dr. Halász Jenő tb. vármegyei főorvos elhunytéról. A közgyűlés elfogadta a főispánnak erre vonatkozólag tett azon indítványát, hogy nevezettek emlékét a vármegye jegyzőkönyvileg örökítette meg. Majd az ököritói szerencsétlenség felett lebbentette fel a főispán a feledés fátyolét és indítványozta, hogy ezen első sorban megyei, de az egész országot is gyászba boritó katasztrófa színhelyén emeltessen a vármegye közönsége egy emlékoszlopot. A kegyeletes indítványt szintén egyhangúlag tette magáévá a közgyűlés és a bizottsági tagok teljes megelégedését vívta ki indítványával Csaba Adorján, amikor alkalmat adott a vármegye közönségének arra, hogy az egész világot me'grenditett nagy katasztrófa névtefen és jeltelenül nyugvó áldozatainak sírja megjelöltessék. A tárgysorozat első pontja az alispáni félévi jelentés volt, melyet miután az nyomtatásban az összes bizottsági tagoknak már előzőleg megküldöttek, felolvasottnak 'tekintett a közgyűlés. Egyébként a jelentés igen jól összeáll itott, áttekinthető foglalata a vármegye egy félévi esemény tömegének. Nagy érdeklődés közepette tért át ezután a közgyűlés a választásokra. A kijelölő bizottság Kende Zsigmond, Luby Géza, Madarassy Gyula, gróf Teleky Sándor, N. Szabó Antal és Kölcsey Antal tagokból alakult meg, mely bizottság az első sorban betöltendő szatmári főszolgabírói állásra a két pályázó közül első helyen B. Kovács Sándor ■ erdődi főszolgabirót, második helyen Galgóczy Árpád első osztályú szolga- bírót jelölte. -A jelölések nyomán felhangzott éljenzésből Ítélve, nagy és lelkes tábor támogatta mindkét jelöltet, azonban a felkiáltásokból a többség megállapitbató nem léven, elnök a szavazást rendelte el, melynek eredményeként a beadott 369 szavazatból Galgóczy 247-et, Kovács 122-őt kapott és igy szatmári főszolgabíróvá 125 szavazattöbbséggel G a 1 g ó c z y Árpád választatott meg. Az igy megüresedett I. oszt. szolgabirói állásra öt II. oszt. szolgabiró pályázott. A kijelölő bizottság mind az ötöt jelölte, még pedig első helyen J ó k e y Istvánt, utána sorrendben Galgóczy Istvánt, Serly Istvánt, Dienes Dezsőt és Báthy Lajost. A választás Jékey Istvánnak kedvezett. Az üresedésbe jött II. oszt. szolgabirói állásra négy közig, gyakornok jelentkezett. Azonban még a szavazás elrendelése előtt hárman kérvényüket-visszavonták és igy Ináncsy Elemér közig, gyakornok lett megválasztva, a ki különben igen képzett és legrégebben szolgáló gyakornoka a megyének, l A főszolgabirói választás befejezése után nagyon megcsappant a bizottsági tagok érdeklődése és a többi választás már mérsékelt izgalom mellett történt meg, annak befejezése után pedig sietni kellett a déli szünettel, mert különben könnyen határozatképtelenné lett volna az oly szokatlan nagy számú bizottsági tag jelenlétében megkezdődött ülés. A gyűlés délután négy órakor folytatódott alig pár ember jelenlétében, a mikor is a tárgy- sorozat összes pontjai az állandó választmány javaslata alapján nyertek gyors tempóban elintézést. A gyűlés befejezése előtt Csaba Adorján főispán törvény adta jogánál fogva dr. Gózner Elek nagykárolyi ügyvéd tb. tiszti ügyészt és dr. Simon Miksa nagysomkuti ügyvédet tb. tiszti főügyészekké nevezte ki. Továbbá dr. I s a á k Elemér földbirtokost és Kállay Ödön szolgabirói tb. főszolgabirákká nevezte ki. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án d. e. Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tartotta meg rendes havi ülését. A gyűlésen Böszörményi Emil dr. és Jármy Andor biz. tagok kivételével, kik elmaradásukat kimentették, a bizottság összes tagjai jelen voltak. Az ülés megnyitása után napirend előtt a főispán indítványozta, hogy fejezze ki a köz- igazgatási bizottság részvétét Ököritó község képviselőtestületének a falut ért irtózatos katasztrófa alkalmából. A javaslatot a bizottság egyhangúlag elfogadta. Az alispáni jelentést Péchy István főjegyző terjesztette elő. A jelentés a szokásos keretekben mozog és kiemeli, hogy a személy és vagyonbiztonságot érintő különleges intézkedések megtételére szükség nem volt. Dr. Aáron Sándpr vármegyei főorvos jelentése szerint az általános közegészségügyi viszonyok április havában kedvezőtlenek voltak. A vörheny, kanyaró, hörghurut és hasihagymáz több községben lépett fel járványszerüleg. A szatmárököritói tűzvész sérültjeinek ellátása érdekében foganitositott rendkívüli intézkedések beszüntetettek. A sérültek közül április 1-én kórházi ápolásban maradt összesen 29, házi ápolásban 27 beteg. Bodnár György kir. tanfelügyelő arról tesz jelentést, hogy április havában 60 községben 93 iskola, 3 kisdedóvoda és 121 tanerő munkáját vizsgálta meg. Tűrhetetlen állapotohogy már aladt egy kicsit, haja borzas volt, a szeme álmos, az arcza pedig, a kis kerek arcza most még maszatosabb s kis kemény szoknyája gyürődött. Nem bizonyos, hogy mikor aztán nem sokára elkerültünk a messze nagy városba, ahol olyan sok a nagy és kis leány, nem bizonyos, hogy akkor itt eszünkbe jutott-e valaha Viola. Ilyen nagy városban annyi minden és mindenki megfordul az ember fejében, hogy nem is lehet tudni, ki és mi ? De az bizonyos, hogy valahányszor utaztunk hazafelé, mikor keresztül mentünk reggel azon a kis falusi állomáson, — téli fázós, szürke reggeleken, nyári friss reggeleken átutazva, ha kinéztünk az ablakon, mindig ott láttuk az ajtóban Violát, amint néz a vonatra s nem is sejti, hogy az ablak mögött ülünk s igy szólunk egymáshoz: — Ni, Viola, nézzétek csak Violát! Az állomási elüljáró urat is láttuk mindig, amint egyenesen áll a sinek mellett . (mintha azóta el sem mozdult volna, mióta ott jártunk), de mi inkább csak Violát néztük s mindig eszünkbe jutott róla, hogy milyen vidámak voltunk mi itt egyszer s arra gondol- tunk, hogyha valami vidám társaság szállna most fel zenekisérettel, nem csodálkoznánk, mert tudnók, hogy itt megint valami névnap volt. Violáról eleinte csak a hamis jegyzőné jutott eszünkbe s még talán Annuska, később azonban mind többet-többet gondoltunk arra, hogy milyen kegyetlenek és szamarak voltunk mi akkor, mikor ezt a Violát meg nem tánczol tattuk. Mert mig egynéhány évig utazgattunk, a kocsi ablakából mind szebbnek, nagyobbnak láttuk Violát. A havas fák közt s a sürü zöld fák közt, ha állott Viola, a szeme igen kedvesen mosolygott, az arcza üdének és bársonyosnak látszott, a blúza formás volt, a szoknyája pedig puha s lágyan simult a lányhoz és mind lejebb ért, le a bokáig, le a földig, amint las- sankét nagy lány lett Viola. Szóval, mire lett, szép lett, kedves lett, a kocsi ablakán keresztül már Viola képviselte nekünk azt a mulatós napot, amelyhez pedig olyan kevés köze volt, hiszen kiesi, félszeg és álmos volt akkor Viola s mi nem törődtünk vele. Most, igaz, titkon sokért nem adtuk volna, ha Violának is kedves emlékei lennének arról a napról. Ejnye, ejnye, hogy lehettünk mi akkor olyan rossz fiuk, hiszen olyan szép ez a Viola s olyan kevés fáradságunkba került volna, hogy most ne legyen keserűség a kis szivében a mi mulatósunkról.__________ Egy nyári reggel leszálltunk a kis áTo- másen s odamentünk Violához, aki a kemény georginák között állott s olyan friss volt és erős, mint ezek a kedves, bátor virágok, amelyekből vidéken is alig van már. — Jó reggelt, Viola kisasszony! — mondtuk. — Jó reggelt, — felelte s meglepődve nézett ránk. — Hát meg se ismer ? — kérdeztük . — Nem, nem ismerem az urakat, — mondta. Erre igazán szomorúak lettünk, alig tudtunk mit szólani s ekkor sajnáltuk a legjobban, hogy miért is nem tánczoltattuk meg Violát, aki e szerint nem is emlékszik semmire. Szomorúságunkban egy darabig nem is néztünk ki a kis állomáson s mikor egyszer mégis kinéztünk, egy fiatal vasutas állott a sin mellett, ezüstgalíéros volt ugyancsak, de bajusza hegyes volt és fölfelé volt sodorva. Az ajtóban pedig most is ott állott Viola s egy kis gyerek volt a karján. Biztosan egy kis Viola. Ez volt utolsó tapasztalatunk Violáról, azután már nem bántott a lelkiismeret, hogy miért nem táuczoltattuk meg Violát. Olcsó bevásárlási forrás Ha nyakkendő, ing, gallér, kézelő, szövő pamut, kézimunka és hozzávaló, játék, rövidáru, koszorú, fátyol, gyermek kocsi, babakeleng/e, blúz, kötény, pipereszappan, párfiim, kertiszék, művirág, csipke, hímzés, fűző, utazókosár és bőrönd, szalag, nap- és esöernyö, bőrvászon, kalap, sapka, harisnya, keztyii, legújabb oldalfésü és hajtő, zsebkendő, pipa, pénz és oldaltárcza, női fehérnemű, harmonika, hegedű és hozzávalót, _ olcsón és jókiszolgálás mellett óhajt venni, forduljon = url- nőidivat kézianaasa-, játék- és rövidáru kereskedj cíéJtuz, Nagykárolyban, Hidnajy Ijnicz ur Innnn . POLITZE R I G N Á C Z, W Ugyanott egy tanuló fevétetik.
