Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
SUT MAR MEGYEI KÖZLÖNY asszonytól, ki pár nap óta szeretője, brilliáns gyűrűjét. Ezzel azonban elveszti az asszonyt, ki cnegundorodik tőle. De az asszonynak meg van már a bűne, a házasságtörés. Ez majdnem öngyilkosságba kergeti, fél a leleplezéstől, mer- több jelből azt következteti, hogy Artenezzo zsarolni akarja s szükség esetén leleplezi férje előtt. Meggyőződik azonban arról, hogy Artenezzo még sem olyan jellemtelen, mint a körülmények mutatják, mindennek csak nyomora volt az oka, ezért követett el csalást s hogy Charlottenek bajt ne okozzon, kész arra, hogy beismerje a bíróság előtt ezt és letagadja azt is, hogy Charlottet ismerte velna. Ez annyira meghatja, hogy nehéz tusa után elmegy tanúskodni Párisba és kimenti Artenezzot. így megtudja férje is a rettenetes szégyent, elakarja kergetni asszonyát, de nincs ereje hozzá s midőn az asszony elalszik a kimerültségtől, csititja gyerekeit „Csendesen gyerekek, a mama alszik.“ Az előadás méltó volt a darabhoz. Szilágyi olyan művészetet produkált, mely megállja helyét bármely színpadon is, bátran merjük állítani, hogy nagyon megközelítette Gál Gyulát, ki a Nemzeti-Színházban játsza a polgár- mester szerepét, Különösen a harmadik felvonásban elsőrangú volt. Markovits Margit Charlotte szerepében méltó partnere volt Szilágyinak, játékában semmi gáncsolni valót nem találtunk, egészben nagyon emlékeztetett Márkus Emíliára, a szerepnek a Nemzetiben creá- lójára. Dicsérettel kell megemlékeznünk Síposról, Parisot jegyző személyesitőjéről. Kitűnt még Aitner Ilka és Inke Rezső. Az e heti operettek között kétségtelenül a szombat és vasárnap este, a károlyi viszonyainkhoz képest elég szép számú közönség előtt szinrekerült: „Kedélyes paraszt“ volt a legjobb Ha zenéje nem is méltó egy Falihoz, de jó szövege annál meghatóbb. A czimszere- pet Rónai alakította nagy igyekezettel, nemcsak nevettetett, de megrikatta is a közönséget, már persze csak az érzékenyebbeket. Her- czeg, mint mindig, úgy ebben a darabban is nagyon jeles. A „Kedélyes paraszt" legjobb szereplője, kiről első helyen illett volna megemlékeznem, a kis Szelényi Lili, a 7 éves gyermek primadonna volt. Bájosan, minden lámpaláz nélkül mozgott a színpadon, énekelt és csodálatos ügyesen tánczolt. Bállá Anamirl szerepében a szokottnál is jobb volt, bátyját (Stefit) Burányi énekelte: újat nem mondhatunk róla; gyönyörű tenorhangja van, de játéka még mindig kissé szegletes. Wirth Sári parányi kis szerepében nagyon bájos volt. Kisebb szerepeikben jók voltak Czakó Miczi, Sipos, Barics és Molnár. Hajsinek karmester is derék munkát végzett. A szerda esti darabról és előadásról nem mondhatunk ennyi jót; „Trenk báró“ nagyon vad operett, kár volt előadni, az összejött kis számú közönség is nagyon unatkozott, miben önhibáján kívül része volt a czimszerep kre- álójának, Inkének is, aki sajnálatunkra határozottan indispoziczióval küzdött s igy az ő közismert művészete sem menthette meg a darubot. Igazán jól csak Lugossy és Somogyi játszottak. Az előbbi Maricza szerepében végtelenül kedves volt. Egy végtelen kedves zenéjü tánczoperet- tet elevenítettek fel csütörtök este nagyon jó előadásban és stilszerü rendezésben a „Gésák“-at. Érdekes, hogy ekkor megyegyülés volt és a színház mégis csak üresen maradt. Ez este legjobb szerepe volt Dénes Ellának (Mimóza), aki gyönyörű szinpadi alakjával, remekül iskolázott hangjával és szép kosztümjeivel feltü- ! nést keltett. Bállá játszotta meg az angol ladyt, Lugossy a kokottot. Mindketten__végtelenül herczigek voltak. Somogyi ugyancsak elemében volt Lugossyval előadott tánczkettőse és igazi kínai beszédmodora derűssé tette az egész nézőteret. A kritikusokról mondott kupléját bátran elhagyhatta volna, a többiek — sajnos találóak voltak. Szinrekerültek még e héten „Egy katona története", a „Hajdúk hadnagya" és az „Obsitos“ harmadszor. Mind a három darab zónában ment és igy volt közönség bőven. „Egy katona történet“-ében lépett föl Baghy főrendező, szívesen látnok gyakrabban is a színpadon ; amilyen ügyes rendező, olyan jó színész. HÍREK. — Uj megyebizottsági tag. Dr. gróf Károlyi József, kerületünk képviselőjelöltje vármegyénk alispánjához kérvényt intézett, melyben bemutatja tudori oklevelét és bejelenti, hogy Szatmárme- gyében akarja gyakorolni bízott sági tagsági jogait. — Államvizsga. Schönpflug László közigazgatási gyakornok, dr. Schönpflug Richárd vármegyei főügyész fia a máramarosszigeti jogakadémián sikerrel tette le az államtudományi államvizsgát.-- Rabbi beiktatás A helybeli orth. izr. hitközség kedden iktatta be hivatalába uj főrabbiját Brach Salamon volt nagymagyari rabbit ritka lelkesedéssel, mely mint halljuk méltó férfiút övez, mert az uj pap hir szerint, kiváló képességű és nagy him férfiú, ki a szakirodalomban is tevékenyen működik. — Uj ügyvéd. Dr. Hegedűs István ügyvéd- jelölt, városunk fia a napokban az ügyvédi vizsgát jó sikerrel letette. Az uj ügyvéd városunkban, a Makay-féle házban nyitja meg irodáját. — Dokt orátus. Dienes Dezső, a mátészalkai járás szolgabirája, a napok ban tette le a kolozsvári tud. egyetemen az ál lattudományi doktorátust. — A munkásbiztositó pénztár közgyűlése. A nagykárolyi munkásbiztositó pénztár vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlés a fixfizetéses orvosi rendszert fogadta el. Az országos pénztár közgyűlési kiküldötteiül a munkaadók részéről Meszessy Ferencz, az alkalmazottak részéről Tóth Gusztáv lett megválasztva. A csengeri munkapárt alakuló gyűlését folyó hó 5-án tartotta meg minden várakozást felülmúló keretekben. A kerület minden községe képviseltette magát úgy, hogy körülbelül 2000 polgár jelenlétében nyitotta meg Lázáti Nagy Béla korelnök a gyűlést. Üdvözölte a megjelenteket s indítványára a munkapárt elnökéül egyhangúlag Pongrácz Imrét, jegyzőkül Sziba Istvánt és dr. Burger Dezsőt választotta meg. Pártelnök határozati javaslatot terjesztett elő a képviselőjelölés tárgyában, mire az egész párt nagy lelkesedéssel Szuhányi Ferencz csengeri földbirtokost kiáltotta ki képviselőjelöltnek. Tiz tagú küldöttség hivia meg a jelöltet a gyűlésre és kérte fel programmbeszédjének elmondására. Szuhányi Ferenczet szűnni nem akaró lelkes éljenzés fogadta, melynek elesilapultával kifejtette programm- ját. Érintette az aktuális kérdések mindannyiját, különösen a magyar gazdasági viszonyok konszolidálását tartja sürgősnek, egyébiránt legfőké- pen a kerület specziális érdekeinek támogatását Ígérte. A beszédnek különösen ez a legutóbbi része mély hatást keltett s fokozott mértékben zúgott fel utána az éljenzés. Ezután a párt egyik jegyzője, dr. Burger Dezső szólott néhány frappáns megjegy/.es-el viharos derültséget keltve, majd azt fejtegette éles logikával, hogy a 48 és 67 között ma már különbség nincsen és hogy mindenkinek össze kell fognia, hogy az ország megzavart élete a rendes mederbe visszatérittessék. A nagytetszés keltett beszédek után a lelkesedés oly nagy volt, hogy a szónokokat magasba emelték, a zászlókat, jelvényeket egy szálig széthordták, úgy, hogy még a csengeri házakról is lekellett szedni a zászlókat és vidékieknek odaadni. — Tánczmulatság. A helybeli máv alkalmazottak f. évi junius 14-én, a Polgári kaszinó összes termeiben, a vasutasok országos otthonának árvaháza javára zártkörű nyári tánczvigal- mat rendeznek. Belépődíj: Személyenkint 2 K. Családjegy (3 személyre) 5 K. Karzatjegy — mely a terembelépésre nem jogosít — 1 K. Kezdete este fél 9 órakor. Felülfizetések. tekintve a jótékonyczélt, — köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. A zenét Krizsán György jóhirnevü zenekara szolgáltatja. A hölgyek kéretnek egyszerű ruhában megjelenni. A mulatság rendezőbizottsága a következő : Diszelnök : Aczél Ferencz ellenőr, állomásfőnök. Elnök : Nahoczky Miklós hivatalnok. Alelnök : Kálnay Gyula főrak- tárnok. Jegyzők: Benderitter Jakab főraktárnok, Beke Károly állomásfelvigyázó. Pénztárnok : Baumgartner István mozdonyvezető. Ellenőrök : Ozsváth Imre, Drenyowszky Lajos, Réthy Endre, Dobay Elek. Czigánybiró: Pólyák István. Táncz- rendező: Réthy Lajos raktárnok. Kétségtelen, hogy mint egyéb alkalommal, úgy ezúttal is egyike lesz ez a mulatság a legkedélyesebbeknek, amelyre nemcsak városunkból, de a vidékről is számosán készülődnek. A meghívók a napokban küldetnek szét. — A nagykárolyi kerületi munkásbiz tositó pénztár igazgatósága folyó hó 12-én tartotta meg alakuló ülését, a melyen elnökké SALLAY Lajos egyhangúlag, alelnökit é Tóth Gusztáv és Dipold Ferencz választatott meg. — Gyászeset. Saáger Kornélné szül. Berecz Laura úrnőt mély gyász érte. Atyja: Berecz Ede ny. állami tanítóképző intézeti tanár, a temesvári meteorológia obszervatórium megalapítója és vezetője, a Délmagyarországi Természettudományi Társulat tiszteletbeli és több tudományos társaság rendes tagja, Temesváron f. hó 1-én életének 70-ik évében rövid szenvedés után elhalt. Temetése május 3-án volt nagy részvét mellett. Koszorút helyeztek a Délmagyarországi Természettudományi Társulat, a budapesti Erzsébet nőiskola, a budapesti VI. kerületi felsőbb leányiskola tanári kara és több tudományos társulat, melye k képviseltették magukat a temetésen. — Állam vasúti kedvezmény repülöverse- nyekre. A junius 5-én kezdődő nemzetközi repülőversenyek végrehajtó-bizottsága igen nagy súlyt helyez arra, hogy a maga nemében páratlan versenyek a vidéki közönség részére minél könyebben megtekinthetők legyenek igy első feladatának tartotta érintkezésbe lépni a kereskedelmi miniszterrel abban az irányban, hogy a versenyt látogató közönség épugy, mint Szent- István napkor, az államvasutakon kedvezményes jegyekkel utazhassák. A kereskedelmi miniszter készséggel tett eleget a kérelemnek. így hát a vidékről érkező közönség a vasúti jegyért fizetett rendes dij fejében már megtekintheii a repülő- verSenyeket is, fenntartott helyekről. Az ilyen kedvezményes jegyek minden vasúti pénztárnál kaphatók lesznek. — Pável-Sósfürdö. Az aknaszlatinai (Mára- marosmegye) kitűnő gyógyhatású fürdőt és üdülőhelyet, a Pável-Sosfürdőt sokan keresik fel nyáron Nagykárolyból és vidékéről is. A fürdő mostani uj bérlője Brezenóczy János birtokos kezébe került, aki azt modern bévezetés alá veszi. Prospektust küld: Fürdőigezgatóság Ak- naszliitina. Gümökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN „Roche“-t renilelnok. Orvosilag qjánlott UllUrjö szsra légzőszervek ói iriegbelegedéseinél Napi adaw: FtkiSffeknek 3-4 Aasfcwsto/ Gyarnwkeknek 1-2 * « HA at oavtn nvú ASACoiásr mm w Aoa A korona. Kik vannak a Sirolin „kke“-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek fontos szere a Sirolin „Rocne“. A táplálkozást nagyban elősegíti megheteged^i^L *“ MÁS Ktocm, .Ur -n, AraVna.^r Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche “-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészit- ményt kérünk a leghatározottabban visssa- utasitani. F. Hoffmann- La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németország).
