Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY läit fKt-nfiiel W Hif« S. BMMili mm\ Ark, templom­inál szemben, 1 Alapíthatott: 1902. A határozat kimondta, hogy ezentúl vasár­nap nem szabad nyitva lenni a korcsmának. A ki aztán nem mehet korcsmába, arról bizonyos, hogy nem is verik be a fejét — a korcsmában. Korszakalkotónak, nagyszerűnek kell mon­danunk ezt a határozatot, mégis akadt Kraszna- szentmiklóson 2—3 községi képviselő, aki meg- felebbezte azt, a következő indokolással: „A korcsmát azért nem szabad vasárnap bezárni, mert ez az egyetlen hely, ahol a község népe összejöhet, az összejövetel pedig a műve­lődés szempontjából szükséges.“ Nos, ha a képviselőtestület határozata kor­szakalkotó és nagyszerű, hát ez a felebbezés még korszakalkotóbb és még nagyszerűbb. — Kinevezés. Csaba Adorján főispán Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyzőt tb. főjegyzővé nevezte ki. — Hivatalvizsyáiat. Csaba Adorján főispán Kálnay Gyula főispáni titkár kíséretében a mátészalkai és a csengeri főszolgabiróságnál hivatalvizsgálatot tartott. A vizsgálat mindkét hivatal ügykezelését kifogástalannak találta. — Népkonyha-megnyitás. A nagykárolyi izr. Nőgylet által fenntartott népkonyhát f. hó 15-én nyitják meg. — Alakuló közgyűlés. A nagykárolyi zár- és lemezáru r. t. csütörtök délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a Közgazdasági Bantr helyiségeiben Dr. Antal István alapitó tag elnöklete alatt. A gyűlésen 439 részvény képviseletében 29 részvé­nyes jelent meg. Miután a közgyűlés meggyőző­dést szerzett arról, hogy az alaptőke kellő alá­írás és befizetés által nemcsak biztosítva van, de 75 túljegyzés is van, a részvénytársaságot megalakultnak mondta ki. Az igazgatóság tag­jaivá az alapítók Dr. Antal István, Grünfeld Miksa nagykárolyi, Grosz Ármin érkenézi, Hirsch Adolf szolyvai, Kaufmann Izidor nagykárolyi, Kaufmann Jakab, Kaufmann Lévi álmosdi, Lang Samu, Róth Károly nagykárolyi, Rooz Samu szat­mári, Spitz Dénes nagykárolyi és Staub Ármin érselindi lakosokat nevezték ki. A felügyelő-bi­zottság tagjaivá Dr. Adler Adolf, Kaufmann Adolf, Kaufmann Sándor, Rooz Samu nagykárolyi és Kupfer Ármin székelyhídi lakosokat választotta meg a közgyűlés. A közgyűlést követő igazga­tósági ülésen elnökké Grünfeld Miksa, alelnökké Lang Samu, vezérigazgatókká Kaufmann Lévi és Dr. Antal István igazgatósági tagok, jogtaná­csossá Dr. Antal István választattak meg. Fel­ügyelő-bizottsági elnök Dr. Adler Adolf lett. A gyár üzemét egy ideiglenes helyiségben már ja­nuár havában megkezdi. — Uj rendőrkapitányt állás Nagykárolyban. Nagykároly város képviselőtestülete a rendőr­séghez egy második alkapitányi állást szerve­zett. Az uj állásra pályázati kérvényeket Ilos- vay Aladár alispánhoz 1911 év január 4-ig lehet beadni. Csak olyan egyének pályázhatnak akik a jogi 4 évi tanfolyamot elvégezték. Az állás IGOO korona évi fizetéssel és nyugdijjo-. gosultsággal lesz dotálva. A választást a kép-* viselőtestület 1911 évi január 8-án fogja meg­tartani. Hevesek újabb vendégjátéka. A Szatmáron játszó szintársulat drámai személyzete f. hó 17-én ismét átjön egy előadásra Nagykárolyba. Szinre kerül: „Folt, amely tisztit“ Jósé Echega- ray nagyhatású spanyol színműve. — Borody Bélát városunk fiát tegnap avat­ták az állam tudományok doktorává a kolozsvári tudom, egyetemen. — Megérkezett az állami segély. Városunk a f. évre 15000 K állami segélyt kapott, ami a tisztviselők dotacziojának kiegészítésére fordittatik. Ezen összegből az újonnan választott két aljegyző is részesülni fog, egyéb tekintetben az a múlt évi segély arányában fog kiosztatni. Az e tárgy­ban készült felosztási tervezet a képviselőtestü­lettel mai ülésén fog tárgyaltatni. — Esküvő. Tóth Bertalan Károly gyógysze­rész, a helybeli Nonn-féle gyógyszertár vezetője, f. hó 3-án esküdött örök hűséget Rutkay Erzsé­bet Ilonának, néh. Rutkay Rudolf és elhalt neje Bernáth Irma leányának. — A Dóczy estély. Vasárnap este tartotta meg a Kölcsey-Egyesület ezidei első estélyét és azt ünnepélyessé avatta az a körülmény, hogy ez estén búcsúzott el a nagykárolyi közönség Dóczy József p. ü. titkártól, a városunkból Bu­dapestre áthelyezett országos hirü dalköltőtől. Meleg bensőségteljes ünnepély volt, teljesen a Dóczy művészetének szentelve. Az ő szebbnél- szebb nótái hangzottak el egész este és az ő ünnepeltetése tette bensőségteljes, családias jel­legűvé az estélyt. A nagykárolyi közönség fájó szívvel, de a viszontlátás reményében búcsúzott el a nagy poétától. A gyűlést tartalmas beszéd­del Dr. Falussy Árpád egyleti elnök nyitotta meg, vázolva azt a nagy kulturális feladatot, melyet 10 évi fennállása óta a Kölcsey-Egyesület betölt és azt a missiót, a mi az egyesületre és a többi magyar irodalmi egyesületre vár. Majd Dóczy József „Hogy terem a magyar nóta“ czim alatt tartott saját életét és dalköltői pályáját felölelő felolvasást, a melyben hivatolt dalokat Rózsa S. Lajos operaénekes és Hajnal Arthur debreczeni műkedvelő énekelték. Rózsa hangja oly szépen csengett a megyeház nagytermében, művészete oly kifejlett és tökéletes, a minőt idehaza közön­ségünk még nem élvezett és igen nehéz feladat­tal birkózott meg derekasan a költő berekedt fe­lesége Dóczy Józsefné úrnő jelzett felléptét pótló Hajnal Arthur, a midőn vele felváltva énekelt. Dalai igen tetszettek a fényes és szépszámú kö­zönségnek. Dóczy Józsefné gyönyörű zongora- játéka méltóan illeszkedett bele az est műsorába. Magott Györgyike kisasszony pedig, mint kiváló szavaló mutatkozott be ez este közönségünknek. Az összes számokat Kaufmann Sándor kisérte zongorán az ő dicséretre nem szoruló művészi játékával, fényesen, oldván meg a reá háruló nehéz feladatot, a midőn különösen a Hajnal Arthur énekét minden előzetes próba nél­kül kisérte discréten és hatásosan. — A Nöegylet díszközgyűlése. A nagyká­rolyi Nőegylet f. hó 8-án délután 4 órakor a vá­rosháza nagytermében dr. Serly Móricz Ilka úrnő, az egyesület I. alelnöknőjének 25 éves alelnöki működésének alkalmából díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlést, amelyben igen szép számú elite közönség jelent meg, Öméltósága gróf Károlyi Istvánné, az egyesület elnöknője nyitotta meg rövid beszéddel: Ezután Ilosvay Aladár alispán által vezetett 5 tagból álló küldöttség meghívta a gyűlésre az ünnepeltet, kit a terembe lépése­kor harsány „éljen“ kiáltásokkal fogadtak. Gróf Károlyi Istvánné üdvözlő szavai után Csaba Ador­ján, vármegyénk főispánja szép szavak kísére­tében átadta az ünnepeknek Ő felsége nevében a koronás arany érdemkeresztet. Az egyesület nevében dr. Vetzák Ede titkár nagyhatású be­szédben aposztrofálta azt a lelkes ambicziót, azt a nagyfokú szeretetet, amelyet az ünnepelt a Nőegylet ügyeivel szemben mindenkor tanúsított. Debreczeni István, városunk polgármestere a vá­ros szegényei nevében, legfőbb gyámolitójuknak köszönetét mond. Végül egy kis árvaházi növen­dék igen talpraesett beszédben, amely sokakat meghatott, köszöntötte föl az ünnepelt úrnőt. Most a jubiláns emelkedett szólásra és könnyes szemekkel mondott köszönetét ezért a szép ün­nepségért, amelyben őt az egylet részesítette. Megemlitjük, hogy a Nőegylet I. alelnöknője ne­gyedszázados jubileuma alkalmából egy róla el­nevezett ,,Ilka“ alapítványt tett, amelynek kama­taiból évenkint egy szegény árva gyermeket se­gélyez majd az egyesület. — Színi előadás. A téli saison unalmát megzavarandó színtársulatunk szombaton este egy kis izeltetőben részesített, bennünket a téli előadásokból. Jéghideg színházban, téli kabátban és dideredve szenvedte át, — nem tudjuk kinek jóvoltából, — az estét színész, közönség egyaránt. Az előadás egyébiránt kifogástalanul ment. A szereplők mindegyike igyekezett megfelelni fel­adatának, ami sikerült is. Zöldi Vilma, Horváth Lenke, Dinyéssy Juliska, Vidor, Herczeg, Sipos, Heltai, Mátray mindannyian kitűnők voltak. Tap­sot is kaptak bőven. Szívesen vesszük, ha He­ves látogatását gyakrabban megismételi, de csak akkor, ha biztosítékot kapunk aziránt, hogy műélvezeten kívül meghűlésben nem lesz részünk, — Zenemükedvelök egyesülete fényes es­télyt rendezett a múlt héten a szatmári filharmo­nikus társaság, Hermann László hegedűművész és Bendiner Nándor zongoraművészek közremű­ködésével. Első számként a „Hunyady László“ opera nyitányát adta elő művésziesen, Vitek Károly karmester szakszerű dirigálása mellett a zenekar. Ezután az intermezzo sinfonicot adta elő a zenekar Mascagni „Parasztbecsület“ czimü operájából, kiváló finomsággal, majd Weber f- moll zongora versenyét kisérte, ugyanolyan tö­kéllyel, melyet Bendiner Nándor játszott, a tech­nika, erő, mélység temparementum legmagasabb fokával ismertetve meg bennünket. E számot Hermann László vezényelte azzal a csodás biz­tonsággal, melyről ő sokoldalúságában ismeretes. Özv. Ticsénszky Lajosné zenekari kísérettel az „Ördög Róbert“ c. operából énekelt egy áriát, majd a szűnni nem akaró tapsra a Fénybogár­kát, ragyogtatva ismét páratlan koloraturáit, csengő, színtiszta, fülbemászó hangját. Bendiner Nándor zongora solója következett ezután. Binet: Melodie Pintaniere-ját, saját szerzeményű Scher- zo-ját és Liszt: Le rossignol-ját adta elő művé­szetének nagyságával. Hermann László hegedű­művész, zeneigazgató, ez alkalommal a bűbájos saját szerzeményű Nocturno-ját, Bach Gavotte- ját, Dvord Serenad-ját és Hubay, Aggházitól a Posztdi hangokat adta elő. Briliáns technika, mélységes tudás, erő és hév nyilvánult meg já­tékában, az estély úgy a rendező egyesületnek, mint a szereplőknek a legfényesebb erkölcsi si­kert eredményezte. Analfabéta katonák oktatása. Nemes fel­adatra vállalkozott Nagy József nagykárolyi tanitó, midőn a nagykárolyi honvédzászlóalj analfabéta legényeit, a saját külön módszeré­vel, díjtalanul Írni és olvasni tanítja meg. Az első 20 tagból csoport oktatása minap nyert befejezést. A katonák — a czigányok kivételé­vel — 30 óra alatt megtanultak folyékonyan Írni és olvasni. — A cs. és kir. hadi hajókra szóló posta- utalványokat 1911. január 1-től kezdve már nem a nemzetközi (sárga szinü) hanem a m. kir. posta által a belföldi forgalom részére kiadott rózsaszínű űrlapokon kell kiállítani. Az orvosi kar által ajánlva. Gumókor (tüdőbajok), légzőszervi bán- talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? Roche U 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés buntalmálban szenved. 2. Mindazok, kik gógohurutban szenved­nek, Sirolin „Roche“ által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szonvedők már rövid hasz­nálat után lényeges könnyebbülést éreznek. L Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolása SIROLIN „Rochew-t kérjünk és pótszereket határozot­tan utasítsunk vissza. kapható minden gyógyszer- tárban. Ara üvegenként & korona. £38 F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). —__ — Grenzach (Baden).

Next

/
Oldalképek
Tartalom