Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová alap szellemi részét érdeklő | a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők J| közlemények küldendők Szóchenyi-u. 4. az. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN ___ Megjelenik minden vasarnap.-------^ EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fl jVEegyei községok, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyiittér“ sora 40 fiilé ^ KORUTON. — ö. — Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke agitáló kőrútján e hó 8-án este városunkba érkezik és résztvesz, valamint beszélni fog a helybeli függetlenségi párt által ebből az alkalomból kifolyólag rendezendő nagygyűlésen, a melyen egyszersmind kerületünk képviselője Papp Béla is beszámolót fog tartani. Nagykároly városa rég idő óta ismert vendégszeretete várja az országgyűlési ellenzék jelenlegi „ideálját“, ez azonban nem zárja ki azt, hogy látogatása alkalmával véleményünket az egész kőrútról el ne mondjuk, előre is tiltakozván az ellen a vád ellen, mintha jelen sorainkkal a helybeli függetlenségi párt ünnepi hangulatát zavarni, vagy a vendégjogot sérteni akarnék. Az egyéni meggyőződés előttünk mindenkor szent is tisztelt volt, de a politikai élet terén ez csak addig van igy, mig valaki saját meggyőződése szerint úgy politizál, hogy nem nyújt alkalmat az ellenvélemény nyilvánitha- tására. De a mikor egy politikai párt agitáló működést kezd kifejteni és népgyülések rendezése által ad kifejezést nézeteinek és az ellenfélről való álláspontjának, akkor a tárgyilagos kritikának mindenhol és minden körülmények között helye van. Ez a meggyőződés, — és semmi más, —• vezérel bennünket akkor, a mikor Justh Gyula érkezése előtt egy kissé elgondolkozunk azon, hogy úgy ő, mint a T ÁRCZ A. Elsírom érted . . . Elsírom érted minden könyem, Örökre a rabod vagyok, Az én üdvöm és boldogságom A te szép szemedben ragyog, Elsírom érted minden könyem, S bár lelked itt van én velem Vérző szívvel, fájó keservvel Mosolygó arezod kéréséin. Elsírom érted minden könyem . . . Köröttem méla, bánatos csend, De a te édes színes hangod Az emlékembe visszacseng. Elsírom érted minden könyem Nélküled én nem élhetek, Mit ér az élet minden álma, Ha nem oszthatom meg veled. Elsírom érted minden könyem, Nekem csak szenvedés maradt. Tarolt mező, hervadt virágok A beborúlt kék ég alatt környezetében levők, helyből és vidékről, miről is fognak beszélhetni. Beszámolni csak valamiről lehet, amit azonban meg nem tettünk, amit visszaszolgáltatni nem tud valaki, azt csak valahogy elszámolhatja. Ismerjük a függetlenségi párt szózatát, újabbat sem Justh, sem mások sem itt, sem másutt nem mondhatnak, mert ebben minden benne foglaltatik, hogy a hatalom birtokában mit meg nem csináltak. És most ismét azzal állni elő a népnek, hogy ime 4 év, a hatalom birtoklásának 4 évi tartama után, amit nem csináltunk meg azokból, aminek megcsi- nálására nekünk megbízást adtatok, oly elszámolása a nemzet beléjük helyezett bizalmának, reményének, hitének és a választások alkalmával megnyilvánult akaratának, a melynek naiv volta egyenesen arczuliitése a nemzeti öntudatnak. Mert azt csak nem gondolhatják, hogy az ország 4 év után ismét bedül abba a csárdába, melynek czégére a hamisítatlan jó bort hirdeti, benn pedig azzal fogadják a vendéget, hogy nem engedik őket a pinczébe lemenni és nem hozhatják fel a jó bort, hanem hát jöjjenek el ismét, majd akkorára talán lejuthatnak oda. Tény az, hogy Justhék rideg vagy bárminek nevezendő magatartása meghiúsította a viszonyoknak a régi mederb en való szanálását. Elrontották még azt is, ami még menthető lett volna. Mig volt és lett volna alkalmuk buzdiKlsírom érted minden könyem S vele hervad el életem. A virágnak az égi harmat,’ Kedves arezod kell énnekem. Elsírom érted minden könyem A fájó seb mélyebbre ás, Nincs rá e földön gyógyító ír, Nincsen sehol vígasztalás. S ha majd elsírom minden könyem, Akkor csendesen meghalok, Jobb is lesz nekem ott pihenni, Ott nem leszek ily elhagyott. Juhász Ferencz. Liras alkonyat. Öt óra volt, az ifjú, aki egészben véve még csak tizennyolez esztendős volt, otthon ült az asztalkája mellett s olvasott, azaz nem olvasott, mert mialatt a könyv betűin gépiesen végig siklott, gondolatai egész másfelé jártak s mire a fejezet végére ért, nem tudta, hogy mit olvasott. Egy kicsit elgondolkozott, egy pillanat múlva ismét akarta elolvasni figyelmesen és lassan a már végig futott fejezetet. Meggondolta. Becsapta a könyvet s a tükör elé állt, megigazította a frizuráját és nyakkendőjét s kiosont az utczára. Kint alig járt egy lélek. tani, renitenskedni, erőszakoskodni, kuruez- kodni stb. addig némán, a hatalom árnyékában sütkérezve megszavaztak mindent, a néha-néha megszólalt, ma segítő társul fogadott, balpártot épen Justh vezérlete alatt dorongolták le, né- mitották el, nem volt az a törvény, amire ők minden vonakodás nélkül az ament ki nem mondották volna, emeltek ők is kvótát, kötöttek szerződést, szavaztak ujonezot, hadügyi költséget, segítettek eltemetni mindent, a mit csak eltemethettek és amit most vissza sírnak, És ezek után is a nemzet elé állani azzal, hogy ime mi hazafiak vagyunk, mi kívánjuk az önálló bankot, az önálló vámterületet, az általános választói jogot, mégis kissé merész vállalkozás. Sokkal jobban helyeseljük, ha már erről van szó Kossuthék magatartását, kik négy évi viselkedés következményeit is még áldozatok árán is le akarták vonni és a kik most nem diktióznak olyanokról, amit nem is akartak megvalósítani, hanem nyíltan ki merik mondani és lemerik vonni négy évi gyengeség szomorú, de kétségtelen következményét. Szívesen látjuk körünkben Justh Gyulát, remélve, hogy Pesten feledte az ellenünk fent rozsdás fringiát, tiszteljük személyét és egyéniségét, de vállalkozását az elmúlt négy év tanulságai után a nemzet félreismerésének tartjuk. Az országnak a sok jelszó és frázis után friss levegőre van szüksége. . . . Mindenki jobban érezte magát a meleg szobában, ahol a kandalló szép téli meséket duruzsol. A kis városi alkonyatok igen csöndesek télen. A szűk utczákon részvét nélkül vérzik el a nap s ha beáll az esti szürkület lassan-lassan felragyognak az ablaküvegek a lámpafénytől. Az ifjú egy darabig kószált az utczán, de csakhamar befordult egy kapuba. Ott lakott Fejes, a református lelkész s a leánya Irénke igen szépen tud zongorázni. Amint benyitott az ajtón hallotta egy oldalt eső szobából Irénke zongora ütemeit, valami szép gyakorlatot játszott. Az ifjú megállt az ajtó előtt s hallgatta. A szive hangosan dobogott s képzeletében látta Irénke apró kis ujjacskáit, amint végig futnak a billentyűkön talán abban a perezben érezte, hogy szerelmes nagyon-nagyon szerelmes Irénke. A zongora egy pillanatra elhallgatott s az ifjú bátortalanul bekopogott. — Ki az? hangzott belülről. — Én vagyok, — felelte az ifjú. — Kicsoda ? — ismételte Irén. — Én, Mészáros Sándor — s már-már úgy gondolta, hogy jobb lett volna el sem jönnie. De Irén végett vetett az ifjú tépelődésének. — Jöjjön be Sándor —s a zongora mellől felugrott s ajtót nyitott neki. Nem tudtam elgondolni, hogy ki jöhet ilyenkor hozzánk. — Ha zavarom Irénke, akkor elmegyek.-- Dehogy zavar, dehogy. Örülök, hogy itt van. Mamáék elmentek valahová, nincs Olcsó bevásárlási forrás Ha nyakkendő, ing, gallér, kézelő, szövő pamut, kézimunka és hozzávaló, játék, rövidáru, koszorú, fátyol, gyermek kocsi, bah kdengye, blúz, kötény, pipereszappan, párfiim, kertiszék művirág, csipke, hímzés, fűző, utazókosár és bőrönd, szalag, nap- és esöernyö, börvászon, kalap, sapka, harisnya, keztyü, legújabb oldalféső és hajtő, zsebkendő, pipa, pénz és oldal----- tárcza, női fehérnemű, harmonika, hegedő és hozzávalót, olcsón és jókiszolgálás mellett óhajt venni, forduljon ........... ~ : P jf X X X ram Yjs ym y jp Tkj Á rW url- nöidivat kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő ezéghaz, V jL4 X X Mié xl x XHI A ^*9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. PX* Ugyanott egy tanuló fevétetik. “fH
