Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-30 / 5. szám

Nagykároly, 1910. január 30 5. szám. XXXVI. évfolyam POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő I I a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-uteza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN — — - Megjelenik minden vasárnap. : ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyóvreö korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér A HARCZ KEZDETÉN. — Ö. — Egy heti meddő, de ese­mény teljes kísérletezés után végre Khuen- Héderváry is tudatára jutott annak a két­ségtelen ténynek, ami egyébként jó előre látható, de természetes is volt, hogy neki a mai parlamentben tere nincs. Működése a múlt hétfő óta nem volt egyéb, mint egy politikai vesszőfutás, melynek méltó eredményeként megkapta a bizalmatlansági szavazatot is. Ha bizonyítékra volt szük­sége a pártvezérek jóslatának erősítésére, úgy kívánságára ezt is rövidesen szállí­totta részére a parlament. Ez a része a dolognak tehát le van. tárgyalva és most a Ház egyidejű elnapo­lása után vetődik lel a kérdés, hogy mi lesz most? Mert vezető politikusaink, ál- lamférhaink és különösen a sajtó feladata most egyáltalában nem merülhet ki abban, hogy napról-napra mindig csak a grani- csárt, a darabontot, a császár cselédjét stb. szidjuk, mert ezzel semmire sem ha­ladunk. Emellett igenis nyakunkba szakad az ex-lex minden átka, a parlamenten kí­vüli kormányzás minden veszedelme és hátránya. Megakad az országban minden. Az államháztartásnak a koalitiós gazdálkodás által a csőd felé billentett mérlege, melyen az utolsó időkben felvenni szándékolt köl­csönnel akartak segíteni, napról-napról két- ségbeejtőbb helyzetet tüntet fel és adózás hiányában oly összegű újabb állam- kölcsönökhöz fog kelleni folyamodni, amit a normális viszonyok beálltával a pótlólag beszedendő jövedelmekből még az existentiák százezreinek tönkretétele ál­tal sem lehet lesz visszafizetni, mert addig azt száz és száz más czimen fogják elkölteni. Katonáink, ifjak és idősebbek egy­aránt csak a minap tértek haza egy ve­szedelmes és hónapokon át tartó kivéte­les szolgálatról és vesztettek el életükből inproductive egy pár hónapot és ime ujonczmegszavazás hiányában ismét az előtt állunk, hogy katona nélkül az ország egy perezre sem lehetvén, kezdődhetik élűiről a kivételes tényleges szolgálat, a póttartalékosok behív a, a családok ez­rének Ínségbe jutása, az ipari vagy gaz­dasági munka megbénulása stb. stb. Hiszen sokat, nagyon sokat lehetne Írni arról a kétségbeejtő jövőről, aminek a nemzet eléje néz. És éppen azért, mert ennek elkerülhetetlen bekövetkezte szinte lidérczként nehezedik az egész ország mellére, kell úgy valahogy gondolkoznunk, hogy vagy értessük meg a nemzettel, hogy ennek igy kell lennie, vagy segí­tésünk radikálisan a fenyegető ezernyi bajon. Mert mi nem abban véljük e szo­morú időkben kötelességünk teljesítését látni, hogy fokozzuk intesitásában azt a szomorú állapotot amibe kerültünk és amibe a még erre is vállalkozók kvalifi- kálhatatlan munkája sodort bennünket, hanem igenis abban, hogy számolva a helyzettel és lassan dolgozván annak megváltoztatásán és a leszámolás órájá- - nak minél radikálisabb előkészítésén, idő­közben is igyekezzünk enyhíteni a ránk zudult sáskajárás pusztító hatását és bizo­nyos területre szorítva izoláljunk egyes terrénumokat, amelyeket megvédeni képesek vagyunk. A támadó harcz heveben ne feledkezzünk meg az önvédelem szabá­lyairól sem és a támadó fegyverek súlya alatt ne haj igái] uk el önvédelmi fegyve­reinket. Ne csak támadjunk, de gondol­junk az ország milliónyi népére is. Üs­sünk, ahol lehet, de védjük is egymást. T A R C Z A. Szellemek dala a vizek fölött. — Goethe. — Az ember lelke Vízhez hasonló: Az égből hullva Hogy visszatérjen A földre újból, Váltakozva folyton. Szikla fokáról ** Hogyha ömlik Tiszta sugár, Vigan porzik s hull Bodros habokban A sziklalapra, S fakadva lágyan, Páraköd közt Susogva Lejebb foly egyre. Ha sziklafok Útját elállja, Haraggal törtet Fokról-fokra A mélybe. ___________ Se kély ágyban Oson a réteken át, S a sima tótükörben Arczukat látják A csillagok mind. Szél szeretője A kis haboknak, Szélnek szülöttje Tajtékzó hullám. Emberi lélek, Hasonlitsz vízhez ! Emberek sorsa, Szélhez hasonlitsz ! Fordította: Lomb J)énes. * Szilvia néni. Irta: Zoltán Vilmos. Pécsről a Vecsekre sok ut vezet, de a legszebb az, mely a Rókus dombjáról kiindulva, a Daindol völgyében sövénykoszorus szőllők közt kígyózik lassú emelkedéssel felfelé. Ott, valahol a közepe táján, a hol jávor­fák, kökény és galagonyabokrok, lombja hajol a kavicsos medrében halkan morajló csermely fölé, a legszebb az ut. A léczkeritések fölött gyümölcsfák ágai nyúlnak ki és nem egy gyermekfőnyi piros aima zuhan le az ut porába, vagy a csermely vizébe, hova a járó-kelők lehajolnak érte és magukkal viszik. A szőlős­gazda jól látja, de a világért sem szólnak rájuk. Bőven van az istenáldás, hadd jusson belőle annak is, a kinek nem adott szőllőskertet a sors. Itt az ut szélén, a lankásan emelkedő hegyoldal lábánál állt Szilvia néni háza. Barát­ságos, világossárga kisház volt, egészen befut­tatva vadszőllővel és hajnalkával. Pázsitos udvarában egész sereg gyümölcsfa állt és a fák árnyékában gyakran lehetett látni Szilvia nénit, a mint ecsettel és paletával a kezében kifeszitett vásza előtt ült és festett. Mert Szilvia néni festőnő volt. Igen csinos csendéleteket festett, továbbá hangulatos részleteket a tájból, mely őt körülvette és sokszor egy szép, fiatal férfiarezot, gondtalanul és boldogan mosolygó­barna szemekkel, kaezkiás kis barna bajusz- szal. A járó-kelők megbámulták a festményeket és sokszor tekintélyes árakat kinálgattak főleg a tájképekért, de Szilvia néni sohasem adott el képeket. Ellenben egy jó szóért odaadta ingyen. Mi diákok gyakran megfordultunk a Szilvia néni háza táján, mert csoportosan Felhívás a fiatalsághoz! 144 n forcann ha akar mulatni> akkor akmt jegyzett farsangi "czikkeket nálam szerezze be, u. m: csipke, szalag, virág, fehérkeztyii, legyező, fűző, pipere szappan, púder­ul d I ill daily, iiiusio parfin, belépő, selyem sál, hattyú prém, nyakriis, fehér alsó alj, női batiszt ing, menyasszonyi koszorú, fátyol, gyöngy, melltü, gallér, kézelő, férfi ing, nyak, ' ■■■ ■ kendő, harisnya, selyem és csipke zsebkendő, hímzés és még igen sok a szakmához tartozó czikkek. ■ Szives pártfogást kérve vagyok, kiváló tisztelettel X X 'T' KW XT' O X jLT a fW úri- nőidivat kézimunka-, Játék- és rövidáru kereskedő v A ^ Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. DV Ugyanott egy tanuló fevétetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom