Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

T J Nagykároly, 1910. szeptember 18. 38. szám. /' < XXXVI. évfolyam XI SS. SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY h POLITIKAI LA. SZERKESZTCSEG: KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők 8zéchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Inlephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN —_Megjelenik minden vasárnap. ---- , : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre Ö 'kpx. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 f Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévre5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér Tátra express Nagykárolyon át. — ő.— Fenti cziin alattiapunk múlt heti számában foglalkoztunk azzal a terv­vel, mely Erdélyt a felvidékkel, illetve Kolozsvárt— Temesvárt és Kassát egymás­sal közvetlen vonal tormájában összekötné. Czikkünk az eszme vezető harczo- sát, de Gerandó Félix ombódi földbirtokost arra indította, hogy a felvetett tervre ész­revételeit „Szamos“ laptársunk 203-ik számának vezető helyén megtegye és - tervünket, és az ö tervére tett megjegyzé­seinket úgy tünteti fel, mintha múlt heti czikkünk megírására egyedül az adott volna inpulzust, hogy a szatmári sajtó állásfogla­lásával szembehelyezkedjünk, vagy mint a tisztelt czikkiró ur megjegyzi „Ami Szatmáron jó, az rendesen a megyeszék­helyén rósz es vice versa.“ Elismeri azonban a válasz azt, hogy az általunk jelzett útirány a helyes és igy nem érezzük indíttatva magunkat a czikk- ből Nagykároly—szatmári kérdést csinálni. Hagyjuk ezt más es alkalmasabb alka­lomra. Csupán constatálni akarjuk, hogy azok az érvek, melyeket az általunk szóvá tett útirány ellen elismerve annak helyes­ségét, telhoz, nem döntik meg állításainkat, csak megerősítést találunk épen a czikkiró urnái, kinek e kérdésbeni nagy jártasságát elismerjük. Mert nem érv ellenünk az, hogy a tervezett vasút által nemcsak Er­délyt, hanem Aradot és Temesvárt is köz­vetlen összeköttetéshez akarja juttatni.Nem pedig azért, mert az általunk javasolt út­irány egy kis kerülővel bár, de Tövisen ál Aradot és Temesvárt is jó összekötte­téshez jutattja, jóllehet e két város és kör­nyéké a jelenleginél kellemesebb és jobb összeköttetést igazán nem is kívánhat, de ettől eltekintve a helyes vasúti politika nem azt kívánja, hogy a meglévő kifogás­talan összeköttetéseket minta vonalakká fejlessze, hanem igenis azt, hogy a vasút előnyeit olyan vidékekre terjesszük ki, melyek ma épen a vasút hiányai miatt, szinte távol a világ és az ország forgalmá­tól, élik le világukat. Elismerjük, hogy a Tátra express terve az előző formájában is közelebb visz ben­nünket Kassa es Kolozsvár felé jó pár órával, de épen akkor hódolnánk a czikk- iró ur által hangoztatott magánérdeknek, ha e miatt az eredeti terv mellett foglal­nánk állást. De mi természetesen figye­lemmel szükebb hazánk érdekeire is, országos érdeket vélürK szolgálni az álta­lunk íelvetett tervvel, amely nem egyes vidékeket visz közelebb olyan központhoz, melyek 1—2 órával hasszabb utón ma is eleg jó összeköttetés által megközelíthetők, hanem a világtól teljesen elzárt nagy vi­déket von bele a forgalomba és amely összeköttetés magyar nemzeti szempont­ból is kívánatos és indokolt. Nem akarjuk ezt a kérdést egyedül egyes vidékek kényelme szompontjából elbírálni, hanem a loialis érdekek helyett epen országos nemzeti érdekek előnyeit nézzük és mozdítjuk elő. Hogy majd valamikor ez a relatió is szőnyegre kerül, az nem vigasztalás, mert hiszen az általunk hangoztatott elmara­dottságnak oka epen az, hogy mindenkor ez a Pato Pál-fele politika dominálta az érdekéit köröket. Ezzel a relatióval most már nem lehet várni, mert rövid időn be­lül, ha valamit nem cselekszünk, azok a vidékek örökre elvesznek a magyarság kárára. Nem akarunk junktimot felállítani a két kérdés között, csak reméljük, hogy a kérdés legönzetlenebb taglalása, ha nem is az azonali megvalósuláshoz, de a kér­déssel való komoly tanulmányozáshoz visz közelebb bennünket, es mi nem a czikk­iró ur álláspontjával szemben, de a ma­gunké mellett akarunk küzdeni, mert el­végre czéljaink közösek, csak a szó szoros értelmében az ut nem közös, mely ben­nünket oda vezet. Óvintézkedések a kolera betegség' ellen. Kolera betegség fenyegeti Magyarorszá­got. Riasztó hírek érkeznek egyes országok­ból. Nekünk ez idő szerint még nincs okunk megijedni tőle, azonban szükséges, hogy már jó előre tegyünk meg minden óvintézkedést, ne legyünk tétlenek, összetett kezekkel ne ül­jünk, hanem már eleve is mindnyájan azon legyünk, hogy a kolera s?örnyü veszedelme, Tente, babuskám ... Fülembe cseng még most is egy nóta, Pedig rég meghalt az, ki dalolta. Sírja felett a fii se zizeg már, Mécs se világit, gyertya sem ég ... Csak fia lelke jár oda néha, Csak az ón lelkem keresi még. Fülembe csendül most is a nóta: „Tente babuskám, tente Zozóka !.. Bár régen porlik az énekes ajk, S róla azóta már többé dal se fakad... Most is elaltat sokszor a nóta, Ringatva csendes álmaimat. „Tente babuskám, tente Zozóka . ..“ Mennyi idő múlt már el azóta! A kicsi gyermek szöszbaja gyérül, Arcza fakó, mint őszi haraszt ... Csak az kis dal, — csak az régi Rejt még magába ifjú tavaszt, Alfay Zoltán. Zina hadnagy. Irta: Womann. Zina hadnagy elolvasta az előtte fekvő levelet, mely eképen szólott: Szerelmem ! Azt kell hinnem, hogy az egész ház megőrült körülöttem. Vagy pedig, hogy nem vagyok többé ura lelkemnek. Mondd meg nekem, Zinikém, hogy a szülői szeretet csak addig tart, mig mi, gyermekek kényük szerint cselekszünk ? Azt kell hinnem, hogy az apák és anyák gyermekeikben akaratnélküli eszkö­zöket látnak, akikkel tetszésük szerint cselek­szenek. Vagy ha nem, akkor miért üldöznek engem egyre? Amerre fordulok, haragos és megvető szemekkel találkozom. Bocsásson meg nekem a jó Isten érte, de úgy veszem észre, hogy az én anyám borzasztó durva és csúnya, mikor haragszik. Az hiszem, ha soká igy tart, nem fogom szeretni anyá­mat ... Mi az én bűnöm ? Bűn az én bűnöm ? Mindig arra tanítottak a zárdában, hogy az embereket nem vagyonuk szerim osztályozzuk. Papám azt mondja; hogy te nyomorult vagy, mert szegény vagy. A szegénydk mind nyomo­rultak ? ügy az egész világ nyomorult, mert ha az utczára kimegyek, minden lépésemnél egy szegénybe botiok. Azt hiszem, az isten nem is olyan igaz­ságos, mint eddig hivém. Ha az volna, akkor a papát nem tanította volna arra, hogy nekünk nem szabad egymást szeretnünk. Ma reggel azt mondta a mama, hogy en­gem is ki fog dobni az utczára, mert én oda­való vagyok. Azt is mondta, hogy én utálato­sabb vagyok, mint Marina cselédünk volt. Pedig Marinának azt mondta, hogy olyan, mint egy megférgesedett állat. Nagyon sírtam. Kér- deztem, hogy miért mondja ezt nekem. Azt mondta, mert.... mert... nem lehet azt ki­mondani. Az élet igazán nagyon gonosz. Akármit is cselekszünk, mindig máskép végződik, mint ahogy mi akarjuk. Mikor én téged megszeret­telek Zinikém, nem akartam a mamát és a pa­pát megbántani, de mégis ez jött ki belőle. Ed­dig mindig úgy haragudtam a szúrós tövisekre. Most látom, hogy ők is ártatlanok, mert bizo­nyára ők szándékosan sebzik meg az embert. De miért vétek a mi szerelmünk ? Mert nem vagy gazdag? Mi az a vagyon, hogy a szülők ennek kedvéért kínozzák gyermeküket? Ez ta­lán a becsület? Lehet. Nekem eddig nem mondta senki, hogy a pénz a becsület. Most már tudom. A papa is ha gazdag jön hozzánk, akkor a szalonba viszi és nagyon udvarias hoz­zája. A szegényt csak az előszobába engedi és kiabál rá. így hát te nem vagy becsületes, Zi­nikém. De ha nem vagy becsületes, akkor olyan gazember vagy, akit meg kell vetni. Nem, ez nem lehet igy. Különben mindegy. Akár az vagy, akár nem, én szeretlek .. . Zavaros a fe­jem, nem tudok gondolkodni. Látom hogy az élet borzasztóan undorító, A papától kezdve csalódtam mingenben. Biztosan a kedves test­vérek sem olyanok, mint én hittem. Nem viszek többé virágot szent Antalnak sem. Hiába kö- nyörgök neki, nem hallgat meg. Biztosan ő is azt tartja, hogy csak a gazdagok becsülete­sek ... Csak téged hiszlek, Zinikém. Csak té­ged^__________________________Vannád. / IdIiíI lest - veM tisztit Hittel Síiét Míroig, lesei-ulczi t szír Aallpiliatott: 1902. Alapittatott: I9ú2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom