Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
T J Nagykároly, 1910. szeptember 18. 38. szám. /' < XXXVI. évfolyam XI SS. SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY h POLITIKAI LA. SZERKESZTCSEG: KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők 8zéchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Inlephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN —_Megjelenik minden vasárnap. ---- , : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre Ö 'kpx. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 f Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévre5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér Tátra express Nagykárolyon át. — ő.— Fenti cziin alattiapunk múlt heti számában foglalkoztunk azzal a tervvel, mely Erdélyt a felvidékkel, illetve Kolozsvárt— Temesvárt és Kassát egymással közvetlen vonal tormájában összekötné. Czikkünk az eszme vezető harczo- sát, de Gerandó Félix ombódi földbirtokost arra indította, hogy a felvetett tervre észrevételeit „Szamos“ laptársunk 203-ik számának vezető helyén megtegye és - tervünket, és az ö tervére tett megjegyzéseinket úgy tünteti fel, mintha múlt heti czikkünk megírására egyedül az adott volna inpulzust, hogy a szatmári sajtó állásfoglalásával szembehelyezkedjünk, vagy mint a tisztelt czikkiró ur megjegyzi „Ami Szatmáron jó, az rendesen a megyeszékhelyén rósz es vice versa.“ Elismeri azonban a válasz azt, hogy az általunk jelzett útirány a helyes és igy nem érezzük indíttatva magunkat a czikk- ből Nagykároly—szatmári kérdést csinálni. Hagyjuk ezt más es alkalmasabb alkalomra. Csupán constatálni akarjuk, hogy azok az érvek, melyeket az általunk szóvá tett útirány ellen elismerve annak helyességét, telhoz, nem döntik meg állításainkat, csak megerősítést találunk épen a czikkiró urnái, kinek e kérdésbeni nagy jártasságát elismerjük. Mert nem érv ellenünk az, hogy a tervezett vasút által nemcsak Erdélyt, hanem Aradot és Temesvárt is közvetlen összeköttetéshez akarja juttatni.Nem pedig azért, mert az általunk javasolt útirány egy kis kerülővel bár, de Tövisen ál Aradot és Temesvárt is jó összeköttetéshez jutattja, jóllehet e két város és környéké a jelenleginél kellemesebb és jobb összeköttetést igazán nem is kívánhat, de ettől eltekintve a helyes vasúti politika nem azt kívánja, hogy a meglévő kifogástalan összeköttetéseket minta vonalakká fejlessze, hanem igenis azt, hogy a vasút előnyeit olyan vidékekre terjesszük ki, melyek ma épen a vasút hiányai miatt, szinte távol a világ és az ország forgalmától, élik le világukat. Elismerjük, hogy a Tátra express terve az előző formájában is közelebb visz bennünket Kassa es Kolozsvár felé jó pár órával, de épen akkor hódolnánk a czikk- iró ur által hangoztatott magánérdeknek, ha e miatt az eredeti terv mellett foglalnánk állást. De mi természetesen figyelemmel szükebb hazánk érdekeire is, országos érdeket vélürK szolgálni az általunk íelvetett tervvel, amely nem egyes vidékeket visz közelebb olyan központhoz, melyek 1—2 órával hasszabb utón ma is eleg jó összeköttetés által megközelíthetők, hanem a világtól teljesen elzárt nagy vidéket von bele a forgalomba és amely összeköttetés magyar nemzeti szempontból is kívánatos és indokolt. Nem akarjuk ezt a kérdést egyedül egyes vidékek kényelme szompontjából elbírálni, hanem a loialis érdekek helyett epen országos nemzeti érdekek előnyeit nézzük és mozdítjuk elő. Hogy majd valamikor ez a relatió is szőnyegre kerül, az nem vigasztalás, mert hiszen az általunk hangoztatott elmaradottságnak oka epen az, hogy mindenkor ez a Pato Pál-fele politika dominálta az érdekéit köröket. Ezzel a relatióval most már nem lehet várni, mert rövid időn belül, ha valamit nem cselekszünk, azok a vidékek örökre elvesznek a magyarság kárára. Nem akarunk junktimot felállítani a két kérdés között, csak reméljük, hogy a kérdés legönzetlenebb taglalása, ha nem is az azonali megvalósuláshoz, de a kérdéssel való komoly tanulmányozáshoz visz közelebb bennünket, es mi nem a czikkiró ur álláspontjával szemben, de a magunké mellett akarunk küzdeni, mert elvégre czéljaink közösek, csak a szó szoros értelmében az ut nem közös, mely bennünket oda vezet. Óvintézkedések a kolera betegség' ellen. Kolera betegség fenyegeti Magyarországot. Riasztó hírek érkeznek egyes országokból. Nekünk ez idő szerint még nincs okunk megijedni tőle, azonban szükséges, hogy már jó előre tegyünk meg minden óvintézkedést, ne legyünk tétlenek, összetett kezekkel ne üljünk, hanem már eleve is mindnyájan azon legyünk, hogy a kolera s?örnyü veszedelme, Tente, babuskám ... Fülembe cseng még most is egy nóta, Pedig rég meghalt az, ki dalolta. Sírja felett a fii se zizeg már, Mécs se világit, gyertya sem ég ... Csak fia lelke jár oda néha, Csak az ón lelkem keresi még. Fülembe csendül most is a nóta: „Tente babuskám, tente Zozóka !.. Bár régen porlik az énekes ajk, S róla azóta már többé dal se fakad... Most is elaltat sokszor a nóta, Ringatva csendes álmaimat. „Tente babuskám, tente Zozóka . ..“ Mennyi idő múlt már el azóta! A kicsi gyermek szöszbaja gyérül, Arcza fakó, mint őszi haraszt ... Csak az kis dal, — csak az régi Rejt még magába ifjú tavaszt, Alfay Zoltán. Zina hadnagy. Irta: Womann. Zina hadnagy elolvasta az előtte fekvő levelet, mely eképen szólott: Szerelmem ! Azt kell hinnem, hogy az egész ház megőrült körülöttem. Vagy pedig, hogy nem vagyok többé ura lelkemnek. Mondd meg nekem, Zinikém, hogy a szülői szeretet csak addig tart, mig mi, gyermekek kényük szerint cselekszünk ? Azt kell hinnem, hogy az apák és anyák gyermekeikben akaratnélküli eszközöket látnak, akikkel tetszésük szerint cselekszenek. Vagy ha nem, akkor miért üldöznek engem egyre? Amerre fordulok, haragos és megvető szemekkel találkozom. Bocsásson meg nekem a jó Isten érte, de úgy veszem észre, hogy az én anyám borzasztó durva és csúnya, mikor haragszik. Az hiszem, ha soká igy tart, nem fogom szeretni anyámat ... Mi az én bűnöm ? Bűn az én bűnöm ? Mindig arra tanítottak a zárdában, hogy az embereket nem vagyonuk szerim osztályozzuk. Papám azt mondja; hogy te nyomorult vagy, mert szegény vagy. A szegénydk mind nyomorultak ? ügy az egész világ nyomorult, mert ha az utczára kimegyek, minden lépésemnél egy szegénybe botiok. Azt hiszem, az isten nem is olyan igazságos, mint eddig hivém. Ha az volna, akkor a papát nem tanította volna arra, hogy nekünk nem szabad egymást szeretnünk. Ma reggel azt mondta a mama, hogy engem is ki fog dobni az utczára, mert én odavaló vagyok. Azt is mondta, hogy én utálatosabb vagyok, mint Marina cselédünk volt. Pedig Marinának azt mondta, hogy olyan, mint egy megférgesedett állat. Nagyon sírtam. Kér- deztem, hogy miért mondja ezt nekem. Azt mondta, mert.... mert... nem lehet azt kimondani. Az élet igazán nagyon gonosz. Akármit is cselekszünk, mindig máskép végződik, mint ahogy mi akarjuk. Mikor én téged megszerettelek Zinikém, nem akartam a mamát és a papát megbántani, de mégis ez jött ki belőle. Eddig mindig úgy haragudtam a szúrós tövisekre. Most látom, hogy ők is ártatlanok, mert bizonyára ők szándékosan sebzik meg az embert. De miért vétek a mi szerelmünk ? Mert nem vagy gazdag? Mi az a vagyon, hogy a szülők ennek kedvéért kínozzák gyermeküket? Ez talán a becsület? Lehet. Nekem eddig nem mondta senki, hogy a pénz a becsület. Most már tudom. A papa is ha gazdag jön hozzánk, akkor a szalonba viszi és nagyon udvarias hozzája. A szegényt csak az előszobába engedi és kiabál rá. így hát te nem vagy becsületes, Zinikém. De ha nem vagy becsületes, akkor olyan gazember vagy, akit meg kell vetni. Nem, ez nem lehet igy. Különben mindegy. Akár az vagy, akár nem, én szeretlek .. . Zavaros a fejem, nem tudok gondolkodni. Látom hogy az élet borzasztóan undorító, A papától kezdve csalódtam mingenben. Biztosan a kedves testvérek sem olyanok, mint én hittem. Nem viszek többé virágot szent Antalnak sem. Hiába kö- nyörgök neki, nem hallgat meg. Biztosan ő is azt tartja, hogy csak a gazdagok becsületesek ... Csak téged hiszlek, Zinikém. Csak téged^__________________________Vannád. / IdIiíI lest - veM tisztit Hittel Síiét Míroig, lesei-ulczi t szír Aallpiliatott: 1902. Alapittatott: I9ú2.