Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
SZ AT M A K M K G K I KÖZLÖNY fertőző baczilusa ne jusson el hozzánk, illetve nálunk elterjedésre alkalmas meleg-ágyat ne találjon. Nem elegendő az, hogy a baj beálltával tudjunk védekezni, de kötelessége mindnyájunknak betartani mindazon óvintézkedéseket és egészségügyi rendszabályokat, melyek a kolerát megelőzendők a belügyminisztérium és vármegyénk alispánja és főorvosa által kiadattak. Különösen hangsúlyozzuk, hogy nem kell minden óvindézkedest s annak végrehajtását minden esetben a hatóságtól várunk, hanem tartsa kiki lelkiismeretbeli, fontos, elengedhetetlen kötelességének a vonatkozó egészség- ügyi szabályok és óvintézkedések pontos, azonnali, sürgős betartását, mert, ha a veszedelem már beáll, nehezebb a védekezés. Továbbá igen fontos, hogy ne féljünk, fejünket ne veszítsük esetleges gyanús esetek alkalmával, nehogy a bajjal szemben higgadtság hiányában kellőleg védekezni ne tudjunk. A hatóság intézkedéseit, egészségügyi rendszabályait pontosan tartsuk be. Nevezetesen : A város területén a köztisztaság megerősítésére vonatkozó intézkedések lehető legnagyobb szigorúsággal eszközölhessenek, mert-a belügyminiszteri körrendelet értelmében — a rendőrkapitány az elöljáróság egy tagjával és a lehetőség szerint a hatósági orvos közben- jöttével minél gyakrabban, de legalább hetenként egyszer helyszíni vizsgálatot tart az ut- czák, vendéglők, szállodák, kávéházak, czuk- rázdák, iskolák, ovodák, gyárak, ipartelepek, műhelyek, munkás- és cselédházak és egyébb ház- és magán épületek helyiségeiben és udvaraiban a tisztaság és egészségügyi rendszabályok megtartásának ellenőrzése végett és a tapasztalt hiányok pótlásáról, valamint az elkövetett mulasztások megtorlásáról gondoskodik. Különös figyelem forditantó a kutakra. E végből az ivásra használt kutak fedéllel látandók cl, a merítő vedrek pedig keresztpánttal amely megakadályozza, hogy a vizet merítő saját edényét a vederbe meríthesse. A kút környéke feltöltendő, hogy az ellocsolt és beszennyezett viz a kútba vissza ne folylyon. Ivásra használt kutak közelében azok vizével mosni sem ruhát, sem edényt nem szabad.-A rósz vizű kutak vize a fogyasztástól haladéktalanul elzárandó. A várost átfutó utak árka kitisztitandók és ezek vizeinek állandó lefolyás biztosítandó. Addig is, mig a nagyközönség az óvintézkedések megtartására hirdetményi utón hatóságilag felhiva lesz, czélszerünek tartjuk megeliteni, hogy elsősorban fődolog a legnagyobb tisztaság, mert a kolera csirái tenyésztő helyet találnak a szenyben és piszokban és igen könnyen belekerülnek a szervezetbe. A lakásban és házak tájékán senki ne tartson szemetet, szennyes holmit, vagy rothadó hulladékot. jgyelni kell különösen a trágya helyek tisztaságára. Vigyázni kell a ruházatnak, a testnek és a kéznek tisztántartására. Tanácsos, ha étkezés előtt mindenki megmossa a kezét. Gyümölcsök, nyers zöldségfélét a közönség lehetőleg ne egyék, ha eszik, akkor hámozva és lemosva Ha valaki kólikás lett, rögtön orvoshoz kell fordulnia. Mindenkit, akit egyszerre lep meg a hányás és a hasmenés, rögtön bekell jelenteni a hatóságnak, óvatosságból jó, ha vagy ásványvizet, vagy forralt kút vizet iszunk. A mértéktelen szeszesital ivástól tartózkodni tanácsos. Tejet csak felforralva igyunk, a tejfölt mellőzük. Dinnyét és salátaféléket ne együnk. Felkérjük városunk közönségét, szíveskedjék köz- és saját érdekből a szükséges óvintézkedéseket pontosan betartani, mert ne feledjük el e mondást: „Segíts magadon, az Isten is megsegít“. M J. Városi közgyűlés Nagykároly város képviselőtestülete í. hó 11-én délelőtt két közgyűlést is tartott. Egyiket Ilosvay Aladár vármegyei alispán elnöklete alatt az újonnan rendszeresített 2 adóügyi jegyzői állás betöltése czéljából, a másikat Deb- reczeni István polgármester elnökle alatt a villany-telep kibővítésének kérdésében. A választó gyűlésen természetesen szokatlan nagy számban voltak jelen a városatyák, de a közügyek iránti csekély érdeklődését nagyon sok képviselőtestületi tag dokumentálta azzal, hogy a mint a választásnak vége volt, eltávoztak, nem tartván a különben fontos tárgyat arra érdemesnek, hogy egy negyedórát annak is szenteljenek. A különben simán lefolyt két gyűlésről részletes tudósításunk a következő : Ilosvay Aladár alispán, mint a választó gyűlés elnöke üdvözölte a képviselőtestület tagjait s a gyűlést, megnyitotta. Jelentette azután, hogy az adóügyi jegyzői állásokra hatan adták be pályázati kérvényüket, u m. : Szeleszky Sándor, Bakos Gyula, Preisz Miklós, Unger Kornél, Szabó Sándor és még egy pályázó, utóbbinak kérvényét azonban nem lehetetett figyelembe venni, amennyiben még nem érte el a törvényben előirt nagykorúságot. A választási eljárás megindittatván, bizalmi férfiakul kijelöltettek : Csőkör Ferencz, Kaufmann Jakab, Kun István, Mercs Imre és Sza- lay Bálint, akik egyszersmind jegyzőkönyv hitelesítésre is felkérettek. A szavazatszedő küldöttség tagjaiul megválasztattak : elnökül Csipkés András, tagokul: Schusterits Ferencz és Fürth Ferencz jegyzőül Néma Gusztáv. A kijelölő választmányba a közgyűlés által beválasztattak: Rooz .Sámuel és Strohmájer Ferencz, az alispán részéről pedig kineveztettek : Debrecz<jni István és dr. Adler Adolf. A kijelő bizottság visszavonulván, rövid idő múlva ismét megjelent a közgyűlésen, melyet elnök újból megnyitva jelentette, hogy a hat pályázó közül ötöt, és pedig Szeleszky Sándort, Bakos Gyulát, Preisz Miklóst, Unger Kornélt és Szabó Sándort jelölte, a hatodik pályázó kérvénye kiskorúság miatt figyelembe vehető nem volt. Az egyik adóügyi jegyzői állásra a kandidáló bizottság a következő pályázókat jelölte: Bakos Gyula, Szeleszky Sándor, Unger Kornél. A kijelölés után Bakos Gyula nevét hangoztatták a jelenvoltak, mire elnök Bakost közfelkiáltással megválasztottnak jelentette ki. A második jegyzői állásra jelöltettek : Preisz Miklós, Szabó Sándor, Unger Kornél és Szeleszkv Sándor. A közgyűlés ezen állásra Preisz Miklóst közfelkiáltással megválasztotta, melynek megtörtént e u'án a megválasztottak letették hivatalos esküjüket. Az uj tisztviselőkhöz Debre- czeni István intézett rövid meleg hangú beszédet. A polgármester elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlésen a városi villamos-telep gépháza megnagyobbitásának kérdése tárgyalZina hadnagy már valószínűleg kívülről tudta ezt az Írást, anyiszor elolvasta. S mentül tovább gondolkozott, annál világosabban látta, hogy anélkül a gyermekleány nélkül, aki irta, nem élhet. Jól tudja, hogy ő mostanáig nem volt valami tulvilági angyal. Dehogy. Éppúgy leszakította az útjába hajló virágokat, mint akárki más. De mióta azokba a félig gyermek szemekbe nézett s mióta azok először néztek rá oly hívőn, olyan nyílt rajongással, azóta megváltozott. Úgy érezte magát, mint az első áldozáskor. Világosan emlékezett rá, hogy kö- nyek szöktek szemébe és áhitatosan csókolta meg a Vanna kacsóját, mint akkor a tisztelendő ur kezét... És most vége, vége! De nem, nem fognak rajta győzedelmeskedni. Visszaüt azokra, akik őt ököllel vágták szivén. Visszaüt úgy, hogy azok örökké jajgatni fognak, mig élnek. Ha az övé nem lesz, akkor a másé sem lesz ... Vagy nem igy: ha becsületes utón nem adják neki, elveszi magának úgy, ahogy lehet. De bírni fogja, bírni minden áron ... Mikor ideért gondolataiban fölugrott helyéről. Végigjárta a szobát, az ajtótól az ablakig, meg vissza. Aztán leboruh az asztalra és annyi könyet hullatott arra a levélre, mint ahány betű volt rajta. Régen nem sirt Zina hadnagy. Tán nem is sirt kicsi gyereksége óta, legalább nem emlékszik rá. S mégis olyan jól tudott sírni, mint egy valóságos asszony------------------------------Ha lkan kinyílt az ajtó. És bejött Vanna. Egy perczig tétován állt, szégyenlősen, zavartan. De csak egy perczig. Aztán úgy tett, ahogy a szive diktálta. Ráborult Zinára. — Te is, te is! Zina első pillanatban nagyon szégyelte könyeit, de aztán csak odazárta a karjába azt a csupa szerelem édes lányt és nem tudott egyebet szólni, csak ezt ismételgette : — Eljöttél, eljöttél.. ? — Eljöttem és nem is megyek el többet soha. Nem akarok tovább élni. Meghalunk Zi- nikém. Ugy-e meghalunk. Nem akarok tovább élni... Nem is bírom neked elmondani. A papa megütött. Nézd, ha nem hiszed nekem, itt, most is kék a helye. Fölhúzta hófehér karján a bő ujjat és ott égett egy sötét, kékes piros folt. Zina a szivéhez vonta. Miattam csak miattam szenvedsz. En vagyok a te átkod. Ennek a te gyönyörűséges, fiatal életednek átka... Bár tehetném, hogy úgy elfelejts mintha sohasem látttál volna.. . — Ne szólj ., . Szeretlek és meg is fogunk halni. Ugy-e meg. Többet nem bánthat senki . . Egymás mellett, boldogan ... Átöleljük egymást és úgy egymás keblén... Zinikém, ha szeretsz, akkor meghalunk együtt ... Ugy-e meg? .. — Meg szerelmem; meg üdvösségem. Legjobb lesz igy. .. Igazad van ... Meg kell halnunk. Ez lesz a boldogságunk ... Készüljünk^^ _________________________________ Le ült Zina hadnagy, térdre ültette Vannát, aztán írtak Mindketten. Egy betű, egy csók .. . Végre mégis elkészültek. — Most pedig itt egy pohár. A nagy mutató, most a tizenegyen van, mikor a tizenkettőre ér, abban a szempillantásban mondd ki a nevem és idd meg, ami a pohárban van. Abban a perczben én is, meg halok. Nézd, összeigazi- tom a két órát. És most pá, pá! — Hát hová mégy ? — Ki az előszobába Nen akarlak rémíteni, sem ezt a te hófehér köntösöd, lelked be- vérezni. Pá ! Pá ! — Pá! Zinikém, csak téged, csak téged ... Találkozunk ... Abban a szempillantásban, mikor a mutató a tizenkettő felé suhant, a halálos csöndben eldördült a lövés és Vannának száján volt a pohár. Ödakünn égy zuhanás, odabenn pedig a pamlagra roskadt Vanna és kezéből kiesett az üres pohár. . . A zajra berohantak az emberek. Zina hadnagy melléből patakzott a vér, mellette egy kis czédula. Ajka félig nyitva, mintha még mindig egy édes nevet susogna... Benn pedig ájultan találták Vannát. Mikor magához tért, nem tudta elhinni, hogy él. Csak mikor a véres czédulát elolvasta: „Jobban szeretlek, semhogy magammal vigyelek a halálba. A pohárban viz, volt. Hisz teeiőtted még egy egész élet áll. És az élet szép. Ezt a halállal kezet fogva, mondom neked. Isten hozzád ! “ legrégibb jóhirnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. gfígSffilS"" Q P T P I I I ISTA Női-és férfi saját késztiésü czipőkben és a legtar- ^ t U I “ ■ w ■ “ tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.
