Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
Nagykároly, 1908. november 29 48. szám XXXIV. évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Szóchenyi-u. 4. az. .NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. az. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN------ = Megjelenik minden vasárnap. ===== EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron» Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér* sora 40 fíllér ÜJ ÁRNYALATOK. Ez alkalommal nem abból a szempontból akarjuk a pluralitást tekinteni, hogy a parlamentbe az uj választóreform alapján milyen arányban fognak a különböző elemek, foglalkozások és társadalmi rétegek bekerülni, hanem, hogy milyen hatással lehet a pluralitásnak törvinyheiktatása a pártok alakulására? Mert szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen korszakos reform, mely egyszerre eltörli a tömegek politikai jogainak eddigi érvényesülési módját és helyébe másikat, szélesebb körüt iktat, ne vonjon maga után nagy átalakulást a politikai tömegmeggyőződések csoportosulásában. Ha az ember azt kutatja: milyenek lesznek ezek a csoportosulások, — milyenek lesznek azok az uj pártok, melyek az országban keletkezni fognak: az első, amit az ember megpillant az a valóság, hogy azok, akik eddig vehemens harczot folytattak a plurális választói jog ellen, azután is folytatni fogják azt és igy mindenesetre lesz az országban a majdani politikai jogosultságnak egy állandó ellenzéke, mely annál számottevőbb lesz, mert az uj válasziói törvény igen sok 1—2 és nem jelentektelen számú hármas szavazati joggal biró embert fog ebbe az állandó ellenzékbe toborozni. A képviselőház mostani pártjai szinte stereotip formák. A függetlenségi párt: a gyakorlati politikára berendezkedett 48-as politika; a balpárt: a 48-as elvi örökség védelmezője; az alkotmánypárt: a 67-es, dualisztikus politika hive; a néppárt: a klerikális törekvések előharczosa; a nemzetiségi párt: a nemzetiségi vágyak parlamenti harczosa; a demokrata párt: a demokráczia tartalmának, — a szoczialista párt: a szocziális törekvések küldötte. Bár ha az utóbbi két párt csak egy, illetve 1—2 emberrel van képviselve, ennek az irányzatnak is van már parlamenti hagyománya s ezen irányzat mögött pártok állanak már az országban. Mi várható tehát? Várható az, hogy a mostani pártokon belül szétszakadoznak azok az árnyalatok, melyek eddig csak azért fogództak egy-egy pártkereten belül együvé, mert nem volt az arányszám ele- gendő ahhoz, hogy a külön árnyalatra külön pártot alakítsanak. Ezt láttuk pl. a balpárt kiválásánál, amikor a függetlenségi párt egy külön árnyalata szakadt ki a nagyobb egészből a balpárt alakulásában. De felmerül már most az a kérdés: mi fogja ezen árnyalatok elkülönülését előidézni? Honnan fog ez az elkülönülés kiindulni? A mostani parlamentből a választások előtt, vagy a választók nagy tömegéből már most kezdődőleg ? Sem az egyik, sem a másik mód nem uj. Bizonyos az, hogy a parlament mostani tagjai iparkodni fognak mandátumuk megtartása végett a választók tömege által adott uj erőarányokhoz, vágyakhoz és törekvésekhez alkalmazkodni és uj, tetszetős pro- grammot keresni, melyben a felszínre kerülő uj törekvések zászlót találnak. Kétségtelen az is, hogy a politikai jogosultság uj területén a tömegek maguk uj jelszavak köré verődnek és ügyes emberek fognak ahhoz érteri, hogy ezeket sietve magukévá tegyék. A* alakulás tehát felülről lefelé és alulró. -ionét® fog haladni. És a nagy választótömegben sokasága él az eddig szószóló nélküli törekvéseknek és életszükségleteknek, melyeknek a politikai jogosultság most egyszerre megadja az eletképességet, az eleven tüzet. Hiszen csak körül kell nézni: kimeritik-e a mostani parlamenti pártképviseletek és országos pártcsoportok a nemzet életszükségleteit és a fejlődés törekvéseit? Hisz csak tavaly láttuk, hogy az Alföldön megalakult a parasztpárt és amit akar: az nem politikai fogalom. Hisz látjuk, hogy például a szocziális törekvéseken belől is két programm talál tartalmat. De hol vannak még azok a szocziális törekvések, melyek nem azonosították magukat eddig egyiknek programmjával sem? A közjogi pártok aligha élnek meg újabb tagozódást; de mekkora tere van a gyakorlati, gazdasági és társadalmi törekvések érvényesülésének. Az iparosság, a diploma után élők, a szellemi proletariátus, a kereskedővilág,-, a tisztviselők, nem alaldtanak-e mind az ő élénken érzett vágyaikra uj pártokat? Hisz a szavazók sokasága most jelentékeny tömeget biztosit nekik. Igv előre látható és egészséges j alakulás az lesz, hogy a tömegek kibontakozva az eddigi merev politikai dogmák- | ból, az élet számtalan igényének kereshetik és adhatják meg érvényesülési módját. Kívánatos volna, hogy igy legyen. Mert hisz mindannyian jól tudjuk, hogy a parlament eddig nem fedte a nemzeti életet. Most sem bizonyos, hogy minden frakczió beviheti-e majd a maga képviselőit a parlamentbe, de legalább megkísérelheti. Ez természetesen nem a pluralitás, hanem a jogkiterjesztés következménye. Vármegyei ügyek. — Az erdödiek mozgalma. Az erdődi járás vármegyei bizottsági tagjai Rébay Dezső érte- kezleti elnök és Dr. Nagy Sándor értekezleti jegyző aláírásával meghívót küldtek ki a járás törvényhatósági bizottsági tagjaihoz, amelyben értekezletre hívták össze azokat. A megbeszélés legérdekesebb tárgya egy Erdődön felállítandó közjegyzőség volt. Az igazságügyi minisztériumban mintegy 8—10 évvel ezelőtt már szóba került,, ho y az erdődi és nagysomku:i járá= részere Nagysomkut székbeíylyel közjegyzuaeg állíttassák fel. Egy rosszul sikerült országgyűlési képviselő választás miatt azonban e fontos kérdés a feledés homályába merült. Az erdödiek most újra felújítják e kérdést s arra kérik a vármegye fő- és alispánját, vezessék őket deputáczióban a kormányhoz s hassanak oda, hogy kéréseik teljesítve legyenek. Szatmár és Vidéke laptársuk tudni véli, hogy a legutóbbi időben arról is volt szó, hogy az igazságügyminiszter Erdődöt a szatmárnémeti-i közjegyzőség kerületéhez akarja csatolni és Szatmáron egy második közjegvzőséget akar szervezni, vagyis az igazságügyi kormány a szatmárnémeti-i közjegyzőség keretét Erdőd becsatolásával akarja bővíteni. Az erdődieknek tehát, ha önálló közjegyzőséget akarnak létesíteni, nagyon kell igyekezniük, hogy ezen a községüket minden tekintetben előnyösen érintő igazságügyi intézmény létesítésével czélt érhessenek. A mi a köves utat s az adóhivatalt illeti, ezek oly égető kérdések, melyeknek teljesítése körül nem térhetnek ki az érdekelt körök. Hisszük is, hogy az erdödiek ezen jogos kérése nem talál süket fülekre az illetékes fórumok előtt. Ez ügyek további fejleménye elé különben érdeklődéssel nézünk s figyelemmel kisérjük azokat. — Tömeges pályázat az erdődi főszolgabírói állásra. Említettük múlt számunkban, hogy az erdődi főszolgabírói állásra Jeszenszky Béla helyettesített főszolgabírón kívül Kerekes Zsig- mond vármegyei aljegyző is pályázik. Most arról értesülünk, hogy dr. Pécjiy Péter nagysomkuti főszolgabíró, Galgóczy Árpád, Jékey István, Aki ölesén sze^^r,: karácsonyi gyermekjátékokban, valamint az őszi és téli idénynek megfelelő czikkekben, u. m., valódi Hückl-féle plüsehkalap, meleg alsó trikó, harisnya, meleg kesztyű, sapka, alsó és felső alj, berliner blúz és gallér, kész ruhácska és kabát*lányok részére, kézimunka, játék, gyermekkocsi, öf stb. az szerezze be szükségletét X T TP XT' 'STP X 'BLT A g*\ rw nrl és nőidlvat, rövid-, kézimunka- és Játékáru megbízható keraskodőn él w JLJ A A MJ Hé xi JL VJT IY ix áLAy Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló felvétetik. 34—
