Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-10-25 / 43. szám
Nagykároly, 1908. október 25 43. szám XXXIV. évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LÁJP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. P8LISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN.- ■: Megjelenik minden vasárnap. ............... ELŐFIZET ÉSI ÁRAK: Egy évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron® Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 Allé r Árnyképek. Irta: Pozsonyi Gábor. Haladunk, szó sincs róla, haladunk itt is, ott is, ebben is, abban is! Az ázsiai pusztákról berobogott nemzet a művelt Európa népeinek sorában immár műveltség tekintetében is a számot- tevőség polczára emelkedett. Volt ostora, de volt bástyája is a kereszténységnek. Volt nagy erkölcseiben, kicsiny elfajult- ságában, de gyáva sohasem. Európa forrongó népeinek tengerén, az ezer és ezer veszély mellett zátonyról-zátonvm dobált hajója nem merült el, hanem dag||iö vitorlákkal haladt a tudomány és bűvészet, jólét és boldogság szigetje felé. Értelme és ereje hivatásossá teszi a további küzdelmek sikeres megvívására és fenmaradására. A fajában lakozó őserő asszimiláló hatása elég hatalmas a vele- egy hazában lakó nemzetiségek megmagyarositására. Mintha tán bölcsője az ősidők gyermekkora óta itt ringott volna a Duna—Tisza közén és az istenember szent tanának igéi legel- sőbben is a pogáriyollárok fehér méneket áldozó táltosainak ajkáról hangzottak volna el; az ázsiai vadság helyét az európai műveltség váltotta fel. Haladás mutatkozik a mezőgazdaság, az ipar, a tudomány, művészet terén, oly haladás, mely minden magyar szivét a lelkesedés szent füzével töltheti el.' De fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy ezen haladással nem áll arányban a néperkölcsnek, az erényességnek és haza- fiságnak a haladása, sőt szomorúan konstatálhatjuk, hogy mindezen dolgoknál nem haladással, hanem visszaeséssel találkozunk. Mint eső után a gomba, úgy ütöge- tik ki fejüket a társadalom bármelyik osztályának testén az erkölcstelenségek, elfajulások kóros jelenségei. Ezek fakadozó sebekké válnak és fertőző miazmákkal árasztják el a levegőt, inficziálják azt az anyagot, melyből a lélek is táplálkozik. Kóros állapotok ezek. — Orvosra van szükség, olyan orvosra, akinek kezében holmi sebtakaró flastrom helyett éles kés lesz, melylyel kíméletlenül kimetszi az egészséges részből a beteget, a gyógyit- hatlant. De vájjon ki lesz az orvos? Eljöttét várja a kunyhó napszámosa, a paloták milliomosa, mert a lég, mely a kunyhót és palotát környékezi, egyaránt bűzös, fertőzött. A bűnök és erkölcstelenségek ösvényébe egyképen beleszédül nagy és kicsiny, ha egyszer a partjára érve, ama csábitó hangoknak varázsa leikébe markol, elragadja. Ez a hang pedig nem vérforraló szivének éneke, nem a bűbájos Loreley-dal, — nem, korántsem! A csábitó hangok egyedül azoknak az apró, fényes tárgyaknak veszedelmes csengései, melyeket „pénz“-nek keresztelt a rávonatkozó dorgálom magyar kifejezése. Pén^! m A világ tffigernyi "népe születésétől haláláig e podwkörül fcmog. Aki elnyeri: fukar zsugorisággal szorítja magához vagy esztelen pazarlással dobálja szét; aki még nem nyerte el: lelketölő harczra kél bírásáért, őrült vei senyéknek nyitván meg végtelen porondját millió és millió pénzéhes előtt, kiknek életét egyedül csak álomban elnyert főnyeremények, talált kincsek, amerikai váratlan örökségek reményei édesitik meg. Pénz! Ok a harczra és paizs a harczok ellen. Akárcsak a tyrannizmus, mely felkölti és elnyomja a forradalmat. Ital, melyre örökké szomjaznak, de minden kortya még égetőbbé teszi a szomjúságot. Parázs, mely a becsület hófehér köntösén szégyenletes lyukakat éget. Jégdarab, mely az áldozat- készség forró kezében szétolvad és csöpp- jeit a szükség égő sebeire hullatja, mig a fösvénység hideg markában a hozzátapadó zuzokkal növekedik. Pénz! Oka ezernyi bűnnek, megvásárlója becsületnek, tisztességnek és szűz erényének. Az érte való harcz megdurvitja a szivet, kioltja a val- lástüzet és a tolakodásban letépődik az erkölcsösség köntöse. A létért, tisztességes megélhetésért küzdeni emberi kötelességünk; de a meggazdagodni akarás kápráztató fénynyel teszi vakká az érte rajongókat és vezeti bele az erkölcsi sülyedés örvényeibe. Ur és szolga egyaránt ebben a hajóban evez. Fent és lent az erkölcsi sülyedés jelei mutatkoznak. Panamák itt, panamák ott. Csináltak már fából vashidat, okosból bolondot stb. Lopás, rablás, gyilkolás, erkölcsi botrányok, sikkasztások uton-utfélen. Sokan revolver-durrogással kontráznak bele az erkölcs ravatalánál folyó orgia konczert- jébe. Mások hurkokat vetnek a nyakukra, gyufát isznak, kútba ugranak s más efféle jelenetekkel igyekeznek tarkábbá tenni ezt a valóban szomorú játékot. Késői íelébredés ez az eltévelyedés nyomasztó álmából. A napvilágra jött becsületfoltnak a koporsóba rejtése. Sokan, e szomorú jelenségekkel foglalkozván, a „rendszert“ okolják — pl. a sikkasztásoknál. Nem a rendszer, urak, ne ott keressétek a hibát, hanem magában az emberben, a vékony becsületü, jellemtelen, erkölcsi érzék nélküli emberben ; mert nem igaz ám az, hogy „alkalom szüli a tolvajt“. Félig-meddig sem igaz! Előbb kell a tolvajnak vékony tisztességü, gyönge erkölcsű embernek születni és csak igy válhatik tolvajjá akkor, mikor erre alkalma nyilik, vagy az eszközöket már megteremti magának. Ezer és ezer van, hál’ Istennek, akiknek módjukban volna lopni, sikkasztani, rabolni, talán szerencsés eredménynyel, talán anyagi körülményei erre rákényszerítik is; de erkölcsi érzékük vaskézzel ragadja meg az ingadozót és vezeti a tisztesség utjain tovább is, tántorithat- lanul. Nem a rendszer, nem az alkalom! — A haldokló erkölcsi érzékek. A meghalt becsületek. Az eltemetett tisztesség-érzetek. Szegény halottak! . . A ravataloknál tivornyázó erkölcstelenségek zsivajába a revolver-durrogások, halálhörgések, börtönajtó becsapódások bilincs-csörgéssel, konczertjébe belekaczag egy apró, gúnyos csilingelés: A pénz csörgése ez, uram, a pénzé!-- Mikor lesznek az uj választások? Az a nagy, korszakalkotó változás, melyet a választói reform von maga után, ismét foglalkoztatja a politikai világot. Egy kissé csöndesedik már a balkán, a riasztó háborús hírek lármája elült s minden érdeklődés újra a belső dolgok felé fordul. Azzal már körülbelül tisztában vagyunk, hogy milyen lesz az uj választói jog, de valljuk be őszintén, hogy sokakat inkább az a kérdés foglalkoztat: Mikor lesz az uj választás ? A kiváncsiskodás főleg az exponáltabb miniszterek és vezérpolitikusok személye körül vert nagyobb hullámokat és természetes, hogy a diszkréczió oltalma alatt tett közlések csak lassan jutnak nyilvánosságra. Mikor Andrássy Gyula belügyminiszter a függetlenségi pártkör- ben járt s később, hogy Kossuth Ferencz a Aki olcsón szeret jót, szépet, ujjat venni az őszi és téli Idénynek megfelelő czikkekben, u. m., valódi Hiickl-féle plüschkaiap, meleg alsó trikó, harisnya, meleg kesztyű, sapka, alsó és felső alj, berliner blúz és gallér, kész ruhácska és kabát lányok részére, kézimunka, játék, gyermekkocsi, öv stb. az szerezze be szükségletét POLITZER IGNÁC Z, úri és nöiűivat, rövid-, kézimunka- és játékára megbízható kereskedőnél Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló felvétetik. 29—
