Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

SZáTMAR MEGYEI KÖZLÖNY

melyen elhatározták, hogy dr. Falussy Árpád főispán és dr. Vajay Károly szatmári polgár- mester a napokban felutaznak Budapestre és személyesen felkérik Széli Kálmánt, Rákosi Jenőt, Juszth Gyulát és a kormány tagjait, hogy a társulat ünnepi gyűlésén jelenjenek meg. A vendégeket az érkezés napján nagy lovasbandérium fogadja ugyanazon díszruhákban, melyekben a Rákóczi-iinnepségeken részt vettek. A rendezés minden irányban nagy körültekintéssel folyik.

— Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán a vármegyei alügyészi állásra Kallós Pál helybeli ügyvédet helyettesitette.

— Temetés. Nagy Sándor nyugalmazott vármegyei aljegyző, volt tb. főjegyző f. hó

12-én élte 51-ik évében Apában elhunyt. A megboldogult sok éven át volt városunk és vármegyénk társadalmi életének tevékeny tagja és lapunknak segédszerkesztője, munkatársa. Illőnek tartottuk azért erről a férfiúról, a ki annyi időn át volt lapunk egyik lelkes oszlopa, hogy elhunytéról külön is megemlékezzünk. Itt még csak azt említjük meg, hogy az elhunyt akkor tűnt el a cselekvés teréről, amikor a nemzeti küzdelem idején Nagy László főis- páni eskütételén segédkezett s azért kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. Azóta visszavonulva élt neje birtokán Apában, a hol f. hó 12-én tüdőgyuladásban elhunyt, szerető neje szül. Peleskey Mariska és testvérei nagy bánatára. Temetése f. hó 13-án volt nagy részvét mellett. A temetési szertartást Papolczy apai ev. rcf. lelkész végezte és az elhunyt felett Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész mondott eszmegazdag és megható szép beszédet. A temetésen az Aranyosmegyesen, Szinérváralján és környékén lakó birtokosok teljes számban voltak képviselve. A család a következő gyászjelentésben tudatta elhunytét: Alantirottak mély fájdalommal tudatják a feledhetetlen jó férj, testvér és rokon Nagy Sándor nyugalmazott vármegyei aljegyző, tb. főjegyzőnek f. évi október hó 12-én, délelőtt fél 11 órakor, életének 51-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 13-án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref egyház szertartásai szerint az ájbai sirkertben örök nyugalopira helyeztetni. Apa', 1908. október hó 12-én. Áldás és béke poraid.1! Nagy Sándorné szül. Peleskey Mariska neje, özv. Peleskey Sándorné szül. Szabó Mária anyósa, Nagy Károly, Nagy Mariska férj. Mező Károlyné, Nagy Bálint, Nagy Berta férj. Rohay Gyuláné, Nagy Kálmán, Nagy József testvérei. Nagy Károlyn^ szül. Rónay Anna, Nagy Bálintné szül. Stromayer Török Amália, Papp Antalné szül. Peleskey Ilona sógornői. Mező Károly, Rohay Gyula, Peleskey Pál, Papp Antal, sógorai.

— Nöegyleti közgyűlés A nagykárolyi Nőegylet f. hó 11-én rendes évi közgyűlést tartott özv. Gróf Károlyi Istvánná elnöklete alatt. Az elnöki jelentésből közöljük, hogy az egyletnek 10 örökös, 80 alapitó, 8l rendes és 70 pártoló tagja van. Az árvaházban 12 gyermek van elhelyezve: Az egylet vagyona: 13,000 K névértékű koronajáradék papír és ‘2394 K 28 f készpénz. Az elnökség elhatározta, hogy 3 uj alapítványi helyet létesít. A jelentés elismerését és háláját fejezi ki dr. Adler Adolfné, Báthory Istvánná, Ilosvay Aladárné, Kacsó Károlyné, Nonn Gyuláné, dr. Péchy Istvánná, Péchy Lászlóné, Roóz Samuné, dr. Schönpflug Béláné, Toóth Sándorné és dr. Vetzák Edéné egyleti tagoknak, kik a gyűjtés körül szép eredményt értek el. Báthory István pénztárosnak számadását helyesnek találták, a felmentvényt megadták és munkájukért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A szegény gyermekeknek téli ruhával leendő ellátása érdekében a jótékonysági mozgalmat a közgyűlés megindította és a gyűjtés eszközlésére a fent felsorolt egyleti tagokat, valamint ifj. Sternberg Sándornét felkérte.

— Halálozás. Súlyos gyász érte Kallós Pál helybeli ügyvéd polgártársunkat. Leánya, Erzsébet, férjezett Joós Lajosné f. hó U-én hosszas szenvedés után a szülei háznál jobb létre szenderült. A 31 évet élt asszonyt másnap helyezték örök nyugalomra óriási részvét kíséretében a ref. temetőben.

—Eljegyzések, esküvők Roóz Emil ópályii föld- birtokos Csengerben eljegyezte Lichtmann Ignácz malomtulajdonos leányát, Szerént. — Mohácsy Ferenez államvasuti mérnök múlt vasárnap tartótja eljegyzését Erendréden Szintay Irénkével. — Stefiin Mihály helybeli kereskedő eljegyezte

Perbők János királydaróczi lakos leányát, Mariskát. — Zsunk János p. ü. fogalmazó-gyakornok eljegyezte Hegedűs Margitot, Hegedűs Ferenez p. ü. titkár leányát Nagykárolyban.

— Hivatal áthelyezés. A „Nagykároly és Vidéke“ czimü lap 41-ik számában „A városi hivatalok helyének változása“ czim alatt egy hir jelent meg, mely szerint a régi városháza helyiségének egy része hivatali helyiséggé lesz átalakítva s oda az adóhivatal lesz helyezve. Már rég halljuk hangoztatni, hogy a hivatali helyiségek sziikek, hogy valamely hivatal áthelyezése az uj városházáról már elkerülhetetlen. A képviselőtestület is foglalkozott már ez ügygyei s nagyon helyesen úgy határozott, hogy a rendőrség lesz áthelyezve a régi városházához. És azért nagyon meglepett bennünket a fenti hir. Első sorban a közönség kényelmét kell nézni ily változtatásnál s nem egyes emberét. Megesik az egyszerűbb polgárokkal, kik az adókönyvecskék labirintusában járatlanok, hogy 3—4-szer kell a pénztárból az adóhivatalba s viszont járkálni, mig adókönyvecskéjük rendben van s adójukat kifizethetik. Eddig úgyszólván csak egy ajtó választotta el az adóhivatalt a pénztártól' s igy az adókönyvecske rendbehozatala mégse igényelt oly nagy fáradtságot. De micsoda anomália lesz az, ha az adófizetőknek sárban, hidegben kell 3—4- szer az utczát keresztüljárni, mig keservesen összekeresett filléreiket adóban lefizethetik. Hiszen fáradnak eleget, mig nehéz munkájukkal megkeresik. De ki is látott adóhivatalt pénztár nélkül, ha van helye. Hely pedig van az uj városházánál, csak a rendőrséget kell áthelyezni a régi városházához. A rendőrség úgyis egy teljesen különálló hivatal, melynek a pénztárral vajmi kevés, vagy absulute semmi ügye nincsen. Hogy ez a nézetünk nem egyéni, igazolja az a tény, hogy az ország összes nagyobb városaiban a rendőrség nincsen a városházánál elhelyezve. Példaképen megemlíthetjük a szomszéd Debreczen városát, hol a városháza a Piacz-utczában van, a rendőrség pedig a Kossuth-utczában van elhelyezve. — Ott van Kolozsvár, Nagyvárad stb. — Miért akarunk mi unicumok lenni? Az nem indok az adóhivatal áthelyezése mellett, hogy a közönség kényelmét elő fogjuk mozdítani azzal, hogy a számvevőség lejön az emeletről, hanem igenis indok a mellett, hogy a rendőrség a a régi városháza épületébe helyezendő. A számvevőségnek a pénztárral körül-belül 500 esetben van dolga, holott az adóhivatalnak legalább 10 ezer esetben. Már most, hogy lehet kényelemről beszélni a számvevőség lehozata- lával, mikor az adóhivatal áthelyezésével 99 százalék kényelmetlenséget szerzünk a város polgárainak. Felhívjuk a képviselőtestületi tagok figyelmét ez ügyre s reméljük, hogy a kérdést a közönség érdekének megfelelően fogják megoldani. (Beküldetett).

—* Megczáfolt halálozási hír. Authentikus- nak vélt forrásból közöltük mi is, hogy Jobbágy Sándor volt nagykárolyi hagyatéki jegyző főbelőtte magát. Ma Jobbágy Sándortól táviratot kaptunk, amely szerint a legjobb egézségnek örvend és eszében sincs megválni az élettől.

— Emberhalál. Veres Pál fábiánházai lakos Kiss Mihályt egy karóval veszekedés közben fejbe vágta, aki Nagykárolyban a kórházban sebeibe belehalt. A terheltet a megszökés gyanúja és a büntetés előre látható nagyságánál fogva a szatmári ügyészség fogházában egyelőre előzetes letartóztatásba helyezték.

— Vasárnapi munkaszünet a postán. Kossuth Ferenez kereskedelemügyi miniszter legújabb intézkedésével a postán az eddig megállapított vasárnapi korlátolt felvételi szolgálatot október 1-től kezdve a naptárban piros betűvel jelzett ösz- szes ünnepnapokra kiterjesztette. Nagyobb vidéki kincstári hivatalokban, hol a helyi méltánylást érdemlő körülmények ezt igazolttá teszik, az igazgatóság elrendelheti, hogy a különben műn- kaszünetes ünnepnap délutánjának bizonyos meghatározott órájában az ajánlott levelek felvétessenek.

— Ardelean Corjolan távozása. A nagykárolyi gkath. magyar egyház volt kiváló lelkésze' Ardelean Corjolan f. hó 15-én végbucsut vett közönségünktől. A biharmegyei Belényesre költözött s állandóan ott telepedett meg családjával. Távozásával nehezen pótolható űrt hagyott visz- sza városunk egyházi és társadalmi életében.

— Népgyülés. Csanáloson a múlt napokban igen látogatott népgyülés volt amelynek tárgyát a Szabó Dezső körjegyző elleni állásfoglalás képezte A jegyző állítólag (!) temető kihágást követett volna el és azt a csanálosi polgárok sehogy- sem szívelhetik. Bár ismerjük közelebről az ügyet, kommentárt se egyik se másik érveléshez nem füzünk, hanem fenn tartjuk magunknak a jogot később nyilatkozni.

— Vásári történet. A minap Nagyecseden orsz. vásár volt. Mint ilyenkor szokás, a nép ösz- szegyülekezik egyik-másik korcsmában. így tettek ezúttal is. Többek között megjelentek Szilágyi József és Társai, akik aztán alaposan felöntöttek a garadra. A vége az ivásnak parázs verekedés lett s csak a nagykárolyi két csendőrnek : Mátyás Mihály é's Gurbudán József erélyes közbelépésének köszönhető, hogy ember-halál nem következett be. A vitéz Szilágyit letartóztatták.

— A visszatetsző szaga és ize következtében oly nehezen bevehető csukamáj végre jó izü és könnyen emészthető állapotban kapható a hires „Scott-féle Emulsió“-ban, mely minden gyógyszertárban árusittatik.

— Törvényszéki bonczolas. Gergelyi Juliánná 18 éves hajadon gyanús körülmények között meghalt Krassón. A faluban sokféle mende-mon- da kelt szárnyra a leányról, minek alapján vizsgálat indult. Az orvosi bonczolas alapján meg- állapittatott, hogy a leány magzat-elhajtás követ- kesztében múlt ki.

— A közjogu gyógyszertárak ellen. A belügyminiszter uj gyógyszerészeti törvényt készített, amely a gyógyszertárak adományozása terén lényeges változásokat fog hozni. Érdekes újítás a közjogu gyógyszertárak beállítása. Közjogu gyógyszertári jog adományozható: 1. törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városnak és legalább hatezer lakossal biró községnek. 2 nyilvános gyógyító intézeteknek és 3. betegsegélyző pénztáraknak.

— Hatósági cselódszerző Szatmárit. A napokban adott ki Boda Dezső budapesti államrendőrségi főkapitány egy rendeletet, amelyben a fővárosi cselédszerző és helyközvetitők túlkapásait kivánja rnegrendszabályozni s rámutatva a tapasztalt visszásságokra, figyelmezteti a közönséget, hogy az érvényben levő szabályrendelet határoz- mányait tartsák szem előtt, jelentsék be a visszaéléseket s ő azokat a legszigorúbban fogja büntetni. Sokkal radikálasabban oldja meg a kérdést Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsa, amennyiben ö maga dilit fel hatósági cselédszerző és hely- közvetítő intézetet, saját alkalmazottaival óhajtja kezeltetni és vezetni. Kettős czélt szolgál a követésre méltó eszme. Nem fognak előfordulni a cselédszerzés körül a képtelenségig menő visszaélések és zsarolások s megnyugvást kelt a cselédet tartó közönség körében az a tudat, hogy a hatóságnak módjában áll a cselédnek ajánlkozók erkölcsi megbízhatóságát ellenőrizni. A szabályzat a belügyminisztérium előtt van jóváhagyás végett. Hasonló intézkedést városunk is létesíthetne, mert a cselédmizériák városunkban is tarthatatlanok.

— ÉS mégis igaz, hogy a legjobb, legmegbízhatóbb háziszer a valódi „Erő-sósborszesz“. Ezt hallani mindenkitől, aki egyszer kísérletet tesz vele. Oly ideálisan szerencsés összetételű sós- borszesz ez, amelyet mindazok, kik az „Erő-sós- borszesz“-t tették meg állandó háziszerüknek, méltán nevezhetik az egészség őrének, nemcsak azért, mert páratlan erősítő hatásával edzi a testet, hanem mert tömérdek esetben szolgál csillapítóul. „Erő-sósborszesz“ 30, 40 fillér 1 és 2 koronás üvegben mindenütt kapható. Postán 10 kis üveget 3 koronáért küld utánvéttel, vagy a pénz előzetes beküldése után Kosmos-íaborato- rium Győr.-- Világ naptár. Kiadja a Magyar Hírlap. Budapest. Magyarország legnépszerűbb napilapja, az országszerte elterjedt Magyar Hírlap, ez év karácsonyán egy 1909.-re szóló naptárral lepi meg előfizetőink nagy táborát. A naptár minden izében uj és eredeti lesz. A nagy világot fogja bemutatni Írásban és képben ; a nagyvilág legnagyobb városait, mint: Bécs, Berlin, Páris, London, Ämsterdam, Pétervár, Konstantinápoly, Madrid, Róma, Newyork, és Tokió. Ezeknek a városoknak a leírását egy-egy német, franczia, angol, hollandus, orosz, török, spanyol, amerikai, vagy japán újságíró Írja s dióhéjban a legkimeritőbb Baedekkert adják majd. Az illető városokról nem sablonos képek lesznek majd, hanem a Hlaude Monet, V H. Bailey, Raffali, Heenger, Joshio Markino és mások festményeinek a repredukeziói fogják bemuiatni a berlini utczát, a londoni Westminstert, a római Titus-kaput, a párisi Louvre sétányát, a tokiói pagodákat s a newyorki felhőkar- czolókat. Az irodalmi részben az illető nemzetek