Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-08-30 / 35. szám
X X X X Nagykároly, 1908. augusztus 30. 35. szám. XXXIV. évfolyam. SZATMAR KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők '] közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN : Megjelenik minden vasárnap. .......-ELŐFI ZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron« Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fülé r A balpárté a jövő. Irta:, Dr. Piiisy István országgyűlési képviselő. A parlamenti szünet vége felé közeledik. Máskor a honatyák beszámolóik elmondására használták fel a szünidőt, most azonban egy néhány bátrabb kis legény kivételével a^„Nagy kormány“ támogatói némán, biinbánattal vagy anélkül ülnek kerületeikben, vagy talán oda sem mernek menni. Nem is csoda. Az igazi 48-as kerületek független polgárai régen kiábrándultak a koaliczióból és hogy még nagyobb számban nem szegődtek nyíltan az elvhü függetlenségi és 48-as balpárthoz, annak oka egyrészt abban keresendő, hogy a legtöbb kerületben a kormánynak ’ lekötelezett hangadó emberei az erősen subven- czionált sajtó segítségével -- bár nagy erőfeszítéssel — mindezideig az elégület- lenség nyilt kitörését megakadályozhatták, másrészt pedig a Kossuth név varázsereje tartja a magyar emberekben a lelket, táplálja a hitet és ébreszti a reményt és nagyon sok, közvetlenül tapasztalt csalódáson kell keresztül esniük, amig önmagoktól rájönnek, hogy nem minden Kossuth Kossuth Lajos. A nép hinni akar, ameddig bir. Bízik abban, hogy a Kossuth Ferencz kezében a Kossuth Lajos zászlója sárba nem kerül. E bizalom a magyar ember becsületes lelkében nagyobb, mint amennyire tiszta a kép, mely a kormány-tényeket a maguk valóságában ábrázolja. ; A szegény ember saját bajaival elfoglalva egy kormányzás helyes vagy helytelen voltát csak bizonyos idő múlva birálgatja, amikor annak hatását érezni kezdi. Ez időig egy pár mézes madzagon rángatott agitátor és a lekenyerezett sajtó egy népszerű név mellett összetartja a híveket, de ha az a bizonyos idő lejárt, amikor az a rósz kormányzás hatásait éreztetni kezdi, a mesterséges lánczok lehullanak, a bizalom megszűnik és a bálványok leromboltatnak. Ma még összetartanak a lánczok és Így várni kell a Kossuth Lajos eszméi mellett hiven kitartó balpártnak megnövekedésére. De már nem soká. A rósz kormányzás hatásának előjeleit már is érezzük. Dolgozva bár, türelemmel várjuk a hatás eredményét, me,'t tudjuk, hogy mentői tovább késik, annál nagyobb erővel fog kitörni az elámított nép haragja és akkor hiába való lesz minden hazudozás. Nem vádolom Kossuth Ferenczet ha- zafiatlansággal, nem is vádolhatok ilyesmivel egy olyan embert, akiben csak egy csepp vér is folyik a Kossuth Lajos ereiből, de hirdetem — amit reményiem rövidesen ő is hirdetni fog — hogy ő nem az igazi függetlenségi és 48-as eszmék bajnoka. Elhiszem, hogy Kossuth Ferencz politikát akar csinálni, ami nézete szerint hazánkra a legszerencsésebb, de tagadom, hogy az a politika, amit a koalicziós kormányzás alatt csinált és csinál, szerencsés volna, tagadom, hogy az a függetlenségi elveket hirdetve becsületes politika volna és rendíthetetlenül állítom, hogy csakis egy radikális függetlenségi és 48-as politikával, egy olyannal, amelyik már eredetileg is át és át volt szőve józan szocziális észmékkel és törekvésekkel, lehet gazdaggá és boldoggá tenni hazánkat, nemzetünket. Tisztelem a másképpen gondolkozókat, de színvallást követelek tőllük. Lehetnek és lesznek követői a másképen gondolkozóknak is, de tessék felnyitni a hívők és követők szemeit. Egy nyilt szemű har- czos többet ér száz vaknál. Ezt a tisztitó munkát kell a legközelebbi jövőnek elvégezni. Az álarczokat le kell dobni s ha nem, le kell tépni. Az alkalom itt lesz. A választó viz működni fog és azt hiszem, hogy az álfüggetlen- ségiekre özönvízként fog hatni. A választói törvényjavaslat, az osztrák magyar bank szabadalmának megszüntetése és egy önálló magyar jegybanknak a felállítása, az uj adótörvény-javaslat, TÁRCZA. Kossuth nevenapján. Fényes, dicső sereg vonul el előttem, Látására kigyul s szikrázik két szemem, Lánggal ég a keblem, lelkesedve nézem, Mert a seregem a : magyar történelem. Elől megyen Álmos, Árpád jön utána ............. S mire nagy csapatuk vége felé járja Könyben ázó szemmel: öröm könyben úszván Látom Kossuth Lajost, látom „Kossuth Apám!“ Milyen csodás Ő is, milyen bátran lépked, Lába nyomán eszmék és vitézek nőnek. Dohos börtön, bilincs, s száműzés mered rá, Hogyha azt a nagy czélt egyszer végrehajtná. S nem ijed meg a Hős, nem fárad a Munkás, Mert az Ő munkája immár istenáldás : Uj eszméket hirdet, uj világot támaszt, Művéből milljókra boldogságot áraszt. És mikor az ármány gátat vet eléje, Mikor ágyú s puska néz a magyar népre, Akkor Kossuth Apánk széles országszerte Lelkesít és buzdít: „Magyarok! Fegyverre!“ És a magyar nemzet bátran sikra szállott: Megverte az oláht, megverte a ráczot; S mindig valahányszor Kossuth azt üzente, Százával, ezrével állott regimentbe. Sajnos, nem győzhettünk ! Másként volt megirva : Megfojtotta harczunk a muszka ármáda .... Elűzték Kossuthot! Megfosztottak tőle ; Turinból hozták cl magyar temetőbe. Kossuth Lajos meghalt! De eszméi élnek Szivünk közepében s ottan újra érnek. Élünk-halunk értek; küzdünk mig csak élünk: Kossuth Lajos ! Apánk ! Te vagy a vezérünk ! Szabó Kálmán. Hűség1. A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Irta : VérUsy Gyula. A „Szenvedők“ huszonötödik előadásának a jubileumát ültük. Magyar szerző darabja, hozzá nem holmi léha frivolság, hanem komoly társadalmi dráma és mégis huszonöt előadást ért meg, ez nagy sor 1 _____________________ Bü szkék is voltunk rá, Detrey Miklós is, az iró, mog mi is, a Miklós barátai. Azaz, hogy csak talán mi. Mert Miklós ur, mióta beesöppent a dicsőségbe, nagy úri nemtörődömséggel fogadta a szerencse udvarlását. Mintha eddig is mindig csak olyan darabokat irt volna, amelyeket ötvenszer, százszor szoktak egymásután előadni; mintha nem is emlékeznék visz- sza azokra a majdnem egy évig tartó igazgatói előszobázásokra és pártfogók keresésére, amelyekre szüksége volt, hogy a „Szenvedők“ végre színpadra kerülhessenek. O, mondom, elfelejtette a keserű és bántó előzményeket, élt a jelennek, a dicsőségnek és bezsebelte az előadási dijakat olyan fölényes közönynyel s olyan nyugalommal, mintha zsenge ifjú kora óta csak tantiémek zsebredugásával lett volna elfoglalva. ü elfelejtett mindent, de mi emlékeztünk reá, hogy az írói sikertelenségek miatt már-már elziillőfélben volt szegény fiú és büszkék voltunk reá, hogy a „Szenvedők“ révén, azok vállán, talpra állt, felemelkedett. Mert magyar Írónak elesni, elzülleni köny- nyü, de felemelkedni nehéz, ha egyszer elesett. Miklós pedig már közel járt hozzá. Nem volt ■ ■ Á j-yj -fi AL jrm HF az is*<0,a fényre rendkívül szép és nagyválasztékban érkezett fia és leány fehérnemű, ^ harisnya, gallér, kalap, nyakkendő, kötény, táska, utazó koffer és kosár, nap- és esőernyő, hegedű, kefe, tükör, zsebkendő, zsebkés keztyü, legnagyobb választék kézimunka anyagban és hozzávalókban, toktartó, könyvszij és még igen sok e szakmához tartozóczikkek. LJgy a vidéki mint helybeli vevőközönség szives pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel X X TT XT' XX X íw Tyr Á fy uri- miidivat, rövidáru, játék- és kézimunka kereskedő ^ '*^9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló felvétetik, m
