Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 34. szám

XXXII. évfolyam 'X Nagykároly, 1906. május 13.. Vasárnap. 34=. az dm. \ POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP.------ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. = SZE RKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: 2V agy kár olybán, Jókai-utcza 2. ss. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-sis F.gyes szám ára 20 fillér. Ige­Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 4tV.rfÍUyirj kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. Az öröm hete. Szatmármegye örömmámorban úszott az elmúlt héten; hosszú idők óta véréből való vért, soraiból felemelt embert installált a vár­megye főispáni székébe. Amennyi lelkesedést hetek óta magába gyűjtött a nemzeti kormány iránt érzett határtalan szeretetének kifejezésére, azzal ez alkalomból minddel felékesitette Fa- lussy Árpádot, a nemzeti demokráczia eme ki­tűnő expositurájat. Fokozta ezt a lelkesedést ama körülmény, hogy az uj főispán szatmár- megyei ember és igy beteljesedett a megye közönségének ama régi vágya, hogy annyi hosszú idő után végre-valahára kedves isme- rőssét látja a díszes méltóságban, a melyben Ujfalussy Sándor óta mindég idegen ült. A legközelebbi napok a munka napjai lessznek. Elnémulnak a közjogi vitatkozások és a magyar parlament dolgozni fog. Szintúgy a nemzet is. A megye nem az alkotmány védelme, de termékeny munkára fog szervezkedni. Sok teendője van Szatmármegyének is, ha azt akarja, hogy a nagy átalakítás netalálja készületlenül. Az uj főispán, amint programmjából kitűnik az üdvös munkatervek egész halmazát hozta magával tarsolyában és ha ezeknek csak kis részét is megvalósítja, úgy Szatmárvármegye méltó embernek előlegezte e héten bizalmát és szeretetét, melyhez hasonló módon nem nyilvánult az meg még soha eddigelé. A beiktatási ünnepélyekről részletes tudó­sításunk a következő: 1. fogadás a megye térülőién. Hétfő délután hat órára volt, jelezve Fal ussy Árpád megérkezése városunkban. Ősi szokás szerint azonban a járási tisztviselők és mintegy harmincz bizottsági tag elébe utazott az uj főispánnak a megye határáig Ér-Körtvélyesig. V2 6 órakor, mikor a vonat a kis állomásra berobogott, zugó éljenzés hangzott fel, majd Sepsy Sándor járási szolgabiró lépett elő, és némeé héttől áthatott hangon a következő beszédben üdvözölte a főispánt. Méltóságos Főispán Ur! Szivünk egész melegével üdvözöljük Méltóságos Főispán urat, Szatmárvármegye határszélén. Örvend a mi szivünk, hogy Méltóságodat köztünk láthatjuk, mert a Méltóságod személyében üdvözöljük Szatmárvárme- gye első 48-as függetlenségi főispánját; és mert azt reméljük, hogy a Méltóságod megérkeztével letűnt vármegyénkben a régi korszak és egy uj, áldásosabb korszak küszöbén állunk. Biztosítjuk Méltóságodat úgy a magunk, mint az itt képviselt községek részéről, — de én azt hiszem, hogy egész bátran tehetem ezt, a nagy károlyi járás összes községei nevében is, — állandó és odaadó ragaszkodásunkról és arról, hogy Méltóságodat az előtte álló nehéz feladatok megoldásában — teljes odaadással — támogatni fogjuk. Mint látni méltóztatik, itt nemcsak mi járási tisztviselők és a községek megbízottai, hanem rajtunk kivül még igen sokan jelentek meg a Méltóságod iránti üdvözletünk nyilvánítására s a mejelentek között sokan vannak megyei bizottsági tagok is. Ezen megjelenésükkel ők is a Méltóságod és a Méltóságod személyében a vármegye első 48-as füg­getlenségi főispánja iránti ragaszkodásuknak adnak kifejezést. Biztosan mondhatom, hogy azok, a kik itten megjelentek, tőlük kitelhetően támogatni fogják Méltóságodat terhes feladatainak megoldásában s e részben velünk mindannyian tökéletesen egyetértenek. Mindnyájunk óhajtásának adok kifejezést akkor, a mikor azt mondom : tartsa meg az Isten Méltóságo­dat, Szatmárvármegye első 48-as függetlenségi főispán­ját főispáni székében soká és az Isten sokáig éltesse ! Lelkes éljenzés követte a szép beszédet, melyre Falussy mély meghatottsággal válaszolt. — Dobogó szívvel lépte át úgy mond e vármegye határát, annak a vármegyének határát, melyhez ifjúsága, élete java­részének minden emléke fűzi. Ismerik az ő nézeteit, múltját és tudják, hogy ő mindenkor a függetlenségi eszméknek volt hive és bajnoka s a főispánságot is elveinek teljes fentartása mellett fogadta el. Ő nem fog ismerni sem barátot, sem ellenséget, egyedül csak az igazságot s kormányzásának alapelvét az fogja képezni, hogy a nép bajainak felismerése mellett, annak orvos­lására is törekedjék. Legyenek irányában teljes biza­lommal és támogassák munkájában, Hatalmas éljenzés és a Rákóczy-induló hangjai mellett robogott ki Er-Körtvélyesről a vonat, melyre a küldöttség tagjai is felszállottak. Szaniszlón szintén igen sokan gyűltek össze a környékből, hogy az uj főispánnak hódolatukat bemu­tassák. Dengeleg, Iriny, Portelek ezernyi számban vo­nult a felíobogózott állomásra, hogy Falussyt üdvözölje. Mindenütt nemzetiszinü lobogó, mely diadalmasan leng a derék száll legények kezében. A vonat többi utasai nem sajnálták a késést, mert felejthetetlen látványban : a néplélek megnyilatkozásában volt alkalmuk gyönyör­ködni. A főispánt Jordán Károly dr. czimzetes kano­nok apát, Szaniszló plébánosa üdvözölte lendületes sza­vakkal, mire Falussy rezgő, a távol gyermekkorra em­lékező hangon válaszolt. .Itt voltam igazán boldog, ide fűznek gyermokkorom édes emlékei és én meg­vagyok hatva, hogy életem uelén kedves ismerőseim üdvözölnek engem Szaniszló község határában.“ Folytonos éljenzések között indult a vonat a megyei székhely felé. II. Nagykárolyban. Gyönyörű időben, kevéssel hat óra után robogott be a vonat a virágokkal, zászlókkal feldíszített pálya­udvarba, hol ezrekre menő közönség gyűlt össze az ünnepélyes fogadtatásra. Díszruhába öltözött rendőrök, városi hajdúk és tűzoltók tartották fenn a rendet a perronon, hol a város és megye notabilitásai és a nő- egylet küldöttsége egy gyönyörű csokorral várakoztak. Börvely, Kaplony, Kálmánd, Csanálos és Fény község kiváncsiaival együtt mintegy 3000-re tehető azok száma, kik a pályaudvaron, és az állomás előtti térségen összegyűltek. A vonat berobogott! Dörgő éljenzés szállt a leve­gőbe mikor a főispán kiszállott. Az ő kocsijából szál­fák ki ugyancsak Luby Béla és Szunyogh Mihály or­szággyűlési képviselők, Gönczi Mór miniszteri osztály- tanácsos, Szerdahelyi Jenő miniszteri titkár, dr. Frater Imre ezredorvos és neje, Oláh Károly Debreczen vá­rosi tanácsos stb. Falussyt és nejét Debreczeni István polgármes­ter üdvözölte lendületes szavakkal, működéséhez sikert és szerencsét kívánva. Ezután a polgármesterné adta át a főispánnénak szül. Jerney Margit úrnőnek a .Nő­egylet“ csokrát, melyet az meghatva köszönt meg. Majd Majd Falussy főispán válaszolt az üdvözlő be­szédre a következőkben : Lelkemben mély meghatottsággal jöttem önök közé. Szivem teljes melegével köszönöm ezt a lelke­sült fogadtatást. Ezt a bizalmat, ezt a lelkesedést egy adóslevél­nek tekintem, a mely reám nagy kötelességet ró sze­retett városunk érdekében. A mi szeretett polgármes­terünk kiváló vezetése alatt lendült fel Nagykároly város. Nagy örömet okoz nekem, hogy végre együtt munkálkodhatom szeretett városunk fejlesztése és emelése érdekében azokkal, a kiket gyermekkorom óta ösmerek és a kiknek a város fejlesztése körül tapasz­talt érdemeit és munkálkodásait a távolból is állan­dóan figyelemmel kisértem. 25 évvel előbb e város falai közül indultam az életnek. E városnak — még akkor nagy gymnásiu- mában — most főgynásiumában oltották belém felejt­hetetlen tanáraim a hazaszeretet magasztos eszméit. Itt nyertem az első oktatást arra, hogy a haza jó pol­gárának a munka, szorgalom és becsületesség a leg­főbb erénye. A lelkembe átültetett nemes eszmék és ideálok vezették eddigi életemet és 25 év múltával ne­héz küzdelmek és kitartó munkai közben szerzett ta­pasztalatokkal visszatértem az én szeretett városomba, hogy csekély erőmmel és szerény tudásommal meg­felelő részt kérjek magamnak nemcsak a nemzeti nagy átalakulás munkájában, de városunk minden jogos érdekei megteremtésében, kultúrája és anyagi ereje fejlesztésében. Ha a gondviselés mindenható kegyelme erőt és időt ad hozzá, azt hiszem, hogy az én törekvésem és munkálkodásom az önök és .polgártársaim szives tá­mogatása mellett nem lesz eredménytelen. Ettől a reménytől és hittől áthatva ismételve fogadják szeretetök ily impozáns megnyilatkozásáért hálás köszönetemet. Az erre felhangzó zugó éljenek igazán szívből fakadtak és az uj főispán már ebben az első pillanat­ban is meggyőződhetett arról, hogy Szatmármegye örömmel öleli őt keblére. Azután megkezdődött a bevonulás. Elől a lovas­bandérium, utána a főispán Debreczeni István polgár- mesterrel a város kocsiján, jmelyet a főispánná köve­tett Dr. Kovács Dezsővel, Jékey Zsigmond nagybirto­kos gyönyörű négyes fogatán. Utána a végtelen kocsisor. Körülbelül 80 kocsi vett részt a bevonulás­ban s különösen Szerdahelyi Ágoston vetési nagybir- okos remek négyese keltett feltűnést. A menet a Kál­mánd-, Széchenyi- és Jókai utczákon át vonult a vármegyeház elé. Az utczákon mindenütt ezernyi lel­kes éljenző nép. A róm. kath. templom előtt a főgimn. ifjúság, a polgári leányiskola előtt ennek növendékei, a zárda és a kath. fiúiskola előtt az elemi iskolák ta­nulói állottak sorfalat, s a gyermekajkakról felhangzó éljenzés bizonyára kedves emléke lesz a főispánnak. Hl. A rármegye házában. Mintegy hét óra lehetett, mikor a zászlódiszbe burkolt menet a vármegyeház elé érkezett. A gyönyörű épület mintha még szebb akart volna lenni erre az alkalomra. Bejáratát hatalmas trikolor drapéria diszi- * tette, a kapuban diszruhás hajdúk állottak, mig az aulában bizottsági tagok gyülekeztek. Az érkező főispánt a tisztikar nevében Uosvay Aladár vármegyei főjegyző üdvözölte, megígérvén neki, hogy munkájában odaadóan támogatni, őt magát pedig szeretni és mindenkoron becsülni fogják. A főispán a szép szavakra röviden és benső melegséggel válaszolt. IV. A fáklyásmenet. A polgárság este 8 órakor fáklyásmenetet rende­zett Falussy Árpád tiszteletére. Az impozáns menet hosszú kigyóvonalban haladt a több mint 200 fák­lyával és nemzetiszinü lampionoktól világított utczá­kon. Mindenütt ujongás, fény és mámor. A megyeháza előtt áhítattal hangzott fel a magyar imádság: a Hymnusz, mit a jelenlevők födetlen fővel hallgattak. Ezután dr. Vetzák Ede ügyvéd lépett előre és erőteljes meleg bensőséggel üdvözölte a polgárság nevében az uj főispánt. Szűnni nem akaró, éljenzés követte a beszédet, melyre a főispán válaszolt, felkérvén a polgárságot, hogy legyen hozzája bizalommal, mert előtte minden becsületes magyar ember egyforma lesz, akármilyen vallást kövessen, akárki fia is legyen. Falussy — a nép gyermeke — ezekkel a sza­vakkal teljesen beleférkőzte magát a polgárok szivébe, kik egy jobb jövő reményével eltelve tértek haza. Késő este ismerkedési estély volt a „Magyar Király“ vendéglőjében, hol a főispánnal és nejével együtt illusztris társaság gyűlt egybe élén gróf Károlyi Istvánnal, választó-kerületünk képviselőjével. V. A közgyűlés. Folyó hó 8-án délelőtt volt a megyeházán Falussy beiktatása. Erre a közgyűlésre a bizottsági tagok még ilyen esetben is szokatlanul nagy számban jelentek meg, ékes tanujelét adva a szerencsés főispáni kinevezés Huszthy Zoltán fényképésznek Kossutli-utcza 5-ik számú saját házánál fjjNgT kizárólag e czélra épitett gyönyörű szép műterme öltözőszobáYal s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom