Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 34. szám

s z fölött érzett örömüknek. Mintegy 700 ember szoron­gott a teremben, a karzaton pedig gyönyörű és előkelő hölgykoszőrű gyűlt egybe. A közgyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg Ilosvay Aladár alispánhelyettes főjegyző s jelentette, hogy a mai gyűlés tárgyát az újonnan kinevezett főispán esküjének kivétele képezi. Majd Mangu Béla aljegyző felolvasta a királyi kinevezést tudató belügy­miniszteri leiratot, melyet zugó éljenzésekkel fogadtak. Azután Domahidy Sándor vezetése alatt egy küldöttséget kért fel, mely a főispánt esküjének leté­tele czéljából a közgyűlésbe meghívja s mig ez meg­megtörténik, addig a gyűlést felfüggesztette. Pár perez múlva ismét megnyitván, Domahidy Sándor jelentette, hogy a küldöttség megbízatásának eleget tett s a főispán azonnal meg fog jelenni. Tüntető, lelkes, szűnni nem akaró taps és éljenzés hangzott fel, midőn Falussy Árpád főispán délezeg alakja gyönyörű diszmagyarban az emelvényen meg­jelent, Komoly, ünnepélyes pillanat volt, midőn Mangu Béla olvasása után a főispán az eskü szavait elmon­dotta és mindenki érezte, hogy ez alkalommal egy mélyen átérzett és szent fogadalom hangzik el. Ä letett esküt kisérő tetszés-zaj lecsillapulta után Ilosvay Aladár üdvözölte a főispánt egy minden izében remek beszéddel. Nem szükséges — úgymond — ez alka­lommal bajainkat, helyzetünket, kívánalmainkat ecsetelni a főispán előtt, mert hiszen jól ismeri aazokat, mert e vármegyének fia ő, ki együtt küzdött a törvényható­ság hazafias bizottsági tagjaival éveken át. Ismeri jól azt a helyzetet, melyben e vármegye van s az ő mun­kás tevékenysége meg fogja találni a helyes utat, melyen haladva a vármegye boldogulását elősegítheti. A letűnt szomorú korszak alatt sok tapasztalatot szereztünk arra nézve, hogy a hatalom túlkapásai és erőszakoskodásai a törvényhatóságok hazafias ellenállá­sán megtörik s épen azért kéri a főispánt, hogy a várme­gye önkormányzati jogát ne érintse s tartsa tiszteletben épen úgy, mint a vármegye tiszteletben fogja tartani az ő jogait. Abban a reményben, hogy a főispán működése e vármegyére áldásthozó lesz, szive teljes melegével üdvözli akkor, midőn főispáni székét elfog­lalja. A főispán erre gyakori helyeslésekkel, éljenzé­sekkel megszakítva elmondotta székfoglaló beszédét. Egyes kijelentései alkalmával, különösen midőn kije­lentette, hogy ő ide nemcsak építeni, hanem gyomlálni is jött, elementáris erővel tört ki az éljenzés és taps. A hála és köszönet szavával kezdette beszédét azért a lelkes és szép fogadtatásért, melyet szeretett vármegyéje részéről nyert, valamint azért a meleghangú üdvözlésért, mely a vármegye főjegyzőjének ajkairól elhangzott. Érzi csekélységét, igénytelen tehetségét, s midőn a kormány bizalma felséges Űrünk hozzájáru­lásával e vármegye főispáni székbe ültette, érzi, hogy azok a feladatok, melyek ezen előkelő, nagy kultúrá­val biró vármegye kormányzásából folyólag vállaira nehezednek, súlyosak. De nem riad vissza attól, ha száz és száz akadály is gördül útjába, hogy maga elé tűzött feladatának megfeleljen. Építeni jött ide, de egyszersmint gyomlálni is egy szomorú korszak után, melyben csaknem másfél­évig tartott a kalózuralom. A százados falak között még nevét sem kívánja kiejteni azon embereknek, kik segítették letiporni az alkotmányt s a vármegyei tiszti­kar díszeit csendőrszuronyok között vezettették ki hivatalából. E vármegye dicsőségesen végig küzdötte az alkotmányvédelem nagy harczát a kalózuralommal szemben, s az alkotmányos jogok megvédése iránt folytatott küzdelem egy táborba hozta az egész vár­megyét, úgy hogy ma, midőn a honszeretet nagy eszményének diadalünnepét üljük, együtt láthatja és üdvözölheti az egész vármegyét, mint az alkotmányos rendnek és alkotmányos állapotnak élő kifejezését. A nagyharezot végigküzdötte a vármegye tiszti­kara is. Fájdalom, akadtak köztük azonban olyanok is, kik megfelejtkeztek az ősi alkotmány iránt tartozó hűségről és letett esküjükről, de a legnagyobb rész becsülettel megállotta helyét. Most midőn helyreállott a törvényes rend, s a nemzet szívós kitartása, nagynevű vezéreink hazafisága és uralkodónk bölcsessége megtalálták a kivezető utat a chaoszból, s ő mint az alkotmányos kormány kép­viselője e helyen áll, legelső kötelességének ismeri köszönetét kifejezni azon férfiaknak, kiknek becsületes és elszánt ellenállásán tört meg a törvénytelen uralom hatalma. , Elhozta magával politikai elveit is, mely .elvek­nek szolgálatában kíván maradni tovább is. Elhozta ■azokat az elveket is melyeket a vármegye szolgálatában érvényesíteni szándékozik s ezek a munka, szorgalom és becsületesség. S mig ő ezen elvektől eltérni nem fog soha, addig elvárja a vármegye tisztikarától, hogy ezen elveket magukra nézve irányelveknek tekintsék. A vármegye autonómiájának nemcsak hive, de minden erejével arra fog törekedni, hogy az erősittes- sék és kiszélesittessék, mert a legközelebbi múlt idők meggyőzhettek mindenkit arról, hogy a magyar alkot­mány védelmére első sorban a vármegyei autonómia védőbástyája szolgál. A közigazgatásban a jogegyenlőséget keresztül­vinni egyik szent kötelességének tartja. 8 ettől nem fogja őt sem rokon, sem barát, sem esetleges klikk, de még felsőLb hatalom sem eltántorítani. Mert mindig a népszabadság hive volt s a népjogok védelmezői között harczolt. A jog, törvény és igazságnak minden terén diadalmaskodnia kell! A vármegye háztartásának terén a szigorú taka­rékosságot akarja behozni, hogy az elmúlt korszakban felhalmozott adósságok minél hamarább letűnjenek. A tanügy terén oda fog hatni, hogy a magyar állameszme mindenütt érvényesüljön s az iskolák veze­tésében a törvényes követelmények betartassanak. A nemzetiségeket mindaddig, mig működésűk nem irá­ATMÁRMEGYEI közlőn nyúl az egységes magyar állameszme ellen, szívesen engedi érvényesülni, de kérlelhetetlenül lesújt reájok, mihelyt ezen szent eszme ellen támadnak. Oda kivan hatni, hogy vármegyénk határszélén a negyven év előtti állapotok álljanak vissza s ennek leghathatósabb tényezői a közművelődési intézmények és az iskolák. A közlekedés, kereskedelem, forgalom biztosítása czéljából az utak építésére nagy súlyt kíván helyezni. Beszédének további részében különösen gazda­sági kérdésekkel foglalkozott. Kifejtette, hogy a jövendő Magyarország számára munkálkodni kell már jóelőre. Az önálló vámterület megvalósítása esetére már előre berendezkednünk kell, nehogy a mezőgaz­daság esetleges válságba kerülhessen. Épen azért arra fog törekedni, hogy ipari telepek, gyárak létesittessenek. E nagy munkájához kérte a törvényhatósági bizottság támogatását. A beszéd elhangzása után Jékey Zsigmond szép és magvas beszédben biztosította a főispánt arról, hogy prograrnmjának megvalósítására a vármegye törvény- hatósága szívesen nyújt segédkezet. Miután még a főispán Dr Kovács Dezsőt tb. főügyészszé, Dr. Szabó Albertet, Dr. Vetzák Edét, Dr. Jármy Bélát és Dr. Vass Gyulát tb. ügyészekké, Sepsy Sándor, Kovács Sándor, Bay Miklós, Izik Vilmos és Gulácsy Tibor szolgabirákat tb. főszolgabirákká, Kende Péter közig, gyakornokot tb. aljegyzővé, Pavella Zsigmondot, Kállay Szabolcsot és Jékey Istvánt tb. szolgabirákká kinevezte, — a közgyűlés véget ért. VI. Küldöttségek tisztelgése. A közgyűlés befejezése után kezdetét vette a küldöttségek tisztelgése és pedig a következő sor­rendben : 1. A. róm. kath. papság Kosztra Ignácz esperes, csomaközi plébános vezetése alatt, 2. a nagykárolyi ev. ref. egyház megye, Berey József nagyecsedi lelkész, 3. a nagykárolyi román hitközség Ardelean Cori- olán főesperes, 4. a nagykárolyi gör. kath. magyar hitközség Somossy Miklós hitközségi elnök, 5. a róm. kath. hitközség dr. Schvveighoffer János elnök, 6. a nagykárolyi ev. ref. egyház Debreczeni István főgondnok, 7. a nagykárolyi ág. ev. egyház Dr. Lucz Ignácz főgondnok, 8. a nagykárolyi status-quo izr. hitközség Fürth Ferencz főrabbi, 9. a nagykárolyi orth. izr. hitközség Schvarcz Jakab rabbi, 10. a kegyestanitórendi társház, Dr. Schvveig­hoffer János házfőnök, 11. a m. kir. honvédség és csendőrség tisztikara Tanárky Béla őrnagy, zászlóaljparancsnok vezetése mellett, 12. Mármaros vármegye nevében Kricsfalussy Sándor főjegyző tolmácsolta a vármegye jó kivánatait, 13. Debreczen sz. kir. város diszmagyarba öltö­zött 5 tagú küldöttségét Vécsey Imre főjegyző vezette, 14. A vármegyei függetlenségi párt impozáns, 150 tagú küldöttségét Luby Géza orsz. képviselő, pártelnök vezette, 15. a szatmárnémeti kir. ügyészség Dr. Jákó Sándor alügyész, _ 16. a helybeli kir. járásbíróság N. Szabó Pál járásbiró, 17. a kir. pénzügyigazgatóság, számvevőség, pénz­ügyőrség és dohánybeváltó hivatal tisztikarát Kemény Alajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató vezette, 18. a helybeli kir. adóhivatal Kimer János adó­tárnok, 19. a m. kir. erdőhivatal Márton Sándor erdő­mester. 20. a kir. tanfelügyelőség Bodnár György tan- felügyelő, 21. a m. kir. állqmépitészeti hivatal, kér. felügye­lők és utbiztosok Kacsó Károly kir. főmériiök, 22. a m. kir. államvasutak és a Nagykároly— somkuti vasút tisztikara Jeney István főmérnök, 23. a m. kir. posta- és távirdahivatal tisztikara Schnébli János postafőnök, 24. a helybeli főgimnázium tanári kara Cseh Lajos igazgató vezetése alatt, 25. tisztelgett a szőlészeti és borászati felügyelő, 26. a szatmármegyei gazdasági-egyesület Doma­hidy Sándor, 27. a „Széchenyi-társulat“ Ilosvay Aladár, 28. az ecsedi-láp lecsapoló társulat Domahidy Sándor alelnök, 29. a nagykárolyi „Kölcsey-egyesűlet“ Dr. Kovács Dezső ügyész, 30. a m. kir. állatorvosi kar Czili György, 31. a nagykárolyi pénzintézetek Reök Gyula a központi takarékpénztár elnöke, 32. a mátészalkai függetlenségi párt Szálkái Sán­dor pártelnök, 33. a nagykárolyi választókerület függetlenségi pártja Papp Béla elnök, 34. a vármegyei közigazgatási ellenzék tagjai Dr. Böszörményi Emil, 35 a nagykárolyi kereskedelmi testület Brichta Miksa elnök, 36. a nagykárolyi ipartestület Dr. Adler Adolf ügyész, 37. a nagykárolyi polgári olvasókör Vetzák Ede elnök, 38. a Kossuth-asztaltársaság Kun István elnök, 39. a nagykárolyi ipari hitelszövetkezet Schnébli Károly elnök, 40. a községi- és körjegyzők Bodoky Béla elnök, 41. a nagykárolyi dalegyesület Cseh Lajos elnök, Y 42. a „Szatmármegye“ szerkesztősége tagjai Dr. Kovács Dezső felelős szerkesztő, 43. Nagybánya város Gellért Endre polgármester, 44. Felsőbánya város Farkas Jenő polgármester, 45. Érendréd nagyközség Nagy István jegyző, 46. a nagykárolyi ügyvédi kar Papp Béla, 47. Nagykároly város képviselőtestületének tagjai és a városi tisztikar Debreczeni István polgármester, 48. a vármegyei tisztikar Ilosvay Aladár alispán­helyettes főjegyző, 48. a mai napon kinevezett tiszteletbeli tisztviselők Dr. Kovács Dezső, vezetése alatt. A főispán valamennyi küldöttség vezetőjének üd­vözlő beszédére a legszívesebben válaszolt s válaszai­ból kiderült, hogy vármegyénk és városunknak ügyei­ről teljesen tájékozva van s felállított programmját mindenben megvalósítani is kívánja. A tisztelgés fél háromkor ért véget. VII. A tírsasebéd. Délután három órakor társasebéd volt a „Magyar király“ kávéház helyiségében. Nagy és előkelő közön­ség jelem meg azon. Nemcsak a vármegye szine-java, de Mármaros-, Bihar-, Hajduvármegyékből is meg­jelentek a főispán tisztelői s a leglelkesebb hangulat­ban ünnepelték itt a főispánt. A nagy kávéházi terem szűknek bizonyult a rétztvevők befogadására, úgy, hogy a szomszédos étteremben mintegy 50 egyén ré­szére kellett teríteni. Körülbelül 350 ember jelent meg. Az ebéd folyama alatt az első felköszöntőt Dr. Falussy Árpád főispán mondotta őfelségére, a királyra. Beszédét a jelenvoltak állva hallgatták végig. Leráztunk — úgy­mond — magunkról egy sötét korszakot, összes bű­neivel és tanulságaival együtt, melyek sokáig lenyű­gözve tartották egész alkotmányos életünket. Az utolsó pillanatban, a legelső magyar ember, a király szive feltárult előttünk és elűzve magától gonosz tanácsadóit, ismét tanujelét adta annak, hogy esküjéhez híven, még a gondolatát is elűzte annak, hogy alkotmányunkat el­kobozni lehetne. Ilosvay Aladár a kormányért ürítette poharát s indítványozta, hogy a kormányt táviratilag üdvözöljék, mit nagy lelkesedéssel elfogadtak. Domahidy István a főispánért, Böszörményi Emil dr. a társtörvényhatóságokért S a jelenlevő küldött­ségek tagjaiért Kölcsey Antal, gróf Károlyi Istvánért, Jékey Mór a főispánéért ürítettek poharat. Gróf Károlyi István nagy figyelemmel hallgatott és zugó éljenzésekkel kisért beszédében a főispánt üdvözölte azzal, hogy magyar szellemmel, becsülettel és igazsággal kormányozza a vármegyét. Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő Szat- már város törvényhatósága nevében a főispánt, mint a munka emberét üdvözölte. A főispán azután meleg szavakban köszönte meg azt a szives fogadtatást, melylyel őt és feleségét ré­szesítették. Csipkés András felszóllalása fejezte be a felkö­szöntők sorát. Az ebéd, melyet Wessel Manó ismert kitűnő konyhája szolgált fel, teljes elismeréssel találkozott s a kiszolgálat is kifogástalan volt. Ebéd alatt Fátyol Józsi zenekara muzsikált. Vili. Üdvözlések. Főispánunkat kinevezése alkalmából mintegy 300-an üdvözölték barátai és ismerősei köréből. Beik­tatása alkalmából pedig a következők fejezték ki részint sürgönyileg, részint levélileg jókivánataikat: Polónyi Géza sürgönye következőleg szólt: Be­iktatásod alkalmából szívesen üdvözöllek. Polónyi Géza. A Saskör következő távirattal gratulált: Á Saskör meleg rokonszenyvel üdvözli igazgatósági tagját díszes tisztében és az Ég áldását kéri sikerdus működésére. Elnökség nevében : Hahóty. Távirati üdvözletüket küldötték: Gróf Teleky Jenő, Dr. Pilisy István képviselő, Dr. Hajós Lajos és neje közegészségügyi tanácsos, Dr. Jordán főorvos, Dr. Földes Béla képviselő, Gerzon Kázmér. A fővá­rosi gyermekvédelmi egyesület, melynek a főispán az elnöke, Bay R. kapitány, Gulácsy Gyula, Dr. Bohus budapesti kér. jegyző, Domahidy Victor, Boár József és neje, Dr. Papp László ügyvéd, Bekány Imre és tár­sai Nagysomkutról, Boár Bela, id. gróf Teleky Sándor, Goreczkv Zsigmond Budapest-belvárosi elüljáró, Uj- falussy Miklós, Ujfalussy-Dray Leona. Levélben gratuláltak : Rózenberg Ignácz körörvos, Égly Mihály főjegyző, H inger Péter plébános, Gyapay Pál Esztergomvármegye főispánja, Fráter Tamás Máv. titkár, Asbót Jenő, Dr. Vértessy Gyula kir. tanfelügyelő Budapest, Draveczky Gyula és Pál, Kazy József és Tervey Imre miniszteri tanácsosok, Dr. Könyves Tóth Mihály debreczeni kapitány, Dr. Szentkirályi Sándor, Győrffy Jlonka, Gr. Teleki Géza, Németh Elemér, Áj- tay Sándor törvényszéki biró, Wallon Dezső miniszteri osztálytanácsos, Dr. Gál Endre kir. ügyész, Töreki Géza dr. ügyész, Eősz Ferencz, dr. Vári Albert kir. járásbiró, Uzonyi Géza, Vojnich László kapitány, Ge- renday György az athletikai klub titkára, Batizfalvy Ist­ván egyetemi tanár, Dr. jNagy Kálmán járásbiró, Sár­kány Lajos táblabiró, Dr. Rónay járásbiró, Dr. Vinnay Árpád, Schuszterich Ignácz, Bokor István törvényszéki biró, Dicsőffy Kálmán főmérnök, Pallay Béla, A mis- kolczy kuruez asztaltársaság, A budapesti ev. ref. egy­ház nevében Petri Elek lelkész, Vinnay Géza minisz­teri tanácsos, Andorffy Károly táblabiró, Dr. Várady Károly képviselő, Szabó Sándor hadbíró, Kisfaludy Lipthay Béla cs. és kir. kamarás, Méray Ottó kúriai biró, Csathó Ferencz táblai elnök, Biró Zsigmond a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatója, Dr. Kosa Zsig­mond szakadalmi biró, Halász Lajos budapesti kir. főügyész, Parányi István kir. tanácsos, Darányi Gyula és Kálmán képviselők, Majzik Victor hevesmegyei alis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom